A november beköszöntével zimankósra fordult az idő. A kastély körüli hegyek szürke színt öltöttek, és a tó is acéloshidegen csillogott. A park füvét reggelente belepte a dér. A diákok az emeleti ablakokból gyakran láthatták, ahogy Hagrid vakondbőr kabátjában, nyúlszőr kesztyűjében és hódprémes csizmájában a seprűket tisztogatja a kviddicspályán.

Kezdetét vette a kviddicsszezon. A sok edzés után Harry végre egy igazi meccsen is próbára tehette a tudását. Szombatra kitűzték a Griffendél-Mardekár találkozót.

A hír, hogy Harry a csapat új fogója, Wood titkolózásának ellenére kiszivárgott, és a fiúnak onnantól kétfajta zaklatást kellett elviselnie. Voltak, akik azzal traktálták, hogy briliánsan fog játszani, mások pedig matracot ajánlottak fel neki, hogy puhára essen.

Hermione stílusa némileg barátságosabb lett, és rigorózus szabálytisztelete is lazult kissé, mióta Harry, Phyllis és Ron megmentették őt a hegyi trolltól. Kölcsönadta Harrynek a Kviddics évszázadai című könyvet, ezen kívül hajlandó volt segíteni a házi feladatok megírásában. Phyllis ezt a mágiatörténet és az átváltoztatástan terén találta hasznosnak, míg a fiúk az összes többi tantárgyban is. Hermione két tantárgyban nem tudta túlszárnyalni Phyllist: bájitaltanban és gyógynövénytanban. Phyllis látta, hogy ez év eleje óta zavarta Hermionét, de mióta barátok voltak, azóta egyszer sem látta a lány szúrós tekintetét, mikor valamire pontosabb választ adott, vagy egy feladatot jobban végzett el.

Az éjszakák is könnyebbek voltak így, hogy Hermione nem morgott mikor Phyllis kiabálva vagy sírva felriadt, hanem igyekezett megnyugtatni új barátját. Phyllis megkérte, hogy ne mondja el a fiúknak, mert csak feleslegesen aggódnának. Nem akarta, hogy Harryt a kviddicsmeccsen kívül még ez is nyomassza.

A meccs előtti napon a négy jó barát a dermesztő hideg ellenére lement a szünetben az udvarra. Hermione varázsolt nekik egy kis kék lángot, amit hordozni is lehetett. Épp a hátukat melengették a láng mellett, mikor megjelent az udvaron Piton. Phyllisnak feltűnt, hogy nevelőapja sántít. Szorosabbra zárták a kört, nehogy a tanár meglássa a tüzet, mivel tudták, hogy tiltott dolognak állítaná be. Ártatlan ábrázatuk láttán viszont Piton gyanút fogott, és odament hozzájuk. A tüzet nem vette észre, viszont látszott rajta, hogy nagyon keres valami kivetni valót bennük.

- Mi van a kezében, Potter? - kérdezte.

Harry felmutatta a kviddics évszázadait.

- Könyvtári könyvet tilos kivinni az iskola épületéből. - jelentette ki a professzor - Adja ide! Ezért öt pontot levonok a Griffendéltől.

- Ezt a szabályt most találta ki. - morogta mérgesen Harry - Mi baja lehet a lábának?

- Nem tudom. - mondta Phyllis - Annyit mondott, hogy megsebesítette.

- Remélem, nagyon fáj neki. - mondta mogorván Ron. Phyllis csúnyán nézett rá.

- Most mi van? - tárta szét a kezét a fiú - Ha ő utál engem, had utáljam már én is őt.

Phyllis rosszallóan hümmögött, de abban egyetértett Ronnal, hogy Perselus őt is eléggé sértegeti bájitaltanon.

