Látjátok emberek
A változó tájat?
Magyar szemének
Eltűnt
Létező álmokat.

Vihar előtt csöndje
Járja a vidéket.
Erőt egyesítve
Kíván
Leverni egy rendet.

Unióba fogja
Bástya lövegeit.
Talajba tiporja
Vakult,
Ómódi híveit.

Lőjétek, csak bátran,
Míg zúg vihar dühe!
Torkolati katlan
Lészen
A népnek tengere.

S a vihar, az ágyú
Most együtt muzsikál.
Mutasd meg te Ifjú,
Lelked
Merrefele tendál.

Korlát nélkül tombolj
S taszítsd a Pokolba!
Hagy lássa a világ,
Ilyen
A népnek haragja!

S ha győzelmét hozta
A vihar ereje,
Győzelmi himnusza
Szálla,
S tengere reng bele.

Megpihenten ülve
Fürkésszük a tájat,
S a magyar szívébe,
Együtt,
Újra hoztunk vágyat!