Felcsapta a könyvet, és ellapozott a százhuszadik oldalra, ahol nagy alcím hirdette: Az Indigó Gyermekek.

Draco elkezdett olvasni.

Az Indigó Gyermekek, avagy a Holdszülöttek neve ne tévesszen meg senkit. Ugyanúgy éltek köztük felnőttek és öregek is, csupán ezt a nevet adták nekik.

Az Indigó Gyermekek ugyanúgy emberek, mint mi, de soha nem került ki közülük mugli vagy kvibli, ugyanis mágia szükségeltetik ahhoz, hogy egyáltalán valaki Indigó legyen.

Az Indigó Gyermekek időszámításunk előtt 2000 körül jelentek meg, legalábbis innen származnak a legkorábbi feljegyzések. A legendák szerint az első Indigókat az Ég nemzette, és a Víz hozta világra, az első olyan telihold idején, mikor a Hold hatalmasnak látszott a Földről.

Az Indigók fehér vagy kék hajjal jöttek a világra, és kéken ragyogó szemekkel. Innen kapták a nevüket is. Csak teliholdkor képesek megszületni, és valahány Indigó születésénél a Hold hatalmasra nő, de csak három alkalmat ismerünk, mikor kéken ragyogott, és mágiáját látni engedte a szabad szemnek is.

Az első ragyogás az elsők születésénél volt, mikor azok a tengerekből kilépve ledobták szárnyaikat, hogy az emberek jólétéért teljesen beilleszkedjenek az akkori civilizációkba. Ez volt az Indigók Áldozata. Ezt látva a Hold megadta nekik az erőt, amivel a szárnyaik nélkül is képesek repülni.

Az Indigók összeverődve éltek különböző civilizációkban, erejük és hitük tartotta össze őket. A háborúkban soha sem vettek részt. A többi boszorkány, varázsló, és mugli életét próbálták jobbá, és értékesebbé tenni. Csak egymás közt nemzettek gyermeket, megtartva vérvonalaikat.

Időszámításunk előtt 760-ban viszont megszületett az első olyan Indigó, aki egy boszorkány, és egy Holdszülött közös gyermeke volt. A Hold ekkor ragyogott fel ismét kéken, és az Indigók ezért választották meg az akkor született gyermeket királyuknak.

A gyermek Izlandon látott napvilágot, ahol akkoriban csak varázslók és boszorkányok éltek. A neve Sunoic Pernal volt, az első Indigó királyként ismeretes. Sunoic hívta össze először az Indigókat Izland szigetén, ie. 743-ban, ahol kőbe vésték törvényeiket, és megalapították a tényleges királyságot. A törvényeket megszentelték, így minden Indigó akaratán és tudtán kívül betartotta őket. A Törvénykő jelenlegi helye ismeretlen, Izland földje alatt van valahol, amit csak Indigó találhat meg.

Sunoic alapította meg az Indigók Tudóstársaságát, és ennek a csoportnak a feljegyzései alapján tudjuk csak, hogy mikre voltak képesek ezek a rendkívül erős boszorkányok és varázslók, valamint, hogy hogyan kötődtek mágikusan a Holdhoz.

Sunoic halála után a társaság nem oszlott fel, és az őt követő királynő, Triania Pernal segítségével megalkották a Welearchia nevű mágikus növényt, amire rábízták Sunoic Fehér Pálcáját. A növénynek megparancsolták, hogy csak akkor hajtson ki, mikor megtalálja Sunoic méltó örökösét. Csak egyszer hajtott ki, és azóta senki se látta. Triania volt az első olyan Indigó, aki kék szem nélkül született, amit az anyjától örökölt.

Az Indigókra Trianira halála után nehéz idők köszöntöttek. A muglik félelmükben és irigységükben üldözni kezdték őket, hozzájuk nem sokkal később csatlakoztak a varázslók és a boszorkányok is. Az Indigók északra szorultak, és ott próbáltak megélni. Sokukat lemészárolták, és azokat az embereket sem kímélték, akik melléjük álltak. Az Holdszülöttek még csak elrejtőzni sem tudtak feltűnő külsejük és szépségük miatt. Ekkor alakult ki az a képességük, mellyel képessé váltak elrejteni kék-fehér hajukat és kék szemeiket. Ezúton született meg a metamorf mágia, amit csak örökölni lehet. Az Indigók elrejtőztek, és sokáig éltek ismét békében, mivel mindenki azt hitte, hogy eltűntek a föld színéről.