A Griffendél klubhelyiségében aznap a szokásosnál is nagyobb volt a zsivaj. Harry, Ron, Phyllis és Hermione együtt ültek az egyik ablak mellett. Hermione és Phyllis a két fiú bűbájtanleckéjét javította. Hermione megtiltotta Phyllisnek, hogy odaadja a fiúknak a dolgozatait, és ő se hagyta, hogy lemásolják (,,Attól nem lesznek okosabbak!"), de arra hajlandó volt, hogy átnézze a leckéjüket, ami végül ugyanarra az eredményre vezetett. Phyllis besegített neki.

Harry hirtelen felállt, és közölte, hogy elmegy visszakérni a könyvet Perselustól.

- Inkább majd én. - mondta kórusban a másik három, de Harry a fejébe vette, hogy Perselus más tanárok előtt úgysem mer nemet mondani neki.

- Csak tudná, hogy miket mer megtenni más tanárok szeme előtt is. - sóhajtotta Phyllis, majd áthúzott egy teljes mondatott Ron dolgozatán.

- Ne félj, biztos visszaszerzi. - mondta Hermione.

Tíz perccel később Harry visszajött.

- Na, visszaadta? - érdeklődött Ron - Mi a baj?

Harry arcán látszott, hogy valami nagyon felkeltette az izgatottságát.

- Csak Piton és Friccs voltak a tanáriban, és Friccs Piton lábát kezelte. Üvöltve kikergetett, mikor meglátott, de láttam, hogy egy nagy seb van a lábán, és a háromfejű kutyától kapta! - suttogta izgatottan.

- Micsoda? - szörnyedt el Phyllis.

- Tudjátok mit jelent ez? - hadarta Harry - Azt, hogy Halloweenkor ki akarta játszani a háromfejű kutyát! Amikor láttuk, éppen oda tartott - meg akarja szerezni, amit a kutya őriz! A seprűmet teszem rá, hogy a trollt is ő szabadította ránk. Figyelem-elterelésnek szánta!

Phyllis és Hermione szeme kikerekedett.

- Nem. - rázta a fejét Phyllis - Apa sose tenne ilyet.

- Phyllisnak igaza van. Piton nem a legkedvesebb ember, de biztosan nem lopná meg Dumbledoret.

- Ugyan már, lányok. - intette le őket Ron - Harrynek igaza van. Pitonról mindent el tudok képzelni. De vajon mire fáj a foga? Mit őriz az a kutya?

- Képzeld, Ron, hogy az a Piton, akiről te mindent el tudsz képzelni, felnevelt, és rendes gyerekkort adott nekem! - mondta dühösen Phyllis - És szerintem ismerem annyira, hogy tudjam róla azt, hogy sose árulná el Dumbledoret!

Azzal felállt, hátravetette vörös haját, és dühösen felment aludni.

Harry elgondolkodva nézett utána. A lánynak ugyanolyan vörös haja volt, mint az édesanyjának, a jobb szeme pedig ugyanolyan zöld volt, mint az övé. Megrázta a fejét. Hagrid azt mondta, hogy a nővére odaveszett a szüleivel együtt. És erre itt van Phyllis, akinek ugyanaz a neve, mint a halott testvérének. Mikor a vonaton elmondta a nevét, Harry kisebb sokkot kapott. Először azt hitte, nem is lesz képes szóba állni vele, annyira felkavaró volt számára csupán a létezése is. Végül a lány az egyik legjobb barátja lett, és ebben a barátságban érzett valami mágikusat, természetfelettit, ami összekapcsolta őket, de nem tudta megmagyarázni még magának sem, hogy pontosan mi is az.

Másnap derült, hideg idővel köszöntött rájuk a reggel. Phyllis Hermione unszolására hajlandó volt felvenni egy pulóvert, amit végül nem bánt meg nagyon, ugyanis a hőmérséklet közelített a nulla fokhoz. Ronnal csatlakoztak Nevillehez, Seamushoz és Deanhez, akik a legfelső sorban ültek. Meglepetést akartak szerezni Harrynek, ezért jókora zászlót csináltak az egyik lepedőből, amit Makesz már úgyis megrágott.Ráfestették, hogy Potter a király!, és Dean, aki jól tudott rajzolni, egy Griffendél oroszlánt kanyarított a szöveg alá. Ráadásul Hermione színjátszóvá változtatta a szöveget.

