3. évad ~ 7. fejezet
Sziasztok!
Végre megérkeztem a következő fejezettel! ☺
Az előző fejezethez 37 vote és 8(!!!!) olvasói komment érkezett, kevesebb, mint egy nap alatt. Nagyon szépen köszönöm! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!♥♥☺♥♥☺♥♥
Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ♥☺
- Nem...
Válaszomat hallva az egész család teljes sokkban van. Darcy és Oliver is abbahagyta a tapsolást – amit Darcy részéről nem bánok, hiszen még gipszben van a keze. Felállok az asztaltól, s ott hagyom a családom. Kisétálok a teraszra és a lenyugvó Nap gyönyörű látványát kémlelem.
Tudom, hogy mindenkit megleptem azzal, hogy nemet mondtam Harrynek. De nem mondhattam neki igent. Nem lett volna fair vele szemben.
*Harry szemszöge*
Miután Romina lehagyja az étkezőt felállok és visszaülök a helyemre. Sajgó szívvel veszem tudomásul, hogy a nő, akit teljes szívemből szeretek nem akarja hozzám kötni az életét.
- Most akkor mi van? – néz rám érdeklődve a fiam.
- A Mami nem akar hozzámenni Apuchoz, te buta – forgatja meg a szemeit Darcy.
- Azt én is tudom – ráncolja össze a homlokát Ollie – De akkor most nem is maradtok együtt? – néz rám ijedten.
- Dehogynem – bólintok biztatóan – Majd beszélek a Mamival rendben?
- Oké – bólintanak mindketten.
A szüleim és Julia is sajnálkozva néznek rám.
- Sajnálom Fiam – simogatja meg a karom anya.
- Semmi baj – küldök felé egy erőltetett mosolyt – Ha kettesben leszünk, beszélek vele.
- Nem mész utána? – kérdezi Julia.
Nemlegesen megrázom a fejem. Ro nem hiába ment ki a levegőre. Most egyedül akar lenni. Ismerem annyira, hogy tudjam, most a legkevésbé a társaságom az, amire vágyik.
*Romina szemszöge*
Az ikreket fürdés utána ketten fektetjük le Harryvel. Anya és Adrianék is nyugovóra térnek. A szobánkba érve leülök az ágyra, míg Harry bekapcsolja a TV-t. A szekrényemhez sétál és elővesz egy ujjatlant és egy francia bugyit.
- Ezek jók lesznek éjszakára? – mutatja a ruhadarabokat.
- Igen – mosolyogok – Köszönöm.
- Nincs mit – ad puszit arcomra – Menj el nyugodtan zuhanyozni. Majd utánad megyek én.
- Rendben – bólintok.
A zuhany alatt nincs kedvem húzni az időt. Rekord sebesség alatt – vagyis nekem – elvégzem minden teendőm és 10 perc után már ki is lépek a fürdőszobából. Harry az ágyon fekszik, mutató- és hüvelykujja között az eljegyzési gyűrű. Szomorú tekintettel szemléli az ékszert, amit nem fogadtam el tőle.
Amint észreveszi, hogy az ajtóban állok, az éjjeliszekrény egyik fiókjába teszi a gyűrűt és egy gyors puszi után a fürdőben is van. Mikor hallom, hogy megengedi, a vizet az éjjeliszekrényhez sétálok és megkeresem az ékszert. Ahogy kezemben tartom, megannyi emlék rohamozza meg elmém.
Csodálatos volt a nap, mikor a gyűrű az ujjamra került. Igaz, hogy átverés áldozata is lettem, de a nap kimenetele mindenért kárpótolt. Akkor még azt hittük nem sok idő választ el attól, hogy Mrs. Styles legyen a nevem. Azonban hét év telt el úgy, hogy nélkülöznünk kellett egymást.
- Ha szeretnéd, az ujjadra húzhatom – karolja át a derekam Hazza.
A gyűrűt visszaejtem a fiókba, amit visszatolok a helyére. Kibontakozom öleléséből és bebújok az ágyba. Harry tétlenül figyeli mozdulataim. Leül az ágyra és rám emeli smaragd szempárját.
