Théba (óegyiptomi nevén Uaszet):

Théba Felső-Egyiptom fővárosának, királyi városnak számít ebben az időben, emellett az Aranysárkány Rend egyik központja is itt található. Emiatt számos isteni kegyelt költözik ide falvakból, kisebb vidéki városokból, de még a délebbi, vadregényes szavannák törzseitől is sokan vándorolnak a fővárosba, hogy itt vállaljanak munkát a Rendnél vagy a palotában, avagy egyszerűen csak szerencsét próbáljanak. Memphiszben, Alsó-Egyiptom fővárosában, ahol a Rend másik központja áll, hasonló a helyzet. Ebből kifolyólag Egyiptom-szerte a két királyi fővárosban a legnagyobb az isteni kegyeltek, azaz természetfelettiek aránya a lakosság körében.

Helyrajz, elhelyezkedés – saját fantáziám szerint

A történetben szereplő Théba, bár szintén a Nílus-völgyében fekszik, az ókori térképeken ábrázolt, hasonló nevű várossal ellentétben nem a nagy folyókanyarulatban, hanem attól valamivel délebbre, a mai Luxortól körülbelül 30 km-re dél-nyugatra helyezkedik el. A Nílus áthalad rajta, a szinte majdnem észak-déli irányban szeli át. A Nílus keleti oldalán lévő városrész jóval kisebb a nyugatinál. Észak-keletről egy kisebb hegység határolja a várost, amit az ott tanyázó sólymok miatt Sólyom-hegységnek neveznek. Azt a kb. 15 km-es északnyugat-délkelet irányú vonulatot, ami szinte beépült a városba, Hórusz-szikláknak nevezik.

A várostól körülbelül 20 km-re nyugatra egy hatalmas hegység húzódik, ami délfelé még legalább 160 kilométer hosszan folytatódik, észak felé pedig olyan 20 km után elfordul keletre. A Nílus is tulajdonképpen a hegységek megkerülése végett kanyarog. A nyugatra lévő hegységet Nagy Sziklás Vonulatnak hívják. A városhoz legközelebb eső hegyláncát Nephtüsz-gerincnek nevezik, ami Thébától körülbelül tíz kilométerre dél-nyugatra húzódik legalább 25 kilométer hosszan. Köztudottan egy tágas és elágazó barlangrendszer fekszik alatta, ahová az Egyiptomiak nem szívesen merészkednek.

Théba: a város felépítése, kerületei

A felső-egyiptomi fővárost, ahogy említve volt, keleti oldalán a Nílus szeli át, észak-keletről és keletről sziklák határolják, a többi oldalról azonban bokros, néhol fás szavanna veszi körül. A várostól északra és délre, a Nílus mentén hosszan ültetvények terülnek el, ahol a helyiek gabonát, zöldségeket, levendulát, mentát, citromfüvet és más fűszernövényeket termesztenek. Az ültetvények között vékony sorokban fügefák, datolyapálmák, olajfák és ciprusfélék nőnek, melyek termései szintén fogyasztásra alkalmasak. A folyón árukat szállítanak, több másik várossal is kereskednek.

Mivel a hét bűvös számnak számított már az ókori Egyiptomban is, ezért Felső-Egyiptom fővárosában hét főtemplom épült, többségük egy-egy kerületet határoz meg. Théba összesen kilenc kerületből, más néven negyedből áll. A tereket és főbb utcákat térkő borítja, ami csak egy-egy fának kihagyott kör alakú helyen szakad meg, így a természetet sem zárják ki a városból. A negyedek főterein egy-egy obeliszk áll, melyek hieroglif feliratai a negyedben leginkább imádott isten, vagy istenekhez szóló imákat hirdetik.

