Sziasztok!

Mondhatni, ezzel a magyarázós résszel kezdődik a regény II. fele.

A II. rész 1. rendes fejezete pedig "Az Alvilág Tornácán" c. rész!

Sok istenről már volt szó korábban, ez itt egyfajta összefoglaló némi kiegészítéssel.

Egyiptomi Alvilág (az óegyiptomi vallás szerint)

Az Alvilág a halottak országát jelentette, ahol és az árnyak fölött törvényt mondanak. A halottakat az Alvilág bejáratánál Amentet, a nyugati istennő fogadta, étellel és itallal kínálta, hogy felfrissítsék magukat a továbbutazáshoz. Az ókori egyiptomiak hite szerint ugyanis az elhunyt lelkének a halál után útra kell indulnia a Duat kísérteties birodalmába. A Duat egyszerre jelenti a csillagok között található, ragyogó másvilágot és a sötét, és szörnyek által benépesített alvilágot, amelyen szűk, csapdákkal teli ösvény húzódik keresztül. Ezen az ösvényen Anubisz, a halál istene vezette végig a halottak lelkét.

Anubisz a halottakat Ozirisz elé kísérte. Ekkor a halottak egy hatalmas mérleg előtt találták magukat, amely mellett Anubisz és a sólyomfejű Hórusz állt, Ozirisz fia. A mérleg egyik serpenyőjében kis urnához hasonló tárgy volt, ez a halott szívét jelképezte. Az egyiptomiak úgy gondolták,"itt lakik az értelem, az ember gondolatainak és cselekedeteinek irányítója". A másik serpenyőbe Maat istennő tollát tették, ami itt az igazságot jelenítette meg. A találkozáskor ítélet született, amely az igaz, tiszta lélek számára az örök életet hozta el. Ha a mérleg serpenyője, a szív és a toll egyensúlyban áll, akkor a lélek bebocsáttatást nyert Ozirisz halhatatlan birodalmába. Akinek a szíve nehezebb volt az igazságnál, az elbukott a vizsgán, s végleges megsemmisülésbe taszították.

Ozirisz: Ré fia, az Alvilág Ura, zöld bőrű főisten. Ő felügyeli a lélek/szív megmérettetését és mond ítéletet a holtak felett. Felesége a húga, Ízisz lett.

Ízisz: ókoriEgyiptom egyik legjelentősebb istensége, Ré leánya, a Házasság és Hűség istennője, főistennő. Anyaistennő, a varázslás,a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűségszimbóluma, Ozirisz testvére és felesége, Hórusz anyja.

Hórusz: Ozirisz és Írisz fia. Sólyomisten, az Ég istene. A fáraókat Hóruszhoz hasonlóan Ré unokáinak tartották.

Maat: Ré leánya, strucctollas istennő. Az Igazság és Rend istennője. Amikor az Alvilágban a holtak lelkének súlya megméretik, az ő tollát teszik a mérleg egyik tálcájába, és ha a lélek nehezebb annál, akkor a holtat bűnösnek nyilvánítják.

Anubisz: Sakálisten. A holtak védelmezője, a nekropolisz őrzője. A halál után ő vezeti át a holtak lelkét az Alvilágba, Ozirisz elé, ahol a Kettős Igazság Csarnokában megmérik, hogy a halott lelke/szíve nehezebb-e, mint Maat istennő tollának súlya.

Amentet /Imentet: a halottak üdvözlője, az ókori egyiptomi vallás egyik istennője. Nevének jelentése: „a nyugati". Nyugat-istennő, a Nílus nyugati partján elhelyezkedő nekropolisz megszemélyesítője. Az egyiptomi hit szerint egy fában él a Duat (Alvilág) bejáratánál, fő feladata a nemrég elhunytak üdvözlése és megkínálása étellel és itallal, hogy felfrissítsék magukat a továbbutazáshoz.

Aken: az alvilági hajós.

Aker: az Alvilág kapujának őrzője, az ókori egyiptomi vallás egyik istene. Ő nyitja meg a Föld kapuját, hogy a király lemehessen az Alvilágba, és védi a királyt a kígyóktól és démonoktól.

Írói megjegyzés: Az egyiptomi alvilág nálam kissé eltér majd attól, amit a mitológia említ, de a főbb elemek megmaradnak. Lesznek kiegészítések saját fantáziám nyomán, és olyan dolgok, amelyek a görög mitológia alvilágára emlékeztetnek. Az istenek szerepe/státusza is néhol megváltozik majd. Egyszóval, a hely, amely a következő részben megjelenik az egyiptomi alvilág „Egyiptom Macskái és az Aranysárkány Rend"-es változata.

További istenek, akik a következő részekben szerepelni fognak (lehet, hogy csak a legvégén):

Néith: Fényistennő. Az istenek anyja, állítólag ő adta a fényt Rének. Egyes hiedelmek szerint Hmun istentől született egy fia, Apóphisz, a sötétség kígyója. Mások szerint Szobek édesanyja, a krokodilokat szoptató istennő.

Ré / Amon-Ré: A Napisten, az istenek királya. Ozirisz, Írisz, Maat, Seth, Nephthüsz, Básztet és Szakhmet apja. Egyik megjelenési formája Aton, a fénylő napkorong.

