Az szokták mondani, nincsenek rossz döntések. Ha van két út, akár az egyiket, akár a másikat választod, mindegyik vinni fog valahova, aminek előbb vagy utóbb jó célja is lehet. Azonban egy valami idegesítő a döntésekben: visszafordíthatatlanok. Ha választasz egy utat és később meggondolod magad, hiába, mert amint rálépsz egy ösvényre, a másik leomlik mögötted, így muszáj végigjárnod azt az éles törmelékkel teli utat, ami lehet, hogy csak a legvégén kamatozik.
Uchiha Sasuke is választott egy utat, abban a pillanatban, hogy Narutót Homokrejtek határánál hagyta, hogy megkeresse és megölje a fivérét. Akkor még biztos volt a döntésében, de amint leperegtek előtte az Itachi által mutatott képkockák, teljes szívéből megbánta, amit tett. A hatalmas mennyiségű bűnbánat még most is ólomsúllyal nehezedik a lelkére, ahogy lassan visszatér Homokrejtek határához. Legszívesebben elmenekülne a világból, de még van egy célja: megmenteni Sakurát.
Sasuke nagyot sóhajtott és a földet kezdte bámulni. Ha megmenti a lányt, vajon eltűnik a mérhetetlen fájdalom a szívéből? Megnyugvást hozhat számára, hogy biztonságban tudja majd? Eltűnnek majd a rémképek, amiket álmaiban lát?
A fiút ezek a gondolatok foglalkoztatták, amikor hirtelen az egyik fa ágáról egy ninja ugrott elé.
-Sasuke, te szemét! - Naruto megragadta Sasuke gallérját és idegesen magához rántotta. - Már rég megjött a sólyom, és lassan kifutunk az időből! Mégis hol a francban volt...?! - Sasuke ködös tekintete Narutóba fojtotta a szót. Megdöbbenten engedte el a fiú gallérját, aki teljesen néma maradt.
-Ebben találod a térképet Sasori búvóhelyéhez. Nincs messze innen - nyújtotta át a szőke ninja a vörös tekercset.
Sasuke bólintott, majd elvette és kibontotta a térképet. Miközben vizslatta, Naruto egy hang nélkül figyelte a fiút. Legszívesebben megkérdezte volna, mi történt, de nem kellett, hiszen jól ismerte ezt a tekintetet. Már megannyiszor látta, amikor kiskorában a tükörbe nézett. Magány, fájdalom, veszteség, kétségbeesés. Ezeket tudta kiolvasni a szőke fiú barátjából. Nem tudja, mi okozhatja, de sejti.
Közben Sasuke visszacsukta a tekercset, és hátat fordított Narutónak, hogy a cél felé induljon.
-Sasuke! - szólt utána a kékszemű ninja. - Sakura már vár. Gyere vissza vele épségben Avarrejtekbe.
A törvényen kívüli ninja szívét egy pillanatnyi melegség járta át. Van hova visszatérnie és van, aki vár rá. Nem adhatja fel. Most még nem. Félre kell tennie a gyászt Sakura megmentése érdekében. Azért, hogy az ő lelke is megnyugodjon és eltűnjenek a rémálmai... De biztos csak ez az oka? Valamiért úgy érzi, nem teljes a kép, de mi hiányzik?
-Visszatérek - fordult vissza Sasuke Narutóhoz.
-Ajánlom is - nevetett a szőke fiú, majd a két ninja útjai elváltak.
Naruto visszaindult Konohába, Sasuke pedig elindult, hogy pontot tegyen minden végére.
Mivel Itachi megszabadította Orochimarutól, a fiú szabadon dönthet, mit akar. Ezért miután kiszabadította Sakurát oda megy majd, ahova a szíve húzza. Azonban jelenleg csak egy felé mehet: Sasori búvóhelye felé, ahol visszaadja Sakura lelkét.