Ez egy KÜLÖN kiadás aki nem szeretné ne olvassa a könyvhöz nincs semmi köze. Ezt csak úgy Valentin napjából csinálom remélem tetszik majd nektek.

{•-•} Midoriya szemszöge {•-•}

Ma Valentin nap van. Nem tudom a lányok miért vannak ennyire oda ezért az napért hiszen ha szeretsz valakit akkor őt akár mikor meglepheted. Szerintem de nem tudtam sokat gondolkodni rajta mert Aizawa sensei el is kezdte az órát.

-Kölykök ez miatt a hülye ünnep miatt párokba fogtok dolgozni. A párokat ti alakithatjátok ki mert engem nem nagyon érdekel. Másik osztályból is át hívhatók kölyköket. Csak az a lényeg hogy mindenkinek legyen párja. Fiú lehet fiúval és lány a lánnyal is. Ezt harcoljátok le ti hogy ki kivel lesz. Addig én el megyek aludni, és most szólok ha valaki felébreszt az nagyon megfogja bánni!
Mondta sensei majd már húzta is magára a már megszokott sárga hálózsákját és már aludt is.

A többiek ide oda mászkáltak és kérdezősködtek egymástól hogy nem-e leszünk egy pár. Addig én csak csöndben ültem a helyemen és néztem a többieket hogyan járnak ki be az osztályból párt keresve maguknak. Bár nekem is ezt kellett volna tennem mint a többieknek de nincs kedvem senkivel sem párba lenni csak egy emberrel de félek tőle megkérdezni hogy lenne-e velem bár biztos talált már maga mellé egy csinos lányt.

-Hé Midoriya te nem keresel párt?
Hallottam meg ahogy Kirishima odajön a padomhoz kíváncsian.

-Minek? Szerintem tök fölösleges ez az egész felhajtás.
Mondtam kedvesen Kirishimanak majd láttam ahogy Kacchan szúrós szemekkel engem vizslat hiszen miattam hagyta ott őt Kirishima.

-Mondjuk igaz. De biztos tetszik valaki vagy csak félsz tőle megkérdezni hogy akar-e veled lenni igaz?
Kérdezte Kirishima majd oda húzott hozzám egy széket és le ült mellém. Pont bele talált a közepébe.

-Hát... Mind a kettő.
Válaszoltam zavartan majd újra hátra fordultam felé.

Egyszerűen csak úgy vonzza a szemeket gyönyörű arc, hozzá csodás kétszínű szemek, és még azzal a csúnya foltal a bal szeme alatt is tökéletes összképet ad az egész lényének.

-Midoriya ha... Tetszik neked Todoroki miért nem lépsz? Légy végre egyszer férfi és menny oda hozzá. Nézd még Minetanak is van csaja, és azért mégis csak Minetarol beszélünk.
Bők Mineta felé aki épp egy kedves lánnyal beszélget boldogan.

Tényleg még Minetanak is sikerült, és igen itt vagyok én aki csak a távolból csodálja szerelmét igaz szoktunk néha beszélni. De nekem valahogy ha csak rá gondolok görcsbe áll a hasam és érzem azt a fura pillangó érzést.

-Ez nem olyan egyszerű Kirishima. Ő mégis csak Todoroki tudod hogy minden lány álma, és amúgy is biztos hogy a lányokat szereti.
Mondtam lehajtott fejjel.

Majd egy újabb lány csoport akik Todoroki, és Bakugouhoz jöttek de ők mind csak elküldik őket. Mondjuk mindenki tudja hogy Kirishima, és Bakugou járnak mégis vannak még olyan lányok akik azt hiszik lesz esélyük náluk.

-De sajnos tudom. Tudod én is így éreztem magam elveszettnek, és magányosnak aztán mikor úgy éreztem föl adom akkor jött minden jó. Szóval Midoriya nem szabad föl adni és szerinted miért hajt el Todoroki minden lányt?
Kérdezte Kirishima majd mosolyogva hátra fordult Todoroki felé majd vissza pillantott rám.

-Szerinted lehet akkor esélyem? Úgy érzem nélküled Kirishima már megőrültem volna. Nagyon,ön hálás vagyok neked.
Mosolyogtam Kirishimara majd hirtelen felindulásból meg öleltem.

És ahogy láttom ezt Kacchannak nem nagyon tetszik mert ahogy láttom nagyon pipa.

-Most azonnal engeded el te leértékelt zöldség.
Csapott egy nagyot az asztalomra Bakugou amiért mind a ketten meg ugrottunk egy kicsit.

