Villamoson

Írok a noteszomba. Bőrkötéses, Moleskine. Mindig ezt csinálom, így vezetem le a feszkót. Bevált dolog ez nálam. Verset írok, többször túrom hátra a hajamat, mert zavar. A Blahánál felszáll egy lány. Mivel este van, így alig vannak a négyeshatoson. Leül velem szemben, én pedig egy pillanatra felnézek és végigmérem. Rézvörös haja van és türkizkék szeme. A haját összekötötte, de már szétjött így a nagyrésze az arcába lóg. Sötétzöld ujjatlant, kantáros kertésznadrágot és mentazöld Converse-t visel. Vadul SMS-ezik, elneveti magát. Vajon kivel írogat? Barátnők, barát?
Észre se veszem, hogy már mióta bámulom. Zsepit vesz elő, kifújja az orrát és rám néz. Türkiz zöld szemeivel végig pásztázza az arcomat, türkiz tekintete kíváncsian szegeződik a noteszomra. Köhintek egy aprót, amire felkapja a fejét és a telefonjába mélyed, és futó pillantásokat vet rám.
- Bocsi, a Széll-ről megy az 59-es? - teszi fel a kérdést, és enyhén előrehajol.
- Aha, szerintem igen - mondom fel se nézve.
- Köszi - dől hátra és hosszú lábait keresztbe rakja.
- 59B is megáll ott - csapom be a Moleskine-t, és a tollamat az elejére bigyesztem.
- Oké - mosolyog rám, nekem pedig dobban a szívem. De miért is?
Már a Margit hídnál vagyunk, a kivilágított Budapest szemet gyönyörködtető látvány. A lány az orrát az villamos ablaküvegének nyomja és a lehelete nyomot hagy a felhevült műanyagon. A júliusi este fülledt levegőt hoz a villamosba, ahogy a négyeshatos ajtaja kinyílik és egy kisgyerekes anyuka lép be rajta, majd a fia kezébe nyom egy piros traktort és lehuppannak a lány mögötti ülésekre. A vörös hátratúrja a haját, de ez teljesen hasztalan. Valószínűleg ezt ő is belátja, ezért kirántja a fehér színű hajgumit a hajából és újra, ezúttal valamennyivel jobban összefogja a haját. Majd előveszi a telefonját és annak tükröződésében megigazítja a minimális sminkjét. Eltünődve nézem az arcát, a türkiz szemeit és a karmazsin színű ajkait. Eddig nem találkoztam hasonló lánnyal.
- Figyelj, még egy kérdésem lehet? - néz rám a lány, mire nagyban vigyorgok.
- Tessék - nevetem el magamat, és a hajamba túrok.
- Szóóval tudsz valami helyet ajánlani, kajáláshoz - teszi hozzá.
- A Mammutban van pár jó étterem, a Szénánál kell leszállni.
- Oké, és az 59-es vonalán - vonja fel íves szemöldökét.
- Sajnos, ott nem tudok. Nem vagy budapesti, mi?
- Debreceni - nyomkodja a telefonját, de fél szemmel engem néz.
- Na, kösz és szia - ugrik le a kék textilíával bevont ülésről, és megnyomja a leszállást jelző gombot, amikor bemondják, hogy a ‘Széll Kálmán tér következik’. A lány leszáll és az este körbeöleli az alakját. Egy pillanatra összefacsarodik a szívem, ahogy látom, hogy egy fiú várja. Felemeli és megpörgeti. Leszállok én is, a tömeg sodor magával. Visszanézek, a lány türkizkék szemeit az enyém és fúrja, miközben a barátja csókot nyom a hajába. A telefonom rezeg a zsebemben.
Zzzzz - csend - zzzzzz.
- Szia, Adri - nézek a kijelzőre, és felkapom a mobilt.
_________________________________________
Halihó!
Remélem tetszett, ha igen akkor...na, szerintem ezt mindenki tudja.😉😂

Köszi, hogy elolvastad❤;
Outlaaw