A Nap-negyedben, a város központi kerületében, található Amon-Ré temploma, a Naptemplom, ahol a Napisten fiainak és lányainak is szentélyeket építettek. Ezt a városrészt főként mágusok, harcosok és a középpolgári réteg emberei lakják. Széles, egyenes sugárutak, főként halvány sárgára, avagy narancssárgára meszelt, négyszögletes, középpolgári lakóházak jellemzik, amiken, ahol lehet, az arany szín is megjelenik. A főút, a Napsétány menti forgalmas Nappiacot a standok közé kifeszített sárga és narancssárga vásznakkal árnyékolják. A sárga, arany és narancs a Nap, vagyis Amon-Ré színei.

A Nap-negyedtől délre található a Hold-negyed, ahol a Holdtemplom, Básztet és Szekhmet közös temploma épült. Itt főként alakváltók, oroszán-, leopárd-, sakál- és kevés sivatagi hiúzvérű lakik. A Nap-negyedhez képest valamivel keskenyebbek, kacskaringósabbak az utcák. A halvány orgona, levendula, avagy kék színűre festett, változó alakú lakóházakat közelebb építették egymáshoz, így több az árnyékos rész. Piaca a Holdsétányon található Holdpiac, legalább annyira forgalmas, mint a Nap-negyednek, napközben árnyékot a standok, vagy akár közeli házfalak közé kifeszített lila, kék vagy szürke vásznak adtak. A lila, kék és ezüst a Hold, azaz Básztet színei.

A Nap-negyedtől nyugatra található a Nyugati-negyed, ahová a lenyugvó Nap metaforájával élve az Alvilág templomát építették. Ez főként Ozirisz templomának számít, de Ízisznek és Anubisznak is megtalálható itt a szentélye. Ebben a negyedben főként az emberi polgárság alsóbb rétege, és a legtöbb sakálvérű lakik (aranysakálok és etióp farkasok, utóbbiakat vörös sakálként emlegetik). Kisebb, fehérre, halvány vörösre vagy zöldre meszelt, négyszögletes, kispolgári lakóházak jellemzik, néhol tágas, néhol szűkösebb, de főként egyenes utcák. Az itt található Nyugati piac a templomhoz vezető Nyugati-sétányon húzódik, nem túl jelentős, a standokat vörös, fehér vagy zöld vásznakkal fedik le. A vörös, zöld és fehér Ozirisz főisten színei.

A Nap-negyedtől északra található az Északi-negyed, amit Thot, a bölcsesség istenének temploma határoz meg. Mivel Thotot a tudományokkal kötötték össze, azok alapja pedig a sarkcsillag (csillagászat), ezért is épült a temploma a város északi részén. Ezt a negyedet a Nap-negyednél is szélesebb sugárutak, ragyogó fehérre meszelt, lekerekített ívű, sokszor kupolával rendelkező lakóházak és a különös tisztaság jellemzik. Itt laknak a város látói, gazdagabb értelmiségei, elismertebb tudósai, mint néhány jómódú alkimista, csillagász és építész. Az Északi-sétányon elhelyezkedő Északi piac standjait hófehér sátorvásznakkal fedik, s még az utakat borító térkő is világosabb a többi negyedre jellemző homokszínűnél.

A Nap-negyedtől észak-keletre és dél-keletre húzódik a Nílus városon belüli szakaszának nagy részét magába foglaló Északi, illetve a Déli-folyónegyed, melyek közé beékelődik a Palota-negyed kisebb, nyugati fele. Az Északi-folyónegyed az északi- és a Palota-negyed között elhelyezkedő elegáns negyed, egy jómódú középpolgári réteg lakja. A házak elegáns építésűek, főként fehér és halványsárga színűek. Az utcák keskenyek, de egyenesek és rendezettek. Elegáns kikötője kövezett mólókból és dokkokból áll, a gazdagabb kereskedőhajók általában itt szoktak kikötni. Saját piaca nincs a kerületnek, a kereskedők, ha nem ők maguk árulják, viszont-kereskedőknek adják tovább áruikat, akik a város többi piacára szállítanak.

