-Te ugye egyáltalán nem tudod, hogy mit akarsz?! -tette fel a kérdést ironikus hangleejtéssel Zoro, utalva a nem régebbi kijelentésre. Sanji nem ellenkezett, miközben a kardforgató lerángatta róla a ruhákat, ami felbátorította. Talán a nőcsábászt mégsem csak a nők hozzák lázba, arca vöröslött a pírtól, vékony testét, szálkás izmai gyönyörű formát kölcsönöztek neki, hanyatt elterülve kéjes pillantásokat lövellt a vetkőző Zoro felé.

A szőke szemei szinte felfalták az egyre csupaszabb testet, az ő testével ellentétben a másik férfién az izmok vastagon dudorodtak ki a nap barnította bőre alól. Csípője oldalt finoman bemélyedt, kellemes vonalat adva a testnek. Sanji szeme megakadt a felsőtestén húzódó hosszú mély hegen. Ezt akkor szerezte amikor az étterem előtt harcol a Sólyomszeművel, még nem ismerte Zorot, sőt csak egy kellemetlen személynek könyvelte el akkoriban. Mégis miközben az Újvilág felé közeledtek vágyott a tárasságára, s azt sem bánta, hogy csak egyszerűen civakodnak és pillantásaik villámokat szórnak egymás felé. Két évig külön voltak, s mikor újra látta azzal a lánnyal volt, ami ott mélyen belül szinte kilyukasztotta. De még csak belegondolni sem mert, hogy valaha ilyesmi fog történni. S mind ezidáig reménykedett abban, hogy abban a két évben nem tett semmi ilyesmit azzal a lánnyal, magának akarta a szőke, hirtelen birtoklási vágyat érzett, hogy csak az övé legyen a kardforgató idióta. Nem tartotta helyesnek ezeket a gondolatokat, most mégis eltekintett felettük és csak a test feltérképezésébe merült bele.

Mindketten anyaszült meztelenek voltak, Zoro meredező tagjával a szakács fölé tornyosult. Az alárendeltnek az arcát mélyvörös pír borította, ahogy alfelük, most mindenféle közvetett anyag nélkül összesimult. A sebhelyes a karjaival megtámaszkodott és leengedte magát még Sanji ajkait nem érintette. A párnákat vadan harapta, tele vággyal, nem várt viszonzásra, csak kényeztetni akarta a szőkét, ha már eddig eljutottak bármilyen komolyabb ellenkezések nélkül.

Nyelvével egyre jobban beljebb nyomult a nedves barlangba, akaratlanul is azt az aktust imitálva, amit már oly rég óta magába fojtott.

-Hah... Zoro... -nyögött nagy légszomj közepette, miközben kezeit a fölötte támaszkodó férfira vezette, s adott a csábításnak. Kezeivel az oldalán simított végig, majd megállapodott a két kidolgozott félgömbön és belemarkolt. Zoro belenyögött a csókba a mozdulat jóvoltából, száját félmosolyra húzta, hogy valóban vágynak rá.

A szőke is visszacsókolt, s nyelvük fáradhatatlan táncba kezdett, csak a levegő hiánya választotta el őket.

-Már mióta vártam erre! -suttogta Zoro Sanji fülébe, majd csókokat kezdett hinteni a férfi nyakára, kulcscsontja vonalánál nyelvével simított végig a vékony fehér bőrön. Sanji az izgatottságtól vadan kezdte venni a levegőt.

Már mióta akarták megérinteni a másikat, de soha nem tett egyikük sem semmit ennek érdekében. Ma reggel tört el a mécses Zoro elméjében, mikor reggel felébredt a szakáccsal találta szembe magát, békés arccal aludt egy takaró alatt a kardforgatóval. Rózsaszirom ajkai résnyire elváltak egymástól, s monoton szuszogása súrolta Zoro bőrét, amitől egész teste forrni kezdett. Akkor eldöntötte, ha ma nem, akkor soha!

Zoro a szőkeség egyik mellbimbóját ujjaival kezdte morzsolgatni még a másikat nyelvével kényeztette. A fölérendelt hasfalának egy meredező tag ütközött, melynek végét az előváladék nedvesítette.

-Oh, úgy látszik eléggé élvezed, pedig még alig csináltam valamit. -duruzsolta egyre lejjebb csúszva, már-már Sanji alhasának.

-Ne, mit akarsz ott le...-akadt el a szőke gyenge ellenkezése, mivel lüktető tagja Zoro ajkai közé került. -Ah... -homorított hátra hanyatt fekve, ahogy egy szívás közben testét remegés járta át, de még mielőtt elmehetett volna elengedték a puha ajkak. A kardforgató a combjai alá nyúlt, majd egy határozott mozdulattal az ölébe húzta a férfi alfelét. Egy érdes tenyér rámarkolt a tagjára, s lassan húzogatni kezdte rajta a bőrt, még másik keze néhány ujját a szájába vette, hogy benedvesítse őket.

-Ngh... Hah... -kéjes nyögés hagyta el Sanji ajkait, ahogy alul elkezdett belé nyomulni egy ujj, majd elkezdte körbe járni belülről. Mikor már két ujj ollózott a férfiban ismét közel járt a csúcshoz, de leállította Zorot.

-Én téged akarlak! -mondta elcsukló hangon. Ennyi elég volt ahhoz, hogy a kardforgató esze teljesen elboruljon, s méretes tagját a szőke bejáratához helyezte, majd belecsúszott egy határozott lökéssel, mire fájdalmasan felnyögött. Nem mozdult Zoro, várta, hogy Sanji valamit jelezzen, mikor mozoghat.

-Jól vagy? -érintette össze a homlokukat, mire válaszul csak egy szenvedélyes csókot kapott, és csípőjét még jobban Zoro felé nyomta.

-Hah...

-Ah... Hah...

Lihegésük szinte egy párbeszédet folyatott le. Kéj járta át mindkettőjük testét, Sanji belekapaszkodott a kardforgató nyakába és felhúzta magát az ölébe, így Zoro még inkább elmerült a szőkében. Csípőjét csábítóan mozgatta, ahol a kardforgató is a tenyereit pihentette, a fájdalom enyhült és elérte, hogy azt a pontot dörzsölje az őt kitöltő tag, ami a csúcs felé lökdöste. Zoro kihasználta a helyzetet és beleharapott az előtte hátracsuklott nyakba, majd szívni kezdte, vörös foltokat hagyva maga után. Sanji lehajolt hozzá és az ajkába harapott viszonzásként, körmeit az izmos hátába vájta.

Zoro magához ölelte Sanjit, s a fülébe suttogta azokat a szavakat, amelyekről a szakács még csak álmodni sem mert.

-Szeretlek, Sanji! -Testüket végig járta egy jeges villámcsapás, s együtt jutottak el a gyönyörig.