- Ott jönnek. - mutatott a pálya szélére Ron.

Phyllis elővette hófehér pálcáját, és intett vele.

- Vingardium leviosa!

A zászló a magasba emelkedett, és a nézők nagy üdvrivalgással köszöntötték a két csapatot. Madam Hooch belefújt a sípjába, és a versenyzők felszálltak.

- És a griffendéles Angelina Johnson azonnal megszerzi a kvaffot! Remek hajtó ez a lány, és mi tagadás, látványnak se utolsó...

- DE JORDAN!

- Elnézést, tanárnő...

Az ikrek barátja, Lee Jordan kommentálta a versenyt McGalagony ellenőrzése alatt.

- Már száguld is előre - gyönyörű passz Alicia Spinnetnek - ő Oliver Wood felfedezettje, tavaly még csak tartalék volt - vissza Johnsonnak, és - ejnye, a Mardekár megszerzi a kvaffot. Marcus Flint, a csapatkapitány már indul is előre - úgy repül mint egy sas odafent - érik a g... - nem, a Griffendél karikák őrzője, Wood egy gyönyörű mozdulattal megállítja, és máris a Griffendélnél a kvaff - a griffendéles Katie Bell hajtót láthatjuk, alulról megkerüli Flintet, támadásba lendül - ajajaj! - ez fájdalmas lehetett, pont a tarkóján találta el az egyik gurkó - a kavff a Mardekár csapatáé. Adrian Pucey suhan a karikák felé, de a másik gurkó az útját állja - Fred vagy George Weasley küldte oda, nem látom pontosan, melyikük - mindenesetre szép mozdulás volt a Griffendél terelőjétől - és újra Johnsoné a kvaff - nincs előtte senki, szabad a pálya - szédítő tempóban repül - ügyesen kikerül egy gurkót - közeledik a karikák felé - gyerünk Angelina, rajtad a világ szeme! Bletchley őrző lebukik - elvéti - ÉS GÓLT SZEREZ A GRIFFENDÉL!

A hűvös levegő megremegett a griffendéles szurkolók diadalmas üvöltésétől. A mardekárosok csalódottan hurrogtak.

- Hajtsatok, fiúk-lányok, hajtsatok!

- Hagrid!

Phyllis és Hermione helyet szorítottak, hogy az óriás elférjen mellettük.

- Eddig a kunyhóból néztem. - magyarázta Hagrid, és megpaskolta a nyakában lógó jókora távcsövet - De az az igazi, ha együtt szurkol az ember a tömeggel. A cikesz még nem került elő,  mi?

- Nem. - felelte Ron - Harrynek eddig nem sok dolga volt.

- De nem is bántotta senki. - jegyezte meg Hagrid - Az is valami.

Szeméhez emelte a távcsövet, hogy megnézze Harryt, aki távoli pontocskának tűnt. A fiú magasan a csapatok fölött cirkált, és a cikeszt kereste. Az egyik gurkó egyszer kinézte őt magának, de egy ügyes mozdulattal kikerülte, majd Fred ott is volt a labdáért.

- A mardekár kvaffot szerez. - hallatszott Lee kommentárja - Pucey hajtó kitér két gurkó, két Weasley és Bell hajtó elől, és már száguld is - várjunk csak, az nem a cikesz volt?

A tömeg felmorajlott. Harry lebukott a mélybe, és a kis aranygolyó után vetette magát. A Mardekár fogója, Terence Higgs is akcióba lendült. Harry felgyorsult, és immár fej-fej mellett haladtak a cikesz után. Phyllis lélegzetvisszafojtva figyelte a jelenetet. Harry gyorsabb volt mint Higgs, még jobban rákapcsolt, és ...

BUMM! Marcus Flint szándékosan elállta Harry útját, félretaszítva a Nimbusz Kétezrest.

