Sziasztok!
Már két hete nem kaptatok részt, szóval ma összekaptam magam. A suli egyszerűen annyira lefáraszt, hogy már legszívesebben 6-kor ágynak dőlnék, de még csak akkor kezdek házit írni.
Köszönöm az előző fejezethez érkezett 2 olvasói komit és a 12 vote-ot. Nagyon hálás vagytok nektek érte! A történetnek pedig már több, mint 4600(!!!) megtekintése van lassan 300(!!!) szavazata. Azt hiszem ez már hatalmas szám tekintve, hogy a cselekményszál még szinte sehol sem tart és még csak 16. fejezetet írta meg.
Köszönöm szépen, hogy mellettem álltok és, hogy támogatok! Nagyon szeretlek titeket!
HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket! Jó olvasást és vigyázzatok magatokra!☺♥
Puszi: VanneyG :*

ui.: a mai nap folyamán létrehoztam egy FB csoportot a történetnek, aminek a neve: "Eltaszítva (wattpad)". Igen tudom nagyon leleményes ☺☺ Ha szeretnétek nyugodtan keressétek meg és ha van kedvetek csatlakozzatok! Ha nem találja valaki írjon nyugodtan üzenetet és akkor megbeszéljük hogyan tudnám felvenni! ☺♥♥♥ Remélem minél többen leszünk! ♥

- Harry lenne egy ajánlatom – mondja Max.

Harry kérdőn mered Maxra, majd tekintetét rám vezeti. Arcomon egy apró mosoly jelenik meg.

- És mi lenne az? – teszi fel a kérdést félszegen Hazz.

- Szeretném ha egy héten egyszer, vagy akár többször is, fellépj itt – feleli Max – Hatalmas sikered volt az imént, és szerintem mind az üzlet, mind te jól járnál. Természetesen az összeg amit kapnál az alkuképes. Kigondoltam egy bizonyos összeget, amit kapnál abban az esetben, ha igent mondasz. De ha neked nem tetszik hajlandó vagyok többet is fizetni.

Az állam a padlót koptatta és nem akart feljönni onnan. Hazz mellettem ugyanolyan sóbálvánnyá vált, mint én.

- Öhm... hú – keresi a szavakat Hazz – Ennyire jó voltam?

- Igen. Nagyon jó – biztatja Maximilian.

- És mit takar pontosan az ajánlat?

- Gyere be az irodámba és ott megbeszélhetjük a részleteket.

- Romina is velem jöhet? – von magához szorosabban.

- Természetesen.

Max előre megy mi pedig követjük őt. Az irodája ajtaja előtt megáll és kinyitja nekünk az ajtót, Hazz pedig maga elé enged.

Maximilian becsukja az ajtót és mindhárman helyet foglalunk az asztalánál.

- Nos – kezd bele – én személy szerint arra gondoltam, hogy 150£-t kaphatnál egy estre. De persze ha ez nem tetszik hajlandó vagyok maximum 300£-ra felmenni.

- Nem, nem a 150£ tökéletesen megfelel. Nem szeretnélek kisemmizni – dadogja a meglepetéstől Harry.

- Szóval, ami pedig a fellépéseket illeti. Hetente egyszer van nálunk karaoke est, amin te lehetnél a fellépő. Arra gondoltam, hogy egy este kb. 7-8 dalt énekelhetnél, de persze ha kell szöveg lehet nálad. Nagyon sok ember jönne be és minél többen látnak annál jobban elterjed a híred. Ha pedig idővel beindul a szekér, akkor már önálló ested is lehetne, amire csak jeggyel lehetne majd bejutni – mondja el tervét.

Harry kigubbadt szemekkel néz barátjára, majd rám elemi gyönyörű zöld szemeit.

- Mit gondolsz Baba?

- Figyelj Harry! Ez a te életed, a te lehetőséged, a te döntésed. Nem akarok beleszólni. Mert ha rosszul sül el nem akarom, hogy én legyek a hibás. De csak annyit mondok, hogy csodálatos hanggal áldott meg a sors. Te mit szeretnél?

