Hannah versei IV.
Hulló levelek, narancs fák sora,
Beborít a szép táj mámora.
Elém festette a természet e képet,
Elővarázsolva a sok régi emléket.
Mostanra hideg lett, s kellett a megnyugvás
Erre jöttél te, veled lett minden más.
Kékes-zöld szemeid a lelkemig láttak
Így találva megnyugvást e reszkető lánynak.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top