4. Fejezet

Hihetetlen érzés volt motorozni. A gyoraság teljesen felszabadított. Erősen kapaszkodtam Luke derekába, de nem a félelem miatt. Az egész utat végig röhögtem, és kérleltem az előttem ülőt, hogy hajtsunk gyorsabban. Ő csak nevetve kapcsolt egy nagyobb fokozatra.

- Huuuuuuuuuu- ordítottam el magam. A fejemet hátra hajtottam, a karjaimat pedig szétnyitottam.

10 perc múlva odaértünk a "törzshelyükre", ami annyit jelentett, hogy egy beton placcon egy kis házikó, ami előtt plédek és fotelek voltak kirakva. A ház mellett egy fehér audi parkolt. Gondolom a lányé lehet. Leparkoltunk és leszálltunk a motorokrol.

- Lehet mondani kellett volna neki, hogy mikrofonok vannak a sisakokba- motyogta Mike, miközben a fülét masszírozta.

- Huh, neked aztán van hangod, te lány- röhögött Calum.

- Hopszi. Bocsánat- nevettem el magam

Éppen be akartunk menni a házba, mikor kivágodott és a lány jött ki rajta. Ashton gyorsan hátra hőkőlt, mielőtt orrba vágta volna a faajtó.

- Baszki Des, majnem eltörted az orrom- nézett rá ilyedten Ash

- Ne haragudj. Azt hittem később jöttök. Szia Liza, Destiny vagyok- fordult felém és megölelt

- Öhm, szia- öleltem vissza

- Jézusom te nagson szép vagy-  mért végig

- Jajj hagyjál már. Melletted eltörpülök- nevettem fel

- De én a te korodban tiszta pattanásos és csúnya voltam. Tuti van pasid. Hogy hívják?

- Na Destiny, hagyd békén! Szegény lány fel sem bírta még fogni, hogy itt lehet, te meg már faggatod - röhögött Mike.

- Nem is faggatom. Ugye Luke? - nézett a barátjára ártatlan szemekkel.

- Hát egy kicsit- vakarta meg a tarkóját

- Bocsi Liz. Csak örülök, hogy végre van lány társaságom

- Semmi gond- mosolygok rá

- Na srácok, együnk - csapta össze a két kezét Calum

- Jézusom, te beles szörnyeteg- motyogta Des és bement a házba, valószínűleg a kajáért.

- Gyere nagylány- ütötte meg maga mellett a pokrócot Ash

- Köszi- ültem le mellé

Calum másik oldalamon foglalt helyet. Luke a fotelban ült Destinyel az ölében, aki már félig aludt. Micheal pedig a másik pikrócon már az igaz álmát aludta.

- Mesélj kicsit magadról tökmag- kérte Luke, és közben Des haját simogatta. Édesek.

- Ki volt az a srác akinek a kezét fogdostad? - húzogatta a szemöldökét Cal

- Öhmm. Marcinak hívják- nyögtem ki nagy nehezen

- Akkor ő a pasid? - kalta fel a fejét Des. Szegény Luke szívbajt kapott

- Úristen, dehogy is - vörösödtem el

- Miért nem hajtasz rá?

- Jajj, én biztos nem. Tuti leégetném magamat.

- Én tuti megpróbálnám. Gögös a srác- vonta meg a vállát Des

- Hé - szólt közbe Luke

- Mi az? - nézett rá értetlenül - Nem nézegethetek más fiúkat?

- De legalább 4 évvel fiatalabb nálad!

- És az szerinted akadály? - húzogatta a szemöldökét. - Jajj tudod, hogy csak szívatlak. Azt srác durván az öcsém is lehetne. Tudod, hogy szeretlek- puszilta meg az arcát

- Hogy jöttetek össze? - kérdeztem kíváncsian

- Az egy jo sztori - röhögött Ash

- Hát. Bulizni voltunk egyik barátnőmmel és táncolás közben megláttam- nézett a barátjára szerelmesen

- Nagyon örültem neki mondatom- nézett visza rá

- Kösz. - pöckölte meg az orrát- Már régóta ismertem őket és hallgattam a zenéjüket is. Szóval hát... Leakartam buktatni, hogy ott van. - nevetett fel

- Na ja. Milyen jó csajom van - röhögött Luke is.

