Csesztetés

‚‚Tedd, le azt a kurva cigit! Nem látod, hogy árt?‘‘ így üvöltök magamban.
De te csak csinálod. Csinálod, mert tudod, hogy a halálba tudsz vele idegesíteni. Az ujjaid közt lifegteted a szálat, néha beleszívsz, és persze direkt az arcomba fújod.
Fintorgok.
Tönkreteszed magad, hogy idegesítsél. Hogy élvezd, hogy egy vékony határon táncolok. Hogy lásd, ahogy visszafojtom a dühömet.
Egy önző pöcs vagy. Csak, hogy tudd. Kék szemeidet az enyémbe fúrod és a szád szélén megjelenik a jól ismert kisfiús mosolyod, amire bármikor elolvadok.
‚‚Francba.‘‘ hunyom le a szememet.
‚‚Hé!‘‘ szólsz.
‚‚Mi az?‘‘ mordulok fel.
‚‚Kérsz egy szálat, kislány?‘‘ kérdezed.
‚‚Kussolj és szívd azt a szart!‘‘ vágok vissza. Mindjárt visszaszólsz. Úgyse bírod ki, mindig a tiéd az utolsó szó. De te ez tudod, hogy tudom, ezért csak hallgatsz. Istenem, szólalj már meg…
Csak ki kell bírnunk egymást. De én utállak. Úgyhogy nem lesz nehéz. Te is utálsz, csak cseszed bevallan. Mert, hogy játszani akarod a fiút, aki teszi a szépet nekem és akibe majd én szép lassan belezúgok. Faszt!
Kifújod a füstöt és kócos barna hajadat egy - szerinted - döglesztő mozdulattal hátradobod.
Unottan megforgatom a szememet.
‚‚Mi lenne, ha abbahagynád?‘‘ szólok dühösen.
‚‚Mit?‘‘ mosolyodsz el.
‚‚Ezt az egészet. Tudom mire megy ki a játék.‘‘
‚‚Szóval tudod, oké.‘‘ fejezi be ennyivel. Tudod, hogy várok arra, hogy folytasd. Éppen ezért kussolsz. Jól esik a csend.
Feketére lakkozott körmeimmel unottan dobolok a párkányon. Fordul a kocka.
Látom, hogy mindjárt elszakad nálad az a bizonyos cérna.
‚‚Bejeznéd?‘‘ csattansz fel.
‚‚Mit?‘‘ kérdezem ártatlanul. Erre elröhögöd magad és visszavágásképp' rágyújtassz egy következő szál cigire.
_________________________________________
Hellllllllllllllllllllllllló! (ilyen amikor valaki unatkozik)
Azért remélem nem lett nagyon szar, és van olyan akinek tetszik!♥