A Déli-folyónegyed a Hold- és a Palota-negyed között helyezkedik el. A Nyugati-negyedhez hasonlóan az emberek szegényebb, kispolgári rétegje lakja, legtöbbjük halászatból, földművelésből él. Itt a legtöbb utcát már térkő sem fedi, hanem a Nílus közelségének hála dús, zöld fűréteg nővi be. Az utcák keskenyek és hullámvonalban haladnak, a házak alacsony építésűek, s mindenféle színben előfordulnak, köztük a rózsaszín, levendulalila, orgonalila, sárga és halványkék a legjellemzőbbek, melyek a Nílus virágaira emlékeztetik az embereket. Az itt található, buja Folyóparti piacot folyami élőlények és virágok keveredő illata jellemzi. Azt a kevés nílusi sellőt, aki megfordul Thébában, azt ebben a negyedben lehet megtalálni. A negyed legkeletibb sarkában áll Szobek ősi temploma, ami mostanra elég elhagyatottá vált, hiszen az egyiptomi nép kezdett negatív istenségként tekinteni a krokodilistenre. Mellé így felépítettek egy kisebb kápolnát Heket, a békafejű víz- és Nílus-istennő tiszteletére.

Az előkelő és fényűző Palota-negyed a város középső, keleti részén fekszik, középen áthalad rajta a folyó. Ennek a negyednek a folyó nyugati partjára eső kisebb részét nyugatról a Nap-negyed, délről a Déli-folyónegyed, északról az Északi-folyónegyed határolja, míg a keletre eső nagyobb felét észak-keletről és keletről a Szikla-negyed határolja. Ebben a negyedben épültek Théba előkelő macskavérűinek és néhány más csoportból kikerült arisztokratáinak díszes, hivalkodó villái. Az utcák, szinte nem is utcák, hanem nemesek palotaszerű lakóházai között elterülő, középen térkővel fedett szabad területek, melyek néhol egész tereket tesznek ki. Piac az Északi-folyónegyedhez hasonlóan itt nem kap helyet. A királyi palota, a város legnagyobb épülete, a negyed keleti felében magaslik a város felé, környékén számos széles, szépen megmunkált, kőből épült híd köti össze a Nílus két partját egymással, míg a folyó-negyedekből az átkelés csónakkal történhet.

A Palota-negyedtől keletre, a város leg észak-keletibb illetve legkeletibb részén, kizárólag a Nílus keleti oldalán fekszik a Szikla-negyed, a város melletti Hórusz-sziklák tövében. Itt a sziklafalba vájt lépcsők vezetnek a hegy déli oldalába épült Hórusz templomhoz, más szóval az ég templomához. Kétség kívül ez a város legmagasabbra épült temploma. A negyed síkterületen fekvő részét keskeny, szögletes utcák és szürkésre vagy barnásra festett sokszögletű lakóházak jellemzik. Főutcáján, a Sziklasétányon található a Sziklapiac. A házak egy része a templomhoz hasonlóan a Hórusz-sziklák közé, a hegyfal mélyedéseibe épült, barna színükkel messziről úgy néztek ki, mint a sólyomfészkek. Ezt a negyedet ugyanis nagyrészt Théba sólyomvérűi lakják.

A város területének legszélén, a Hórusz-sziklákon túl, azok észak-keleti oldalán építették fel az aranysárkányok saját templomukat, amit a fényárban úszó sárkányistennőnek, Aaneleia-nak szenteltek. Théba legtöbb aranysárkánya egyébként a Hórusz-sziklák magaslatai közé épített fényűző villákban, az ún. Sárkány-negyedben él. A villákat keskeny, veszélyes hegyi ösvények kötik össze egymással, amik az emberi népek számára vannak kialakítva, a sárkányok ugyanis főként repülve közlekednek otthonaik és a város többi része között. Kopár sziklák és magaslati levegő jellemzik a negyedet. A sárkányok élelemért és minden másért a város többi negyedébe, főként a Nap-negyedbe látogatnak el, hiszen ez a kerület kizárólag lakónegyedként funkcionál.

Köszönöm, hogy elolvastátok! A véleményeket, kérdéseket örömmel látom.