- És megtetted? - kérdeztem kíváncsian.

- Nem. Luke mondta, hogy ad autogramot, egy képet, és egy puszit, ha nem mondom el őket senkinek.

- Komolyan Luke? Nem jutott jobb eszedbe? - néztem rá.

- Tehetek róla, hogy ideges lettem a jelenlétébe.- rángatta meg a vállát

- Jaj de romi - röhögött Cal

- Na, had folytassam - szólt közbe Des - Luke olyan aranyosan nézett rám, hogy nem mondtam el senkinek a találkozást. Egész este beszélgettünk. Volt pár randink utána összejottünk. Az interneten hála istennek nem vagyok fent, sak az akkori ismerőseim tudnak róla. Ráadásul az összes barátnőm megutált, úgyhogy már majdnem egy éve a srácokkal vagyok.

- Ezegy elég vicces sztori. De cuki- néztem rájuk

- Kösz tökmag- mosolygott rám Luke

- Na én viszont elmegyek aludni. Öreg vagyok én már a bulizáshoz.- ránézett az órájára- Jézusom mingyárt éjfél. Luke jössz? - kérdezte Des

- Persze hercegnő. Cal hazaviszed Lizát? - kérdezte komolyan Luke

- Persze. Ígérem, egy haja szála sem fog görbülni. - nézett rá nevetve Calum

- Rendben még találkozunk, jó éjszakát - köszöntek el.

- Sziasztok

- Én is megyek nagylány. Legyél jó!- paskolta meg a lábam és felkelt.

- Szia Ash - mosolyogtam rá.

- Nem baj ha még nem indulunk el? - nézett rám Cal.- Szeretek este kint ücsörögni

- Nem - hátradőltem a pokrócom, és néztem a csillagokat.

- Szépek ugye? - kérdezte és lefeküdt mellém. Karjait a feje alá rakta és úgy nézett felfelé

- Ühüm. A város közepén nem látszódnak a fények miatt sajnos.- sóhajtottam fel- Mesélsz valamit magadról? - fordítottam felé a fejem

- Ha már így a csillagokat nézzünk, nagyon szeretem őket tanulmányozni.

Calum megmutogatta az összes csillagjegyet, én meg ámulva néztem, hogy mennyi mindent tud. Fél óráig beszélgettünk a csillagomról. Megkérdezte, hogy melyik jegy vagyok, és elmondott mindent róla.

- Miért nem mentél csillagásznak?- kérdeztem rá

- Mert ez csak hobbi. A zene pedig a szerelmem. - mosolygott rám - Gyere, hazaviszlek. Kezd hideg lenni- pattant fel a pokrócról és felszállt a motorra. Felvette a sisakot és felém fordult.

- Gyere pattanj fel

- Mondjam merre lakunk?

-  Tudom, hogy hol laksz- kacsintott rám, és kezembe nyomott egy sisakot.

Hazafele út csöndesen telt. Átkaroltam a derekát és csak bambultam a város fényeit. Amikor Cal leállt a házunk előtt, leszállt, megvárta míg leveszem a sisakot és levett a motorról

- De könnyű vagy - röhögi el magát.

- Köszi Cal, hogy hazahoztál - öleltem meg

- Szívesen. Szia.

Amikor bementem a házba anya kacsintott egyet és elment aludni. Okéé, ez elég furcsa volt, de úgy voltam vele, hogy majd reggel kikérdezem. Annyira elfáradtam hogy ruhástól bedőltem az ágyba, és már aludtam is.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top