- Szabálytalanság! - kiabáltak a Griffendél-szurkolók.

- Csak kerülj a kezem közé mikor leszállsz! - üvöltötte Phyllis, és a keze megint forró lett. Kezdte idegesíteni az, hogy a tenyere mindig izzó fém hőmérsékletét veszi fel, valahányszor feldühödik vagy megijed.

Ökölbe szorította a kezét, és meghallotta Dean kiabálását.

- Kiállítani! Piros lapot neki!

- Ez nem futball, Dean - intette le Ron - Itt senkit nem lehet kiállítani. Különben is, mi az a piros lap?

Hagrid Dean pártjára állt.

- Szigorítani kéne a szabályokat. Flint le is lökhette volna Harryt a seprűjéről.

- Teljesen igazad van. - csikorgatta a fogát Phyllis.

Lee sem tudta megőrizni a pártatlanságát.

- Nos, ez után az undorító, alattomos csalás után...

- Jordan!

- Úgy értem, ez után a nyilvánvaló és visszataszító szabálytalanság után...

- Jordan, nem szólok többször!

- Jól van, rendben. Szóval Flint kis híján a mélybe taszította a Griffendél fogójátékosát, de hát előfordul az ilyesmi. Büntetőhöz jut a Griffendél, és Spinnet biztos kézzel értékesíti a szabaddobást. A mérkőzés folytatódik. Még mindig a Griffendél birtokolja a kvaffot.

Phyllis Harryt figyelte. Testvére épp kitért egy közeledő gurkó útjából, mikor a Nimbuszt erősen megrántotta. Phyllis felvonta a szemöldökét. Miért csinálna Harry ilyet? A seprű ismét megrándult, és Phyllis ekkor észrevette, hogy Harry kétségbeesetten kapaszkodik, és a következő rándulásnál majdnem leesik.

- Uramisten! - sikoltotta, és kikapta Hagrid kezéből a távcsövet.

A nagyítólencsén keresztül tisztán látta, hogy Harry elvesztette az irányítást a seprű felett.

- Mi a ménkűt művel Harry? Ha nem ismerném, azt mondanám, nem tud a seprűvel bánni.

- Hagrid, elvesztette az irányítást! - adta meg a választ rémülten Phyllis - A seprű le akarja dobni!

Egy perccel később már mindenki Harryre mutogatott. A Nimbusz Kétezres vad cikk-cakkozásba kezdett, majd forogni kezdett a tengelye körül. Aztán egyszerre rémült moraj futott végig a tömegen. A seprű akkorát rándult, hogy ledobta Harryt, aki most fél kézzel kapaszkodva lógott a nyélen.

- Lehet, hogy elromlott, amikor Harry összeütközött Flinttel? - suttogta Seamus.

- Kizárt dolog. - felelte remegő hangon Phyllis.

- Seprűt csak egy dolog tehet így tönkre. A sötét erők varázslata. - mondta Hagrid - Nincs az az iskolás kölyök, ami megbolondít egy Nimbusz Kétezrest.

E szavak hallatán Hermione kikapta Phyllis kezéből a távcsövet, és a közönséget kezdte vele fürkészni.

- Mit művelsz? - mordult fel az elszürkült arcú Ron.

- Tudtam! - sikkantott Hermione - Piton! Nézd!

Ron belenézett a távcsőbe, majd döbbenten továbbadta Phyllisnak. Piton a szemközti lelátón állt, szemét Harryre függesztette, és szünet nélkül mormolt valamit.

- Varázsol... - hüledezett Hermione - Megbabonázza a seprűt.

- Mit csináljunk?

- Bízd csak rám!

- Hermione, ő nem tenne ilyet!

De Hermione már ott sem volt. Ron átvette Phyllistől a távcsövet, és ismét Harryt kezdte nézni vele. A Nimbusz Kétezres olyan veszettül rázkódott, hogy Harry nem sokáig bírta már erővel. Az ikrek igyekezték megközelíteni, hogy átültessék valamelyikük mögé, de hiába - a seprű minduntalan magasabbra ugrott, valahányszor megindultak felé. Az ikrek most Harry alatt köröztek, hogy elkapják, ha leeseik.