Ezután teljesedett ki náluk az kézművesség és a fém megmunkálásának művészete. Csak féltve őrzött rejtekhelyeiken fedték fel kilétüket, ahol a koboldokéval kis híján egyenrangú fegyvereket és páncélokat kovácsoltak. Minden kezük közül kiadott eszközben ott volt a Hold mágiája, amit a koboldok sem tudtak leutánozni.

Az Indigó fegyvereknek rettenetesen magas áruk volt. Amikor beköszöntött a Sötét Középkor, a Holdszülötteknek is kemény korszak következett. 1330 körül két Holdszülött elkülönült a többiektől, és megfertőződtek az emberi gonoszsággal. Kapzsiság, önzőség, düh és félelem öntötte el elméjüket és szívüket, minek következtében felfedték az Indigókat. Ismét üldözni kezdték őket, lakhelyeiket elpusztították, gyermekeiket elrabolták és rabszolgasorba taszították őket. A két fivért árulásukért a Hold megtagadta, és mágiájuk teljes mértékben átalakult. A Vörös Fivérek néven váltak ismerté.

Az Indigók Sötét Kora 1392-ben ért véget, mikor Sunoic örököse, a barna szemű Deina királynő átvette a Welearchiától a Fehér Pálcát. Deina és két testvére teremtették meg az Indigók kék tüzét, amivel legyőzték a Vörös Fivéreket. A Hold ekkor ragyogott fel harmadjára is kéken.

Denia és bátyja, Elvorin életüket adták azért, hogy a háború véget érjen. A harmadik és egyben legfiatalabb testvér, Iniler nővére halála után trónra került, és visszaadta a Welearchiának a Fehér Pálcát. A Holdszülöttek ekkorra már alig százan voltak a földön. Iniler dédunokája, Lonira volt az utolsó Indigó, akit ismertek.

Az Indigók társasága feloszlott, és a királyság megszűnt létezni. Lonira feljegyzései szerint voltak gyermekek, akik Indigónak születtek, ám őket Sunoic következő örökösének feltűnése előtt senki nem fogja meglelni. Elvégzett egy ősi varázslatot, melynek segítségével még saját maguk elől is elrejtette az Indigó Gyermekeket, és képességeiket. A szemük sosem ragyogott fel kéken, és soha nem képviselhették azt az erőt, amit őseik. Azóta várnak a következő örökösre, aki eddig nem jelent meg, és a következtetések szerint soha nem is fog.

A köztünk élő Indigó leszármazottak a metamorf mágusok, akiknek többsége csak ezt a mágiaágat örökölte, Indigó képességekkel nem rendelkeznek.

Az Indigók ereje: A feljegyzések szerint az Indigók holdmágiának nevezett mágiaágat használtak, minek segítségével képesek voltak szárnyak és pálca nélkül repülni, holdmágiával átitatott eszközöket készíteni, és akár az időjárási elemeket is irányítani. Erejük gyakorlásához nem volt szükségük varázspálcára. Egyedül a Fehér Pálcának volt olyan ereje, ami képes volt megerősíteni így is világformáló képességeiket.

Kultúrájuk: Az Indigók Izlandon éltek a legtöbben, ahol felépítették az akkori épületek egyik csodáját, az Indigópalotát, ami fővárosukként funkcionált. Amikor üldözték őket, a Holdszülöttek nyolcvan százaléka ide menekült. 1367-ben a Vörös Fivérek a földdel tették egyenlővé a várost. Fegyvereik és eszközeik a várossal együtt megsemmisültek. Ma már csak két Indigó fegyver van a világon: Lonira íja, amit Elvorintól örökölt, és Sunoic pálcája, amit máig nem talált meg senki. Az íj a brit Mágiaügyi Minisztérium birtokában van.

Vérvonaluk: Hiába keveredtek emberekkel, az Indigók megőrizték vérvonalaikat, mivel egy ember és egy Indigó közös gyermeke vagy Indigónak, vagy egyszerű embernek született. Nem léteznek fél, vagy negyedrészt Indigó Gyermekek. A családokban az Indigó lét Lonira varázslata óta lappang, és csak arra vár, hogy Sunoic örökösének megjelenésével együtt ismét feltörjön.

Draco becsapta a könyvet. Csak egy dolog járt a fejében. Phyllis.