Epilógus

~Elouise szemszöge~

Lou fellépése óta, eltelt egy hét. Tegnap megünnepeltük a 25. születésnapját, úgyhogy most kb. mindenki másnapos. És az egyetlen ok, hogy én nem ittam magam a sárga földig, nem más, mint a korom. Ugyanis L.A.-ben ünnepeltünk, ahol én még kiskorúnak számítottam, és senkinek nem akartam a terhére lenni, ezért nem ittam. De nem ivott Cheryl és Liam sem.
Már dél volt, ezért drasztikus módon ébresztettem fel a társaság azon részét, akikkel olyan a kapcsolatom. Tehát azt a szobát ahol Harry aludt messzire elkerültem, aztán bementem abba, ahol Niall, Oliver, Louis és Lottie aludtak.
-Hey, srácok!-suttogtam, mire csak morogtak, de nem keltek fel.-Hát jó.-vontam vállat. Bementem a fürdőbe, és egy kancsó jéghideg vízzel tértem vissza, majd az egymás hegyén hátán alvó társaság mellé lépve, egy határozott mozdulattal, meglendítettem a kancsót, és rájuk öntöttem a vizet. Nos mindannyian úgy visítottak, mint Lottie én pedig röhögve néztem. Na igen, aztán felém léptek mind, egyszerre és jó szorosan megöleltek, úgyhogy csurom víz lettem. Egymáson nevettünk, majd köhögésre oda kaptuk a fejünket az ajtó felé. Nos ha valaki ott állt a következőt látta. Niall még mindig engem ölelgetve nevetve, a másik két fiú pedig Lottiet kínozta. Csak sajnos az ajtóban álló személy Harry volt, és lesajnálóan rám nézett és azt mondta.
-Örülök, hogy túlléptél, és nem is mentél messzire. Elég könnyen adod magad!-vágta hozzám aztán elment. Én az ajtót bámultam, majd elhúzódtam Nialltől, és a szobámba mentem. Leültem a laptoppal az ölembe és azonnal foglaltam helyet, egy gépre Londonig, onnan pedig vonattal megyek Magyarországra. Mikor megvolt a foglalás, megfogtam a bőröndöm, és elpakoltam, felvettem egy normális ruhát, aztán átmentem a másik szobába.
-Louis, még egyszer boldog születésnapot! Lottie vigyázzatok egymásra! Niall jó legyél, egyél helyettem is, Oliver te meg maradj szépen velük!-öleltem végig a társaságot.
-Várj, hova mész?-kérdezte Louis.
-El! Ahogy terveztem.-mondtam lehajtott fejjel, és elindultam kifelé. A bőröndöm lecipeltem az emeletről, és kivittem az előszobába, aztán a nappaliba lépve, oda mentem Cherylhez, és Liamhez.
-Vigyázz magadra, és a picire is!-öleltem meg Cherylt is.
-Liam, elvinnél a reptérre?-néztem rá.
-Oda mész ahová gondolom?-pillantott felém. Bólintással jeleztem, hogy igen. Felállt és elindult kifelé.
-Várj!-szóltam utána.-Egy pillanat.
Felmentem az emeleten Harry szobájájoz, majd kopogtam és az engedélyt megkapva beléptem.
-Mit akarsz?-nézett rám.
-Sok boldogságot a nővérednek, és a kicsinek is. Anyukádnak pedig minden jót!-néztem rá.
-Ezt most miért mondod?
-Mert elmegyek. Vigyázz rájuk, és legyél ott velük, megérdemlik! És vigyázz magadra!-néztem a szemébe, és kimentem. Lent már várt Liam. Kimentünk a kocsihoz, beraktuk a csomagomat, és elindultunk. A reptéren a könnyeimmel küszködve néztem Liamre.
-Vigyázz rájuk! És írjatok, hogy hogy alakulnak a dolgaitok! És arról is, hogy a picivel minden rendben van-e!
-Rendben!-ölelt meg. Rövid idő után elhúzódtam és elindultam, még egyszer intettem, majd a becsekkolást követően azonnal a gépre is szálltam.

Londonba visszatérve a cuccaim nagy részét összeszedtem, és elpakoltam, de amit nem tudtam elrakni, azt itt hagytam, és írtam nekik egy levelet, hogy majd egyszer visszajövök érte, de addig nyugodtan tegyék fel a padlásra. A bútorokat is itt hagyom, mert egy darabig hotelban fogok lakni, aztán egy bebútorozott lakást tervezek kivenni. Amikor végeztem, hívtam egy taxit, majd a kocsi kulcsomat, betettem a helyére mert az is marad egy darabig. Kimentem az ajtón utoljára, körbe néztem, hogy a személyes tárgyaim biztos elraktam-e majd bezártam az ajtót, és az ajtó mellett lévő virágcserép aljába tettem. És ahogy beszálltam a taxiba, majd később a vonatra, éreztem, hogy az életem egy meghatározó szakaszának vége van. És teljesen tiszta lappal kezdhetek. Amiben nincs benne a sötét múltam, sem Harry, sem a törött szívem.


Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top