tizenhatperc
Ne engedj!
Sírok, mert fáj.
Zokogok, hogy oly' üresen bámulsz rám, ahogy senki más.
Elegem van, nem akarok mást.
Remélem egyszer együtt lehetünk.
Eltelnek a napod, de egy se úgy, hogy te ne jutnál eszembe.
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy utállak.
Lehet, hogy mégis titkon fontos vagy.
Ekkor, amikor rám nézel a gyomrom vad ujjongásba kezd.
Közel se vagyok senkivel se olyan boldog, mint veled.
Te is így érzel?
Utálni akarsz? Remélem nem megy…
Drog vagy számomra. Édes és éltető.
Oda akarok állni eléd és a szemedbe köpni az igazságot.
De te is tudod, hogy csak elkúrnám.
Ugye, hogy megint igazam van?
Gurgulázva nevetsz és én csak nézlek.
Y
Ennyire szeretlek. Látod már, te kis hülye
?
_________________________________________
Sziasztok!
Remélem tetszett Mindenkinek!💕
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top