Thot: a Bölcsesség istene, íbisz fejű isten. Az istenek írnoka. Az Alvilágban a Kettős Igazság Csarnokában ő jegyzi fel a lelkek súlymérésének eredményét. Az írnokok védelmezője, ő testesítette meg a tudományokat pl. csillagászat, matematika. Felesége és húga Szesat, a könyvek úrnője.

Seth: Ré fia, a Káosz istene. Kezdetben jó szándékú volt, a fémek istene. A Hórusszal történő összecsapásukban alulmaradt, így dühében gonosszá vált. Szolgája Apóphisz, a gonosz kígyó, alkonyattól pirkadatig jelenik meg. Szent állata egy szamár és kutya keveréke.

Hathor: más néven az Égi Tehén. Egyesek szerint Ré testvére. A Szerelem és Nőiesség, szépség, öröm és az anyaság istennője, a zene bor és tánc védelmezője. Égi istennő, neve jelentése: Hórusz háza.

Básztet: Macskaistennő, Ré leánya, a Hold istennője. Az anyai szeretet, a gyengédség, gondoskodás, a termékenység képviselője. Az élők, a családi tűzhely védelmezője. Egyesek szerint Anubisz felesége.

Szakhmet: Oroszlánistennő, napkoronggal és ureusz kígyóval ábrázolták. Ré leánya, a Nap energiájának megtestesítője. A háború és tűz istennője, akitől még Seth és Apóphisz is tartott. Emellett gyógyító istennő, az orvosok védelmezője. Imhotep anyja. A sebészek Szakhmet papjainak tartották.

Mehit: ókori egyiptomi oroszlánistennő, nevének jelentése „teljes", sokan a telihold megszemélyesítőjének tartották. Kultuszhelye főként Thiniszben (Thinis) és Abüdoszban (Abydos) volt.

Mefnet: oroszlánistennő, róla nem sokat tudni, a történetemben szabadon engedtem a fantáziámat vele kapcsolatban, és fekete párducistennő lett belőle.

Szesat: leopárdistennő, az írás, az építészet és az olyan föld mérésének istennője, ahová templomot szándékoztak építeni.

Menhit: ókori egyiptomi oroszlánistennő, neve jelentése: „a pusztító", háborúistennőként a felső-egyiptomi Edfuban tisztelték, kultusza ismert volt Alsó-Egyiptomban is.

Pahet: vad, vérszomjas oroszlánistennő, neve jelentése: „aki karmol" vagy „aki széttép".

Tefnut vagy Tefnet: a nedvesség és a pára istennője az egyiptomi mitológiában, Ré lánya, oroszlánistennő. Férje illetve fivére Su, az oroszlánisten. Fő kultuszközpontjuk Nai-ta-hut.

(Nai-ta-hut, más néven Tameru. A magyar wiki Nai-ta-hutot írt, de az angol Tamerut és ez számomra jobban hangzott, így ezt használom. A helység mai neve Tell el-Muqdam. Görög neve Leontopolisz volt, mivel számos oroszlánistenséget imádtak itt, köztük Básztettet és Szekhmettet.)

Mihosz: (vagy Maahesz, Mios) Tameru másik oroszlánistensége, Ptah fia, az időjárás, háború és védelem istene volt.

Szobek: Krokodilisten. Jótékony formájában a Vizek istene, ő teremtette a Nílust. Mások Seth-hez hasonlították: túlvilági démon, veszélyt és zűrzavart jelent a vízben. Korábbi hiedelmek szerint a Szobek Ptah, a teremtő isten megjelenési formája.

Heket vagy Hek: óegyiptomi békaistennő, átvitt értelemben vizet jelent.

Mut: Ámon hitvese, keselyűistennő. Kultuszának központja, akárcsak Ámoné, Thébában volt.

Nehbet: az istenek erejének keselyűistennője, Felső-Egyiptomban teremtő vagy anyaistenségként tisztelték, esetleg égistennő volt

Szelket (Szerket, Szelk, Szelget vagy Szelkisz) skorpió alakú istennő az egyiptomi mitológiában, aki a házastársak násza felett őrködik. A halottak oltalmazója. Ré leánya, aki segít apja ellenségei legyőzésében. Főleg Alsó-Egyiptomban tisztelték. Szent állata a skorpió. Nő alakjában ábrázolták, skorpióval a fején.

Nephtüsz (Nebethet, Nebthet vagy Nebet-Hut) nevének jelentése: A Ház Úrnője) az ókori egyiptomi mitológiában Nut és Geb negyedik gyermeke (Ízisz, Ozirisz, és Széth húga és felesége), Ré dédunokája. Ábrázolásain állandó attribútumát hordozza a fején, amely két hieroglif jelből áll, az uralom jelentésű félkör és az épület alaprajzot sematizáló ház írásjelét.

Néith (vagy Neith) az ókori egyiptomi vallás egyik istennője, Szaisz város helyi istene volt. A predinasztikus korban a harc és a vadászat istennőjeként valószínűleg az egész Delta-vidéken tisztelték. Attribútuma az íj, a nyíl és a pajzs volt.

Más források szerint: Ő az első istenségek egyike, az elsődleges teremtő. Az univerzum és minden tartalmának megalkotója, és folyamatainak irányítója. Ő a kozmosz, a bölcsesség, az anyák és a gyerekszülés, a vizek és folyók, a háború, vadászat, a fonás és a sors istennője.