- Aludni szeretnék – sóhajtom.
- Lekapcsolom a TV-t – mondja majd a távirányítóért nyúl és megteszi amit mondott.
Mellém fekszik, de távolságtartó velem.
- Jó éjszakát Romina – suttogja a sötétben.
- Jó éjszakát.
***
Hiába igyekszem már három órája álomra hajtani fejem, nem megy. Ha jól hallom Harry elaludt. Lassan kikászálódok az ágyból és kimegyek az erkélyre. A hűvös szellő csípi a bőröm. A Hold fénye megvilágítja az udvart, ahol a biztonságiak folyton járkálnak.
Megugrom, mikor két kar fonódik derekam köré. Harry arcát a nyakamba temeti. Lágy puszit hagy a kulcscsontomon.
- Azt hittem alszol – sóhajtom.
- Nem tudtam – feleli.
Maga felé fordít. A sötét ellenére tökéletesen látom arcvonásait és szemeit.
- Miért vagy velem ilyen távolságtartó?
- Nem vagyok az – hazudom.
- Te is tudod, hogy az vagy, Baba... Miért mondtál nemet?
- Mert nem mehetek hozzád – rázom meg a fejem és szemeimbe könnyek gyűlnek.
- Milyen oknál fogva ne tehetnéd meg?
- Olyan oknál fogva, hogy haldoklok – kiáltom el magam sírva és berohanok a szobába.
Harry nem tétlenkedik és utánam jön. Az ágyon ülök, s ő letelepszik mellém. Egyik kezem ölébe veszi és megszorítja.
- Nem akarok így hozzád menni – zokogom – Mikor először igent mondtam neked hét évvel ezelőtt, azt hittük, hogy örökké fog tartani. De ez az örökké néhány hónapon belül véget ér. És ez megijeszt.
- Ro...
- Ne, Harry – hallgattatom el – Nem akarom, hogy özvegy legyél huszonhat vagy huszonhét évesen. Nem ezt érdemled.
- Romina ezzel ne foglalkozz – rázza meg a fejét – Szeretlek és azt szeretném, hogy életed hátralévő napjait Mrs. Stylesként éld le.
Felnevetek.
- És mi van akkor, ha meg sem élem az esküvő napját? – mondom cinikusan – Mi van ha igen mondok, de meghalok az esküvő előtt?
Harry lehajtja fejét és szemei könnyesek, mikor ismét rám néz.
- Akkor legalább tudom, hogy úgy haltál meg a menyasszonyom voltál – suttogja megtörten.
Szavai mintha ezernyi apró darabra tépnék a szívem. Kezeim közé fogom arcát és megcsókolom.
- Fájni fog, ha úgy halsz meg, hogy a feleségem vagy a menyasszonyom vagy – mormogja – De még jobban fájna, ha úgy hagynál itt, hogy nem adtál esélyt arra, hogy elvegyelek feleségül.
Meghatódottan fogom fel szavait. Azt hiszem nem nincs férfi a világon, aki jobban szeretni azt a nőt, aki mellette van.
- Felteszed újra a kérdést? – kérdezem félve.
Harry mosollyal az arcán kiveszi a fiókból a gyűrűt és újra elém térdel.
- Romina Kayla Fernández-Smith, hozzám jönnél feleségül?
Nevetve adom meg a vágyott választ.
- Igen – felelek – Hozzád megyek.
Hazz vigyorogva felhúzza az ujjamra az eljegyzési gyűrűt és a karjaiba kapva megcsókol.
- Szeretlek jövendőbeli Mrs. Styles – válik el tőlem.
- Én is szeretlek Mr. Styles...
☺ CSATLAKOZZ TE IS A FACEBOOK CSOPORTHOZ! ☺
FB csoport neve: "Eltaszítva (wattpad)"
☺NÉZD MEG TE IS A TÖRTÉNET ELŐZETEST! ☺
Eltaszítva Trailer: youtube: Eltaszítva - Wattpad
Készítette: Claudia Sinclair
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top