-12-

Noririn szemszöge:

Éppen  a fürdőben vagyunk és Keishin lassan veszi le rólam a ruháimat, mondjuk már meg sem lep. Sokszor csinálta már ezt, imádok vele fürdeni! Lassacskán én is odanyúltam 's elkezdtem kibújtatni a felsőjéből. Cseppet meglepődött pofit vágott, de hagyta. Megengedte a kádba a meleg vizet, csinált egy habfürdőt én, pedig csak figyeltem. Eztán rögtön el is kapott, zokni, boxer repült le rólam és hamar egy kád meleg vízben találtam magamat. 

-Gyors, mint mindig. -kuncogtam fel, majd nyakig merültem a habok tengerében. -csak egy mosoly húzódott a szájára. Elfordult, aztán elkezdte magáról levenni a ruhadarabokat, pulcsija ugyan már nem volt, viszont a nadrágtól, egyebektől saját maga szabadult meg. Sose engedi, hogy én vegyem le őket.. :( Egyszer próbáltam, akkor is a kádba lettem utasítva rögtön. Neki lehet, bezzeg nekem nem. T^T Inkább elnéztem és néztem a habbal teli vizet. Alig kellett várnom pár pillanatot, már bent is volt a segge előttem. 

-Mit szeretnél? Itt maradjak vagy üljek mögéd Cica? -nézett fel rám mire csak megráztam a fejemet. 

-Most jó ott, az arcodat akarom figyelni. -kuncogtam el magamat, halványan elpirult a szavaimra plusz újabb bólintás volt a válasz. Pár pillanatig a csend evett meg minket, viszont én már nem bírtam tovább, meg kellett szólalnom. 

-Amúgy...az a fekete hajú srác, aki lent volt, esetleg nem a rokonod? -kacagtam fel cseppet. -Rajta sem tudok átlátni, sőt meg sem tudom mondani mire gondol. Téged sugároz. -néztem fel rá, persze a kérdésemet csak viccnek szántam. Nem ismerem Keishin rokonait, de nem is igen szokott róluk beszélni, vagyis ha velük találkozik, eddig engem soha nem vitt magával, viszont nem akartam róluk faggatózni, nem éreztem úgy, hogy kéne nekem erről, szóval...Bár elég kicsinek kell lennie a világnak, ha pont egy vérrokonával taliztunk egyet, főleg azután az eset után, sőt miért lenne pont Semynél, nem is függnek össze a dolgok szóval kétlem az állításom igazságát. 

-Ohhh, milyen okos és szemfüles kiscicám van nekem. -simogatta meg a buksimat. -kicsit pislogni kezdtem, majd felemeltem a fejemet. Ehhh...? Most...most? Why? -Igen igen az a fekete hajú durci murci az unokatesóm. -mondta el, mire az állam is leesett...Azt hittem hülyeségeket beszélek...na meg a nagy büdös fenéket. Nyitottam is volna a számat, viszont esélyem sem volt rá. -Atsukonak hívják, elég hirtelen haragú és nem igen a kedves kategória, de nyugi ott leszek veled. Félelemre semmi ok. Beszélgettem vele, míg aludtál, ismer téged cseppet ezáltal, ámde fogadni merek, hogy szeretne majd tőled is kérdezni. -rólam is felvilágosította...csodás csodás...érdekel pontosan miket is mondott el rólam, meg miket nem...Nagyon megnyugtat...valamiért érzem, azonnal felfogom kúrni az agyát, sose beszéltem, vagyis mióta "új" életem van, nem igen találkoztam ezzel a kategóriával, mivel Keishin nem tartozik bele és amúgy is óvott mindentől, alig mentünk valakihez, max az idegenek a strandon, utcán, de azokkal sem álltunk le bájcsevegni. 

-Áhhh....nem tévedtem..fura fura. Mit keres itt ő? -tettem fel a kérdést, cseppet megvakarta a tarkóját, pont mint, aki gondolkodik, hogy is mondja el. -cseppet csak néztem furcsálva...Most, most min töri ennyire a fejét...?


Keishin szemszöge:

Na megakadtam...most, hogyan kéne elmondanom neki az ő kapcsolatukat, mikor még én magam sem értem, éppen mit is folyatnak egymással. Atsuko sokszor van küldetésen külföldön, ezért ritkán láthatják egymást, viszont ha az bekövetkezik egymáson lógnak. Na az ebből áll: Veszekedés, egymás marakodása, egyik félről durcizás, hancúrozás és aztán ki tudja...állatok... Azt sem tudom hol kezdjek bele ebbe az egészbe... Mondjuk vicces, az én szerelmi dolgaimat próbálják együtt kitárgyalni, mikor ők meg azt sem tudják éppen mit folytatnak a másikkal, vagy lehet mégis csak kussban vannak róla, de annak mi értelme lenne? Amúgy is látszik rajtuk, fülig egymásba vannak bolondulva, csak merjem Semy valaki másra nézni...és ha az eljut a másikhoz, vödör meg a kapa lesz hozzá vágva szegény haveromhoz, magyarul nem hiszem, hogy simán szexpartnerek, ámde ez is egy lehetőség. 