- Gyerünk Hermione. - motyogta reszketve Ron.

Hermione eközben elérte a lelátót, amelyiken Piton állt, és lélekszakadva végigrohant a professzor mögötti üléssoron. Félrelökött mindenkit, aki az útjába került, még Mógust is, aki elvesztette  az egyensúlyát. és hanyatt bezuhant a padok közé. Mikor Piton mögé ért, leguggolt. Elmormolt néhány keresetlen varázsigét, minek hatására Piton talárja lángra kapott. Beletelt vagy fél percbe, mire a professzor észrevette, hogy ég a ruhája. Rémült kiáltására Hermione egy üvegbe rejtette a tüzet, majd visszament Ronhoz és Phyllishez.

A seprű egy pillanat alatt megszelídült, és Harry visszamászott rá.

- Most már kinyithatod a szemed, Neville. - szólt Ron.

A fiú már vagy öt perce Hagrid kabátjába bújva zokogott.

Harry zuhanórepülésben közeledett a pálya felé. Közben egyszer csak a szájához kapta a kezét, mintha hányingere lenne. Négykézláb ért földet. Köhögött egyet - és egy kicsiny, aranyszínű tárgy hullott a kezébe.

- Elkaptam a cikeszt! - kiabálta, és meglengette a golyót. A mérkőzés teljes káosz közepette ért véget.

- Nem igaz, hogy elkapta! Majdnem lenyelte! - Flint dühöngve reklamált, ám ekkor a Griffendél-szurkolókkal együtt levonuló Phyllis egy visszakezes pofonnal úgy beleterítette a pálya hideg talajába, hogy percekig csak az arcát fogta, és földet köpködött.

Lee még húsz perccel később is boldogan harsogta az eredményt: A Griffendél százhatvan pontot szerzett a Mardekár hatvan pontja ellenében. Harry ezekből már semmit sem hallott, ugyanis egy teát szürcsölgetve ült Hagrid kunyhójában Phyllissel, Ronnal és Hermionéval.

- Piton tette. - magyarázta Ron - Hermione is látta, meg Phyllis és én is.

- Badarság. - legyintett Hagrid - Mi oka volna rá Pitonnak, hogy ilyesmit csináljon?

- Pontosan! - vágta rá Phyllis, örülve annak, hogy végre pártfogóra talált.

- Megtudtam valamit Pitonról. - fordult Harry Hagridhoz - Halloweenkor megpróbálta kijátszani a háromfejű kutyát, de az megharapta őt. Gyanítjuk, hogy el akarta lopni, amit a kutya őriz.

Hagrid kezéből kiesett a teáskanna.

- Mikor találkoztatok ti Bolyhoskával?

- Bolyhoska?

- Igen... az én kutyám. Kéz alatt vettem egy görög pasastól, akivel a kocsmában ismerkedtem meg még tavaly. Kölcsön adtam Dumbledorenak, hogy őrizze neki a...

- Mit? - faggatta kíváncsian Harry.

- Elég a kérdésekből. - fordult el mogorván Hagrid - Ez szigorúan titkos dolog.

- De hát Piton el akarja lopni azt a micsodát!

- Badarság! - csattant fel egyszerre Phyllis és Hagrid.

- Piton, a Roxfort tanára sose tenne ilyet. - mondta az óriás.

- Akkor miért akarta megölni Harryt? - csattant fel Hermione.

- Nem akarta megölni!

- Felismerem a szemmel verést, Hagrid. Épp eleget olvastam róla. Szemkontaktus kell hozzá - és Piton még csak nem is pislogott, úgy bámulta Harryt!

