Valamit kellene mondanom.. Gyerünk Boni mondd ki!
-Én is Szeretlek!-erre egy önelégült mosoly ült ki az arcán amitől rögtön elolvadtam.. Nem kellett sokat várnom azonnal felém kerekedett es hosszan megcsokolt közben a keze lejjebb vándorolt a testemen míg elérte a fenekem.. Ekkor megállt es finoman de érezhetően bele markolt.. Annyira jól esett es tudtam h azert csinálja h elajuljak es hát kis híján sikerült is neki.. Annyira jo volt hogy egy jóleső nyogest hallattam amitől bele mosolygott csokunkba es megismételte eddigi tevékenységet meg párszor. Mikor el szakadtunk egymástól egy pimasz mosoly ült ki arcára amit imádtam es o ezt nagyon jól tudta..
-Eljossz hozzánk Macska?
-Persze.. De te hogy kerülsz ide? Csak úgy mellékesen.
-Jókor jut eszedbe- majd fel röhögött- amúgy amyamek megunták Németországot meg en is hisztiztem hogy utalok ott lenni ezért vissza költöztünk es tada itt vagyok.
-Huh.. Es meddig maradtok?
-Örökre.Mit szólsz macska? Most mar felvállalsz?
Ezen a mondaton elnevettem magam. Hat igen.. Régen titokban tartottuk ezt az egészet de nem miattam.. Legalábbis nem egészen. A szüleim elég rosszban voltak folyamatosan veszekedtek apa is mar kezdett rosszul lenni es úgy gondoltam nem hiányzik a nyakunkra egy bejelentés hogy a kis lányuknak lett barátja.. Meg hat Tylereknel sem volt minden happy mert Tyler apukája sosem volt otthon anyukája pedig ellenezte a lányokat Tyler közelében így ott sem tudtak meg... A barátainknak meg miert nem mondtuk el? Hat mert valószínűleg nem tudtak volna tartani a szájukat.. De azert elmondtuk valakinek pontosabban valakiknek akik kerítettek nekünk.. En elmondtam Zillnek es Kimnek. Tyler pedig elmondta a legjobb haverjainak Samnek es Davenek.. Es itt ki is fújt csak mi 6-an tudtuk de mi hűen titkoltuk is..
-Hm talán megoldható lesz- vigyorogtam incselkedve Tylerre aki csak elnevette magát es meg csókolt.
Kb 3 perc mulva oda érünk Tylerekhez de a kapu elott megtorpantam. Meg sem kellett szólalnom mar ki találta a gondoltom ezért erősen meg szorította a kezem es csak annyit szólt...