Reggel, amikor felébredtem és ránéztem a telefonomra 24 olvasatlan üzenetem volt. 

Húha. Ez fura.

Miután megnéztem, hogy kitől jöttek, már nem csodálkoztam. Ilyeneket írt:

Élvezted, mi?

Tudom, hogy élvezted, ne tagadd.

Mostantól az enyém vagy.

Tudtam, hogy szerelmes vagy belém. Visszacsókoltál.

És még ilyeneket írt nekem.

Nem törődve vele válasz nélkül hagytam és mentem reggelit készíteni. Fura volt viszont, hogy este sokkal másabb volt velem.

Különös módon szüleim itthon voltak. Köszöntem nekik, majd csináltam a dolgomat.

Gyorsan megettem az elkészített ételemet és már útnak is indultam fürdeni.

Amint végeztem nekiálltam megírni a házi feladatomat és megtanulni a tananyagot. Pár órával később ismét elkezdtem játszani.

Mi mást csinálnék? 

Ám mikor nagyon belemerültem a tevékenységembe, megcsörrent a telefonom.  

Nah vajon ki volt az?

Hát persze, hogy Yoongi.

Mikor megláttam a kijelzőn a nevét eszembe jutott a tegnap este.

Végigfutott a hátamon egy borzonás.

Ezzel nem is lenne baj, ha nem egy jóleső borzongás lett volna.  

Mi van velem?

Nagy nehezen rávettem magam arra, hogy felvegyem a telefont.

-Mit szeretnél? - kérdeztem azonnal a lényegre törve

-Átugranék ma is - nem láttam, de tudtam, hogy vigyorog.

-Minek?

-Csak úgy.

-Ajjh - tudtam, hogy úgyse tudom lerázni, így nem láttam értelmét erőlködni, hogy meggyőzzem, ne jöjjön, mivel a hátam közepére se kívánom őt. - Mikor?

-Kb. 10 perc múlva.

-Ok. Tudod hol lakom - azzal bontottam is a vonalat.

 Ahogy mondta, pontosan 10 perc múlva valaki ráfeküdt a csengőre.

Lementem és kinyitottam az ajtót, mivel tudtam jól, hogy az a fülsüketítő hang nem szűnne meg egyhamar.

-Gyere be. 

-Mit fogunk csinálni?

-Filmet nézünk. Kérsz valamit?

-Nem, köszi.

-Oké. Mit nézzünk?

-Nekem mindegy.

Végül egy horrornál maradtunk. Nem kimondottan rajongok értük, de ha kell, akkor végig tudom nézni.

A film, nos hogy is mondjam?

Picit ijesztő volt, de nem hagytam magam. Sikerült úgy végignéznem, hogy nem ment el a szívem világgá az izgalomtól.

Suga persze halál nyugodságot mutatott.

Jellemző.

Jobban bírja, mint én, ezért akarta ennyire ezt nézni.

Apropó....hogy mi történt a műsor nézése közben?

Nos nagyjából 28 milliárdszor megbántam, hogy beengedtem az otthonomba.

Először elkezdett szekálni, majd a hajammal babrált utána meg a pólóm alá nyúlt melyet már nem hagytam.

Nagyon irritáló volt.

Azt hittem megváltozott, de kiderült, hogy tévedtem.

Elvesztettem az eszemet. Nem értettem mi történik. Az egyik pillanatban még normális a másikban meg már a hátam közepére se kívánnám őt. Értelmetlen az egész úgy ahogy van.

Szép lassan próbáltam haza küldeni, de hát miért is lett volna ez olyan egyszerű?

Ugyanmár!

Hisz én Park Ji Min vagyok.

A bénaság megtestesítője.

Ráadásul ő meg Min Yoon Gi a gonoszság példaképe.

Vagyis vesztésre állok.

Eleve csődbe vagyok ítélve.

No, de azért nagyjából egy óra szentségelés után sikeresen elindult.

Esküszöm nektek ez tőlem teljesítmény volt.

Persze tagadhatatlan már, hogy kezd több lenni ez, mint szimpla barátság.

Vagy tévedek?

Mi van ha csak játszik velem?

Ha csak szórakozásra kellek neki?

Ha nem is akar tőlem semmit, csak egy jót mulatni?

Na álljunk csak meg egy szóra!

Hisz én nem is érzek iránta semmit!

Jsszusom!

Mi lett velem?

Azt hiszem, agyamra ment a film.

Le kell dőlnöm pihenni.

Ez így nem mehet tovább!

Felmentem hát szobámba, miután távozott a lakásból, és bezártam az ajtót mielőtt még visszafordult volna.

Nagyjából hat óra volt mikor elment és körübelül két órát aludhattam.

Mikor felébredtem lementem vacsorázni, majd végezve a táplálkozással elmentem fürdeni, fogat mosni és aludni.

Ismételten gondolkodásba merülte, de egyre rosszabb, hogy mire lyukadok ki.

Így inkább vártam, hogy elnyomjon az álom ismét.

Na skacok itt a kövi rész! Remélem vártátok már. Nem lett a leghosszabb, de igyekeztem. Bízom benne, hogy tudjátok értékelni és tetszett.
Kommentbe várom az ötleteket, hogy vajon Yoonginak is vannak-e érzései avagy csak tényleg szórakozik.
Hamarosan tali.

MrsParkJiMin4ever