Prológus
Jeremy szemszöge:
-Bárcsak nem születtél volna meg!-kösz, én is ezt kívánom..
Reggel mindig kisírt szemekkel kelek fel, mintha semmi nem történt volna az azelőtti napon, mintha nem hallottam volna anyám szájából 5-ször azt, hogy undorító vagyok és hülye buzi vagy mintha apám nem pofozott volna meg 5-ször.
Suliban mindig csak örömteli mosollyal megyek, mintha nem lenne semmi gond otthon. Nem akarom, hogy bárki is megtudja..Nem tudom miért, csak egyszerűen nem akarom.
-Gyere le a szobádból te kis szar!-szólt fel anyám.
-Megyek..-ahogy mondta lementem..Elfelejtettem mondani, hogy nem vagyunk valami gazdagok, sőt, eléggé szegények. Ahogy leértem megláttam apámat és anyámat a lépcső mellett állva.-Igen.?
-Mit csináltál ilyen sokáig odafönt?!
-Most keltem fel.
-Nem ismered mi az az ébresztő?!-kérdezi kiabálva apám.
-De..ismerem.
-Akkor használjad is!-azzal megpofozott. Fájt, de már megszoktam..Sajnos. Nem sírtam, de akartam volna.-Most pedig TAKARODJÁL iskolába!
-Rendben..
_______________________________
Travis szemszöge:
Amióta apum meghalt azóta minden olyan más..Hiányzik és egyszerűen nem tudom elfogadni, hogy meghalt..
Apum katona volt..Egyik nap még élt másnapra meg közölték velünk, hogy elbukott és nem fog többé hazatérni.
Anyukám már túltette ezen magát és lett egy új párja..Én vagyok hülye, hogy ez fáj?..
-Jó reggelt anya!-mentem be a nappaliba.
-Jó reggelt kicsim! Siess a suliba, nehogy elkéss!
-Jó..
-Ja, és suli után gyere vissza!-nevetett. Apára gondolt..Nekem nem tetszett ez a vicc. Inkább csak mentem.
_______________________________
Jeremy szemszöge:
Ahogy beértem a suliba, azon belül az osztályomba, rögtön köszöntem, természetesen mosolyogva, a drágalátos bestiem-nek
-Jó reggelt Xavier!-integettem.
-Ó, szia Jeremy. Milyen jó kedvedben vagy!-bárcsak igaz lenne..
-Én? Mikor nem?-nevettem.
-Ez mondjuk igaz. Na és, hogyhogy ma ilyen boldog vagy?
-Nem tudom, miért ne?-ezen csak nevetett, választ nem adott. Belépett az osztály "menője", Travis. Róla annyit kell tudni, hogy szereti piszkálni és bántani a többieket, beleértve engem is. Idegesítő egy alak.
Travis szemszöge:
Beértem a drága osztályomba. Rögtön körülnéztem kit kéne ma szívatnom. Jeremy-re jutott a választáson.
-Szia szánalom!-köszöntem neki.
-Kérlek Travis, most békén hagynál minket!-mondta Xavier.
-Nem hozzád beszéltem.-forgattam a szemeimet.
-Mit szeretnél?-kérdezte Jeremy.
-Tudod..-mit mondjak? "Olyan csúnya vagy.", "Miért ilyen karikásak a szemeid?", "Ezzel a hajaddal olyan vagy mint egy barbie baba!" Valójában imádom a szőkefürtjeit, néha örülnek ha nekem is lennének..De ez most teljesen lényegtelen! Utálom őt, mint a többit..De akkor is aranyos marad. Miért nem nyugszok meg végre?!-Tudod..Olyan csúnya vagy!-mondtam ki végre. Jól hazudok, mi? Mármint mi?! Nem hazudok! Tényleg csúnya!
-Oké felfogtuk, elmehetsz!-mondta Jeremy. Nem volt kedvem tovább erőltetni, inkább tényleg elmentem.
Jeremy szemszöge:
-Olyan fura ez a srác.-mondta Xavier és igaza is van, tényleg fura egy alak.
-Ne is mondd!
Vége lettek az óráinknak, ezáltal hazament mindenki, beleértve engem is.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top