Majd minden szem ránk szegeződőt.

-Bakuguo kérlek állj le. Ne rendez jelenetet.
Mondta Kirishima majd föl állt hogy lá állítsa az őrjöngő Bakugout.

-Én nem rendezek jelenetet. De ha még egyszer hozzád nyúl ez a nyamvadt növény ivadék én robbantóm atomokra a zöld fejét!
Ordított Kacchan majd Kirishimat a kezénél fogva rangata vissza a helyükre.

-Bakuguo nem gondolod hogy ez egy kicsit durva volt?
Kérdezte halkabban Denki.

Hiszen ilyenkor nem jó Kacchant tovább hergelni de engem valahogy ez már nem érdekelt csak az lebegett a szemem előtt hogy Todoroki mindent láttot és így már azt a kis reményt is halványodni láttam amit Kirishima erőltetett belém.

-Téged kérdezet valaki? Ha kell téged és szét robbantalak.
Kiabálta Kacchan Kirishima alig bírta ülve tartani.

-Todoroki-kun.
Ordította túl a fiúkat Yaoyorozu.

Mire mindenki csöndbe maradt és Yaoyorozut kezdték figyelni hiszen mindenki tudja hogy szerelmes Todorokiba.

-Igen?
Kérdezem Todoroki a szokásos hangján.

-Láttom nincs párod. Nincs kedved... Velem lenni?
Kérdezte zavartan Yaoyorozu mire én nem bírtam tovább figyelni őket így előre fordultam élek őket csak hallani.

-Bocsánat Yaoyorozu de... Nem. És honnan veszed hogy nincs már párom?
Kérdezte Todoroki egy kis kíváncsisággal a hangjába. De én még mindig le voltam sokolva nemet mondott de miért?

-Hát mert nem... Mentél oda senkihez és aki ide jött hozzád mind elküldted.
Mondta érthetetlenül Yaoyorozu.

-Van párom. Csak még nem jött ide hozzám megkérdezni hogy szeretnék-e vele lenni.
Magyarázta Todoroki hogy mindenki értse.

Mire én csak Kirishima felé pillantottam aki csak mosolyogva bólintott egyet hogy itt az idő. Most vagy soha így föl álltam és oda mentem Todoroki és Yaoyorozuhoz. Yaoyorozu csak pár értetlen pillantásal díjazott míg Todoroki csak halványan mosolygott rám.

-Todoroki szeretnél-e velem lenni?
Kérdeztem mosolyogva mire mindenki döbbenten figyelte mi lesz.

-Persze De miért csak most kérdezed még meg?
Kérdezte Todoroki türelmetlenül mire még jobban megdöbbent mindenki.

-Hát igazából nem tudom.
Nevettem kínosan.

-Értem. De mikor fogsz végre már megcsókolni?
Kérdezte Todoroki unott hangon mire még sensei is föl ébredt és kíváncsian várja mit fogok lépni.

Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve közelebb hajoltam Todorokihoz majd két újjal az álla alá nyúltam és úgy húztam közelebb magamhoz majd mikor csak éppen hogy volt köztünk valami elhajoltam tőle. Mire Todoroki csak vér vörös arccal, és értetlen szemekel nézett rám.

-Mond ki és megteszem.
Mondtam sunyi hangon.

Hiszen olyan sok ideje várok már erre a pillanatra ne csak én szenvedjek.

-Szeretlek Izuku.
Mondta nagy mosollyal az arcán Shoto.

-Én is szeretlek Shoto.
Mondtam boldogan.

Majd nem érdekel hogy mindenki minket néz ott helybe csókoltam meg Shotot. Nem volt hosszú de mégse volt olyan rövid csók de mind a kettőnknek tökéletesen megfelelt.

-Kirishimanak igaza volt.
Mondtam miután elváltam Shototol, akinek ének a tettem miatt kifolyt egy kis nyál a száján.

-Tudom.
Mondta helyeslően majd újra megcsókolt.

És onnantól kezdve majdnem minden napunk így telt. És végül Kirishimanak volt igaza nem szabad sohasem föl adni.

~Na szióka. S.B.C.D.-m úgy gondoltam mert Valentin nap van ezért kedveskedek nektek egy ilyen nem tudom mivel. Xd Na de ez még mindig nem lényeg. Remélem tetszik majd nektek.
Addig is míg nem lesz új rész legyen szép napotok. *-*~
Eddigi leghosszabb rész! 🐳
A másik meg hogy boldog Valentin napot nektek! ❤