A férfi szaporán vette a levegőt. Az ujjai között szorongatott kést bámulta. Egy nő feküdt előtte a földön. A kábítótól kiütött lány alig múlt el húsz, egyetemista lehetett. A férfi felemelte a kést. Ezaz, csak az első alkalmon kell túl lenni. A férfi a kést a lány torkához tette, majd egy lassú, szenvedélyes mozdulattal a testbe mélyesztette. A vér mindent elborított. A férfi riadt tekintettel nézte a kezében tartott, vörös folyadéktól csöpögő fegyvert. A szőnyeg és a padló véres lett, a lány tekintetéből lassan kihunyt a fény, az élet. A férfi kesztyűs kezével letörölte a vért a késről, lehúzta a nőről a felsőjét, és a mellkasára egy feliratot vésett. A férfi pulzusa az egekbe szökött, eluralkodott rajta a pánik. A előtte fekvő nő halott volt, méghozzá az ő keze által. A férfi úgy érezte, valami megváltozott benne. Elvette önmagától azt, ami egy embert emberré tesz. Elveszítette a lélek jelenlétét, és önmaga felé fordította a kést. Egy másodperc töredékéig azt hitte, képes lesz öngyilkosságra. Elvégre, ha gyilkosságra képes volt, erre miért ne lenne? Zihálva vette a levegőt. Elvette egy nő életét, aki neki az égvilágon semmit sem jelentett. Ezt kapta feladatául, a küldetést véghez kell vinnie. A nő holttestét fellógatta a plafonra. Öngyilkosságnak fog tűnni, főleg a lány mellkasára felírt Érted szöveg miatt. A rendőrség azt fogja hinni, hogy a nő egy szerelmi csalódás miatt döntött úgy, hogy elveszi a saját életét. A férfi vívódott önmagával. Ha most bemegy a rendőrségre, és felválallja a gyilkosságot, talán eljuthat egy elme gyógyintézetbe, ahol kigyógyítják a bajából. Nem, a rendőrség nem figyel ilyen dolgokra. Ha elmegy, és bevallja, valószínűleg a sitten fog megrohadni, pár nem túl kedves cella társsal. A férfi fejében ismét megfordult, hogy elvegye saját életét, de akkor nem lenne értelme annak, hogy megtette az első lépést a végső nyugalom felé. Ha a depresszióját így kiirtja magából, talán még esélye van normális életre, és nem egy sikátorban fog meghalni egyedül úgy, hogy senkit sem fog érdekelni. Neki már senkije sincs, nincs kiért jónak lenni. Eszébe jutott a volt felesége, akit megölt egy vírus. Vagy a szülei, akik autó balesetet szenvedtek, amikor ő három éves volt. A zsebéből egy öngyújtót vett elő, és lángba borította a szőnyeget. A rendőrségnek eszébe se fog őt kötni az ügyhöz, akinek az ég egy adta világon semmi köze az áldozathoz. A férfi körülnézett a szobában. Minden bizonyítékot eltüntetett. Egy utolsó pillantás a helyre, ahol először ölt embert. Kilépett az ajtón az utcára, és lobogó kabátban, hidegvérű gyilkosként hagyta el a házat...

Sziasztok!
Bocsánat, hogy megint egy ilyen nyomott hangulatú novellát hozok, újabban csak ilyeneket tudok írni :(. Ezt alapvetően egy Castle rész ihlette, és mint tudjuk, NINCS tökéletes gyilkosság, de most kedvem volt ezt megírni. Azért remélem tetszik :D