{•-•} Midoriya szemszöge {•-•}

-Miért nem ezzel kezdted? kérdezte Shoto majd sírva  el rohant nem is tudom hogy merre, és bennem ekkor tudatosult még csak hogy miket vágtam szegény fejéhez. Nem is hiszem el hogyan lehetek ekkorra szemét láda? Hiszen nekem Shoto az életem és mi egyek vagyunk.        -Shoto kérlek bocsáss meg nekem. mondtam hangosan majd sírva le gugoltam és szánalmas arcomat a kezeim közé fogtam, hiszen én bántottam meg és hazug szavakat vágtam hozzá mégis itt sírok mint valami újszülött szánalomra méltó vagyok. Meg bántottam az egyetlen személyt akit soha nem is akartam egy szóval, és egy ujjal sem bántani ma mégis megtettem. Szánalmas vagyok.-Anyu az a fiú miért sír? halottam meg egy kislány hangját mellőlem.-Tudod kincsem az előbb veszekedtek a szerelmével és most szomorú. mondta kedvesen az anyuka ezért már én is föl emeltem a fejem.-Biztos rosszul esett neki. Kérsz csokit? Nekem még van. nyújtotta kedvesen oda nekem a kislány.-K...köszönöm de nem kérek ez a te csokis ed csak meg nyugodtan. És ha most nem bányák mennék. mosolyogtam kedvesen a kislányra majd megsimogattam buksiját és már futottam is abba az irányba amerre Shoto is.-Shoto. Shoto merre vagy? üvöltötem miközbe futottam egyenesen előre aztán mikor kicsit lassítottam meg pillantottam egy szárnyas alakot, olyan ismerős volt tudom hogy már láttam valahol biztos valami hős aztán nem foglalkoztam vele tovább hiszen most meg kell találnom Shotot és bocsánatot kell tőle kérnem.-Shoto. Shoto édesem hallasz? kezdtem megint üvöltözni de most nem azért hogy meg halja hanem inkább pánikból pánikoltam hogy, nem találom meg. Aztán gyorsan újra futni kezdtem mint az őrült.-Shotooo. Shoto hol vagy? kiabáltam egyre hangosabban, míg újra ki nem lyukadtam ott ahol az előbb voltam de most az a szárnyas ember a földön állt (szer: értelmesség hiányzik.) Így rá látást kaptam Shotora ezért gyorsan oda mentem ám amikor majdnem ott voltam halottam Shoto hangját.-Köszönöm szeretlek. mondta Shoto ez a két szó, tudom másnak semmit sem jelentett volna de nekem olyan súlyos volt hogy azt hittem ott halok meg. S....Shoto  megcsalt? Nem ez nem igaz. Biztos csak egy barátja vagy rokona de azoknak sem mondják ez.-Shoto végre megvagy gyere menyünk haza. mondtam majd megragadtam a kezét.-De Izuku ez fáj engedj el. mondta nekem Shoto majd gyengén el kezdett melegedni a keze.-Azt mondtam haza megyünk. mondtam idegesen majd jobban rá szorítottam Shoto csuklójára.-Hé hé fiúk nyugi. Todoroki azt mondta enged el mert fáj neki akkor enged el szépen és beszéljük meg a dolgot. repent felénk a kis emberke. Mostmár tudom ki ő a 3.-dik számú hős Hawks de mégis mit akar ő az én Shotomtol? Nagyon is érdekel.
-Majd akkor engedem el Shotot ha én azt úgy szeretném elvileg ő az ÉN férjem. emeltem ki az én szót gúnyosan azt hiszi ez a tollas ember hogy majd olyan könnyen adom Shotot még mit nem!
-Ja hogy te vagy az a bunkó aki még pár órája úgy megbántotta? Nem ilyenek képzeltelek pedig Todoroki milyen sok jót mondott rólad még úgy is hogy olyan undorító szavakat vágtál hozzá. oktatót ki Hawks mi mégis Shoto engem védett? Ezek szerint nem....csalt meg!?
-Igen én voltam és nagyon meg is bántam. És tudom hogy milyen bunkó is voltam Shotoval rá soha nem tudnék haragudni csak egyszerűen szegényen rosszkor volt rossz helyen, és vállalom érte a felelősséget. De Shotot nem adom ő csak az ENYÉM. mondtam birtokloan majd szorosan karjaimba zártam Shotot.
-Örülök neki hogy ennyire szereted de ugye tudod hogy nehéz lesz vissza szerezned újra a bizalmát? Hiszen Todoroki nagyon nehezen bízik meg az emberekben de ahogy látom benned még annak ellenére is bízik hogy fáj neki amit mondtál. mondta Hawks majd mosolyogva nézet ránk.
-Tudom de Shotoert bármikor meg tenném. mondtam majd egy puszit nyomtam a hajára.
-Ez a beszéd. mondta boldogan Hawks.
-Igen. De attól még szemmel tartalak téged mi van ha el akarod csábítani az én Shotomat? Honnan tudjam hogy nem-e kavartok? néztem rá szúrós szemekkel majd le nyúltam Shoto kerek kis fenekéhez majd bele markoltam hogy mutassam hogy ez a csoda csak az enyém.
-Izuku te meg bolondultál? Honnan veszel ilyen hülyeséget? Még hogy én megcsalak és ráadásul Hawks bácsival? Láttom hogy csak azért kértél bocsánatot hogy ne mással baszak igaz? üvöltöte Shoto könnyes szemekkel majd újra el akart futni de most nem engedtem ki a kezeim közül.
-Shhh. Jól van szívem sajnálom csak félek hogy el veszítelek és még soha senkinek....nem mondtad hogy szeretlek csak nekem. És...én azt hittem. mondtam neki sírva hiszen lehet hogy most tudom ölelni utoljára hiszen mindent el rontottam mindent.
-I....Izuku ez nem igaz. Hiszen mindenél jobban szeretlek úgy sajnálom, sajnálom, sajnálom. ismételgete Shoto ugyan azt a szót mire én jobban el kezdtem sírni hiszen fáj így látni azt az embert akit mindennél jobban szeretek.
-Te ne haragudj Shoto én sajnálom. Kérlek bocsáss meg nekem úgy hiányoztál. sírtam Shotonak majd pár perc múlva Shoto egy gyönge kis puszit nyomott a számra.

~Sziasztok embik, állatok, növények. Végre kész lett remélem nem lett olyan rossz, és hát megpróbáltam kicsit szomorúbbra írni de remélem nem lett nagyon az. Addig is míg nem lesz új rész sziasztok. :3