Noririn annyira ártatlannak tűnik, nem akarom megrontani, bár hülyeséggel sem szeretném teletömni a fejét. Lassan közelebb másztam hozzá 's elkezdtem megmosdatni. Cseppet pislogott, majd hagyta nekem, hogy csináljam, közben elkezdtem válaszolt adni a kérdésére épp ahogy. 

-Tudod, ők egy fura viszonyt ápolnak. De tegyük fel azt, hogy ők nagyon jó barátok és szerintem jobb is ha ennyiben maradunk. -közöltem vele, kicsit visszakozó hangon. -bólintott egyet kettőt 's úgy látszott nem akar többet tudakozni erről, inkább a simogatást élvezte, amit én nyújtottam neki. 

Megmosdattam mindenhol, mikor Ő jött volna gyorsan megfürödtem. Ezt látva picit lehajtotta a fejét, ült mint mindig és figyelte, ahogy a kezeim magamon is végigsiklanak. Nem tudom...úgy érzem nem kéne engednem neki, azt hogy Ő csinálja, szeretném, ennek ellenére nem érzem valahogy helyesnek. Kiszálltam, majd Noriot is kivettem a karjaimba onnan, a földre téve két törölközőt hoztam oda. Ezekkel is megvoltunk hamar, mint gondoljátok, igen Norirint és törölgettem meg és adtam is rá a ruhákat. Csak hát a bökkenő egy volt, neki nem voltak itt göncei, szóval abból gazdálkodtunk, amit egyszer én itt hagytam vész esetére Semynél, hátha ide kéne jönnöm, akkor ne kelljen kérnem, mégis nem egyeznek a méreteink (Több szempontból is...) ezért lógtak rajtuk...Láttam már az én dolgaimban, mégis ennek ellenére, ezeket én is rég hordtam...Rajtam, pedig egy melegítő alsó volt, boxer meg felső, vagyis én rendesen fel voltam öltözve.

Az egyik pólóm és egy boxer volt rajta, a gatyát rá sem mertem volna adni..kötéssel is csúszott volna le a vékonyka derekáról. Mikor ez megfordult a fejemben, elképzeltem a jelenetet 's az ajkamat akaratkanul is beharaptam. 

-Keishin, miért bántod az ajkad. -tette fel olyan ártatlan hangon ezt a kérdést, hogy a testem minden pontja beleborzongott. 

-Ehhh? .pillantottam fel rögtön. 

-Az ajkad. Beharaptad. Mi a gond...? Fájdalmaid vannak? -bociszemezett és közelebb lépett. Konkrétan az a felső a térde fölé ért picivel ha nem tovább. Na baszd...ne már...na és ezt, hogyan magyarázzam el...Mindegy...legyintettem magamnak. Megtudom oldani, spannoltam fel magam. 

-Az csak egy szokás. Hagyd csak. -ennyit bírtam kinyögni, és itten meg is állt az értelem :) Ez kurva kínos. 

-Ohhh...-bólintott egyet. -Csak te még ezt körülbelül egyezer sem csináltad, hogy lehetne szokáso- woahhh -kaptam fel a mondata közepén, mielőtt itt még jobban magyaráznom kéne, ami amúgy sem az erősségem jelen pillanatban. -megpusziltam a homlokát, ezzel elérve a csendben maradását.

Leindultam szépen lassan a lépcsőn, mikor kisebb zajokat hallottam meg. Megtorpantam, mivel azt hittem valaki jött, viszont tévednem kellett... Odapillantottam és őket láttam meg leérve...a a kanapén kettesben...Komolyan ezeknek sem volt gyerek szobája...ezek után félek bárhova menni vagy leülni a lakásban... Na mielőtt itt megrontják a gyereket a kezembe leállítom őket. 

Odamentem hozzájuk és egy khm hangot engedtem ki a torkomon, természetes háttal voltam nekik a másik érdekében, igaz mocorogni kezdett, mivel érdekelte a dolog, de nem engedtem, hogy lássa, kicsit le is kellett fognom, a tenyeremet ott tartottam közben a szája előtt. Kisebb "mmm" hangokat adott ki, azonban reménykedem a két kis "bűnös" fülét nem ütötte ez meg. Elmondtam nekik a hegyi beszédet, amiből vagy tanulnak vagy nem, eztán tűztem is az egyik szobába, ahol nemrég a cicusom aludt. 

Beérve az ágyra tettem és mellé ültem. Rögvest az ölembe mászott, majd odabújt. Nem kérdezett nem beszélt, csak ölelésre vágyott, én meg ezt a kérést teljesítettem is. Rögtön belevontam egybe, mire repkedett már a boldogságban. Megsimogattam a feje búbját és egy csókot hintettem a pofijára. Most következzenek az aranyos pillantok, amiket mindig tőle szoktam megkapni. Én annyira, de annyira...megkedveltem, már szavakba sem tudom ontani...Hogy jó vagy rossz ez, az majd kiderül...


Sziasztok Gyümiteák!

Elhoztam a következő részt! Remélem tetszik nektek! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat! Köszönöm, hogy elolvastad! Remélem a következőben is találkozunk! Addig is:

Sziasztok!<3<3<3

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top