.Az anyja nem tűnt tul meg leppettnek ugy hogy kicsit meg nyugodtam. Leültünk a nappaliba es be következett a kínos csend amit persze hogy Tyler anyja kellett hogy meg törjön. Mi lett volna mas az első kérdése?:
-Es mióta vagytok együtt?-na ez az a kerdes amit mar nagyon vártam.Tylerre néztem aki el kerekedett szemmel nézett ram.
-Oohm...-de szerencsére Tyler kisegitett.
-1 éve.. Mi elott kimentünk Németországba.-az utóbbi mondatot eléggé mely hangsúllyal ejtette ki ezért feltételeztem hogy enyhe célzás volt amit az anyja vett is.
-Oh ertem. Es Boni nagyon sajnálom ami apukaddal történt.
-Koszonom szépen!
-Aztán anyukád mit szólt a fiammal való kapcsolathoz?- ezeknél jobb kérdéseket fel sem tehetett volna..
-Hat elég bonyolult az életem szóval nem igazán érdekli..-ennél a mondatomnal Tyler anyjának ki kerekedtek a szemei ami őszintén egy kicsit meg felemlitett.
-Najo anya! Orulok hogy jót beszélgettünk.. Mi megyünk is!-majd meg fogta a kezem es elhúzott a szobájába.
-Fuu jól vagy? Ne haragudj anyam miatt. Nem tud semmit.
-Ja semmi baj. Csak nem tudtam mit kellett volna mondanom. -Megertem de ne félj nagyon jo voltál es azt hiszem kedvel.
-Pff tuti!-majd ezen mind a ketten fel nevettünk.Miközben nevettünk meg csorrent a telefonom ami Apa nevet jelezte... Tyler is észre vette es biztatóan meg szorította a kezemet. Vettem egy mely levegőt es rányomtam a hívás fogadásra.
-Halló?-éreztem ahogy meg remeg a hangom..
-Ha azt akarod hogy az apad maradék vagyona es egy nagyon kis cuki level a te tulajdonodba legyen ajánlom hogy ma este 22:00-kor legyel azon a helyen ahol a legtöbbet sírtal. Emlékszel?-majd meg sem várva a válaszom letette. Erre nem tudtam mit szólni. Pontosan tudtam melyik ez a hely. 14 voltam amikor volt az első ugy mond "komoly" kapcsolatom es nagyon szerettem a fiút aki viszont 3 hónappal az ossze jöttünk után egy másik csajjal csokolozott meg a segget tapizta. Akkoriban rengeteget sírtam es volt egy játszótér azon belül egy kis domb ahol találtam a forgalmas útra, a belvárosba de engem nem vettek észre csak ha közel jöttek. Szerettem ott lenni, olyan volt mintha kívül allokent néztem volna mások életet... Mintha egy elő moziba lennek... -Boni! Boni! He Boni!!- nem tudom mióta szologat Tyler de amikor észre vettem mar elég régóta csinalhatta.
-Ja bocs igen? Mit is mondtál?
-Elmész?
-Igen.
-Jo! Elkiserlek!!
-Mi? Nem! Felejtsd el!
-Boni, most kaptalak vissza es ha azt hiszed, hogy elengedlek egy ilyen maffiózó idegen f*szal akkor nagyot tévedsz!
-Figyelj Tyler. Ha te is ott leszel nem fog ugy beszelni es ugy viselkedni velem ahogy alapból viselkedne. Ráadásul ha gaz van nem hagynám, hogy bajod essen es te is tudod milyen vagyok amikor haragszom es dühös vagyok!
-Igen, tudom. De nem engedlek el egyedül! Mi lesz velem ha valami történik veled? Bele bolundoluk!
-Nem lesz semmi baj. Figyelj beszélek ezzel a fazonnal es meglátom mit akar. Nem ez az első, hogy ilyen helyzetbe kerülök.-megsimitottam arcát amitől el mosolyodott de aggódást lattam szemében.
TYLER SZEMSZÖGE:
Rettenetesen féltem Bonit. Mi van ha történik vele valami? Mi lesz velem nélküle? Bele fogok örülni. Nem hagyom, hogy elvegyék tőlem....megsimitotta arcomat amitől egy kicsit meg nyugodtam de nagyon aggódom érte es féltem.
-Hányszor keveredtel mar ilyenbe?-kerdeztem, mert nem hagyott nyugodni a gondolat amiért ilyen helyzetbe kell kerülnie...