- Badarság az egész, ha mondom! - csapott az asztalra Hagrid - Nem tudom, mi ütött Harry seprűjébe, de azt igen, hogy Piton sohasem bántana egy diákot! Ide figyeljetek, mind a négyen - olyan dologba ütitek az orrotokat, amihez semmi közötök. Veszélyes vizeken eveztek. Azt ajánlom, sürgősen felejtsétek el a kutyát, és azt is, amit őriz, mert ez csak Dumbledore professzora és Nicolas Flamelre tartozik...

- Aha! - kapta fel a fejét Harry - Szóval egy Nicolas Flamel nevű illetőnek is köze van az ügyhöz.

Hagrid legszívesebben visszaszívta volna utolsó mondatát.

Miután visszamentek a kastélyba Phyllis a pince felé indult el. A másik három kérdőn nézett rá.

- Megkérdezem apát erről az egészről. - adta meg a felvilágosítást.

- Micsoda?! - sikkantott Hermione.

- Phyllis, meg vagy te huzatva? - kapkodott levegő után Ron - És ha Piton megdühödik, és rátámad Harryre? Vagy rád?

- Sose tenne ilyet!

- Phyllis, megértem, hogy tiszteled Pitont, amiért felnevelt, de nem szabadna mindent elhinned neki. - csóválta a fejét Harry.

- Nekem sose hazudik. - sziszegte egyre fokozódó dühvel Phyllis.

- Na persze. - mondta megvetően Ron - Mégis mitől vagy benne ilyen biztos?

- ONNAN, HOGY ESKÜT TETT RÁ, ÉS ISMEREM ANNYIRA, HOGY TUDJAM, HOGY NEM HAZUDIK NEKEM!!! - üvöltötte teli tüdőből Phyllis.

Hermione elborzadva felsikoltott, Ron nagyot kiáltva hanyatt esett, Harry pedig simán pálcát rántott. Mindhárman döbbenettel vegyes rémülettel néztek Phyllisra, aki feldühödve állt velük szemben, ám most meghökkent a reakciójukat látva.

- Mi... Mi a baj? - kérdezte értetlenül. Érezte, hogy a tenyerével vasat tudna olvasztani, de semmi mást nem érzékelt. Habár... Hermione remegve a fejére mutatott. Phyllis odarohant a legközelebbi óriási homokórához, amiben megpillantotta saját tükörképét.

Ekkor ő is felsikoltott. A haja lángra kapott. Kéken izzó lángok nyaldosták a fülét, ám ő ebből alig érzett valamit. De a szeme volt a legrémisztőbb. A zöld és a barna szín eltűnt, a helyüket izzó kék szín váltotta fel, ami iszonyatos volt. Mintha nem is ő lett volna. A fejéhez kapott, és sikítani kezdett. Hermione sírva fakadt, Ron szóhoz sem jutott, Harry pedig dermedten állt, még mindig Phyllisra fogva a pálcáját.

És ez a reakció volt az, ami a legjobban fájt a lánynak azon a napon. Hogy a testvére pálcát fog rá, mint valami szörnyetegre, és idegesen, megbotránkozva várja, hogy esetleg megtámadja őket.

Phyllis sírva fakadt, és felrohant a márványlépcsőn. Késő délután volt, így nem találkozott senkivel sem a folyosókon. Sírva és sikítva rohant, a szíve pedig majd' szétrobbant a dühtől, a rémülettől és a szomorúságtól. Maga sem tudta merre megy, csak rohant, rohant...

Bumm. Összeütközött valakivel. Fejét lehajtva felpattant, és gyorsan megérintette a fejét. A haja ismét vörösen omlott le a térdéig. Lehajtott fejjel próbált meg tovább futni, ám ekkor a karját megragadta az, akivel összeütközött.

Tadaaa! Még egy rész, és úgy érzem, ebben végre történik valami. Nos... mivel ilyen folytatást sürgető befejezéssel végeztem, ezerrel írom meg a következő részt, mert ez engem is  idegesít egy kicsit. Remélem izgalmas a történet, kritikákat szívesen fogadok.