- Fogalmam sincs – vallja be őszintén – Nagyon nagy lehetőség és lehet, hogy ilyen többet nem adódik az életben. Ha pedig tényleg olyan jó hangom van, mint mondjátok, akkor érdemes lenne elvállalnom.

Néhány másodpercig az egész irodára csend telepszik és Maxszel csak Harry válaszát várjuk.

- Legyen – mondja Harry – Elvállalom.

Hatalmas büszkeség és öröm járja át szívem, amiért ilyen lehetőséget kapott és él is vele. Arcomon mosoly terül szét és szerelmem nyakába borulok. Ahogy a székek engedik magához húz és egy gyors csókot lehet ajkaimra.

Felállunk a székekből mind a hárman és Harry kezet fog Maximiliannel.

- Szerintem szerződére nincs semmi szükség mivel barátok vagyunk és megbízunk a másikban nem igaz? – kérdezi Max.

- Én is erre gondoltam.

- Akkor megegyeztünk – mosolyodik el először a mai este folyamán Max – A jövő hét szombat megfelel neked? Karaoke est lesz.

- Természetesen. S mire jöjjek ide?

- Azt hiszem olyan hat óra körül. Nyolckor betódulnak a népek és előtte kell egy kis idő, amíg mindent összerakunk.

- Rendben van. Akkor szombaton találkozunk. És köszönöm szépen ezt a lehetőséget Max.

- Számomra az öröm – fognak újra kezet – Remélem te is jelen leszel Romina.

- Ki nem hagynám – mondom büszkén.

Max tőlem már egy-egy puszi kíséretében köszön el és elhagyjuk az irodát. Amint kilépünk Harry a derekamnál fogva felkap és megpörget. Hirtelenségén csak nevetni tudok, de csak örülni tudok neki, hogy ilyen boldog.

- Annyira szeretlek, hogy azt el sem lehet mondani – neveti , majd talpra állít – Köszönöm, hogy felküldtél a színpadra.

- Tudtam, hogy jó hangod van ez minden. És én is szeretlek téged!

Harry ajkaimra hajolva újra egy csókkal ajándékoz meg. Egyszer csak azonban a tömeg kiabálásra leszünk figyelmesek. Az emberek Harry nevét skandálják.

- Honnan tudták meg a nevem? – értetlenkedik Harry.

- Gondolom a sráctól, aki keveri a zenét – felelem – Na menj és kápráztasd el a közönséget!

Hazza rám mosolyog és felvonul a színpadra. A tömeg tapsolni és fütyülni kezd, majd Hazz beleszól a mikrofonba.

- Megtudtátok a nevem – nevet – Ez igazán hízelgő. Öhm... nos, akkor a következő dal, az nem más mint Bruno Mars „Lazy song" című szerzeménye!

Az emberek nagyobb tapsot hallatnak a zenei alap megszólal a hangszórókból. Mikor maghallom szerelemem hangját öröm könnyek jelennek meg szemeimben. Ismét. Hazza nagyon tehetséges és egy nap még sokra viheti, ha akarja. Bár sosem volt az a típus, aki azt akarja, hogy az egész világ megismerje. Inkább tizenöt ember tudja ki ő, de azok igazán szeressék, azért aki.

A dal újra befejeződik, de a közönség nem engedi el Harryt, hanem újabb dalt követelnek tőle. Ő rám pillant és egyből tudom mit szeretne tudni. Nem-e bánom, hogy ha még énekel? Én pedig vigyorogva a könnyeim mögül nemlegesen megrázom a fejem, mire ő dob felém egy csókot és rám kacsint.

Harry odalép a keverőpulthoz és vált pár szót a keverővel.

- Nagyon szeretlek Romina – hallatszik a színpadról, és az összes ember egytől-egyig tapsolni és „Éljen"-ezni kezd.

Nem bírom abbahagyni a sírást és a mosolyom sem kopik. A hangszórókból Pitbull és Ke$ha közös számának, a Timbernek, az alapja hallatszódik, amire mindenki tombolni kezd...