Másnap reggel nyúzottan keltem fel az ébresztőm hangjára. Nagyon nem volt kedvem iskolába menni. 

Azt se értem, miért találták ki a sulit.

Igyekeztem minél hamarabb megcsinálni reggeli teendőimet. Hála az égnek sikerült időben elkészülnöm. Ittam még egy kávét is mielőtt útközben bealudtam volna a fáradtságtól. Fülhallgatót fülembe helyezve indultam el a pokolba. Hiába szeretek tanulni, a véleményem a helyről ilyen, amiről csakis Ő tehet. 

Szép lassan beértem a kapunk, majd mentem is a terembe, ahol az óráim voltak. Leültem a helyemre még mindig fülhallgatóval a fülemben, mivel bealudtam volna a reggeli lötty ellenére is. Egyszer csak megérkezett Taehyung Életem Megkeserítőjével együtt. Míg barátom odajött köszönni (neki köszönhetően kivettem a fülemből a tárgyat), addig Yoongi egy kacsintással elintézte az egészet, mire nekem egy gyors szemforgatás volt a válaszom. Pár perccel később megérkezett a tanár is és elkezdődött a tanítás. 

Unalmasan telt ez a napom is. Már pont kezdtem örülni, hogy nyugodtan el tudok indulni haza, amikor megjelent egy nem kívánt személy. Meg se vártam, hogy megszólaljon, rögtön kérdeztem.

-Mit akarsz? - mondtam flegmán

-Szerintem ez egyértelmű - válaszolt kaján vigyorral, mikor utolért és velem szembe került.

-Inkább hagyj. Semmi kedvem hozzád - kerültem ki őt és indultam tovább, de karomnál fogva visszarántott maradásra késztetve.

-Nem mész el amíg én azt nem mondom - kezdett el nevetni.

-Mondd, mégis mit akarsz tőlem?!

-Majd meglátod - ezzel ott is hagyott engem ismét a gondolataimmal.

Egyedül mentem haza, ugyanis barátom rosszul érezte magát, így hazament és abba maradtunk, hogy nem megyek ma át hozzá.

Hazaérve ledobtam a szobámba a táskámat és bedőltem az ágyamba. Pihenni terveztem csak, de be is aludtam.

Este 7- kor ébredtem fel.

Basszus, leckét kéne írnom - jutott eszembe az egyértelmű tény, mikor ránéztem az órámra. 

Nagyon lassan végeztem a teendőimmel, ugyanis végig Suga szavai jártak a fejemben, amik lassan az őrületbe kergettek. 

Másnap reggel kivételesen sikerült időben felkelnem. Csoda volt szinte. Mostanában folyamatosan elalszom. 

Sikerült becsengőre beérnem a terembe. Még szerencse, hogy nem tesi volt az első órám, mert akkor tuti elkéstem volna. Oké, imádom azt az órát, hisz nagyon sportos alkat vagyok, de kora reggel nem túlzottan rajongok érte. Helyette matekkal kezdtem. Hála az égnek a tanár késett.

Kivételesen csak 5 órám volt, ami középiskolában szokatlan. Ám a mai napom unalmasan telt, ugyanis egyikőjük se jött ma be. Barátomat bántam, de a másik személyt nem. Valahogy pont nem hiányzott az életembe. 

Szerencsére péntek van, így amint hazaértem felhívtam barátomat, hogy játszunk. Igen, kocka vagyok. Informatikai suliba az ember mi más lehet? Azonnal elkezdtünk CS:GO-zni, 1v1- ben. Egész délutántól késő estig játszottunk. Szép előnyben voltam. Nem egyszer levertem őt. Büszke voltam magamra. Bár fura lenne, ha leverne engem V. Szeret játszani, de sokkal rosszabb nálam. Hiába, régebb óta játszom ezzel a játékkal. Lényegében naponta több órát foglalkozom ezzel.  

Nagyon sok idő elment a játszással. Bár mondjuk megérte. Imádok TaeTae ellen lenni, ugyanis tudom, hogy mindig megverem. Még amikor hagyom magam, akkor se tud legyőzni.

Pont mikor mentem volna aludni valaki egy követ dobott az ablakomhoz, majd közvetlen utána csengetett. Kinéztem az ablakon, de nem láttam senkit, így lementem ajtót nyitni. Nem láttam, hogy ott lenne bárki is, így visszacsuktam az ajtót. Pontosabban csak csuktam volna, de egy kéz megakadályozott ebben.

-Hova rohansz? - kérdezte az ismerős hang

Nagyon össze kellett szednem magam, hogy ne küldjem el a fenébe.

-Mit akarsz? - kérdeztem kicsit sem kedvem stílusban, kikerülve a választ amit ő várt

-Ezt nagyon jól tudod - húzott közel magához karomnál fogva.

-Engedj el!

-Miért? Mi lesz ha nem? - húzta kaján mosolyra ajkait, mivel tudta jól, hogy most megfogott

Nem válaszoltam.

-Nah látod. Semmit se tudsz tenni. És én pont ezt szeretem - kezdett el vigyorogni, miközben ajkai vészesen közel kerültek az enyéimhez. Amint elég közel volt nem is tétlenkedett tovább, azonnal rátapadt az enyéimre, majd szép lassan mozgatni kezdte őket. Annyira puhák voltak, hogy belevitt abba, amivel soha többé nem tudom levakarni magamról.

Visszacsókoltam, és még a bejutást is megadtam neki. Jézusom. Hová tettem az eszemet? Elvette az elsőt nekem. Bár most ez legyen a legnagyobb bajom. Jesszusom. Ha ezt bárki megtudja én befekszem a most megásott síromba. Nem lehetek ennyire hülye. 

Hirtelen elváltam tőle, és lehajtottam a fejemet.

-Most már az enyém vagy, ugye tudod? - diadalittas hangon

-Menj el, kérlek.

-Megértette, hogy most nem kéne engem tovább baszogatnia, így szót fogadt és lelépett.

Bezártam az ajtót, visszamentem a szobámba, lefeküdtem az ágyamra és a plafont bámulva mélyedtem bele gondolataimba.

Köszkeee, hogy elolvastad. Remélem vártad már. TALÁN nem lett annyira hű, de nagyon unalmas. Ha tetszett vote vagy komi. Ötletek java az infóórai osztálytársaim cs:go-zása miatt jött. Várom a véleményeteket. Tudom, picit rövid lett. Igyekszem hosszabbakat is hozni. Legyetek jók. Pusziiiiii.

MrsParkJiMin4ever