{•-•} Midoriya szemszöge {•-•}

-El kell mondanotok Izukunak is! halottam meg Shoto hangját fél álomba mellőlem.-Todoroki-kun ezt te is tudod hogy Midoriya...nem fogja olyan jól fogadni mint te. halottam meg egyik senpai-om hangját.-De akkor el kell hogy mondjátok neki, hanem ti akkor én. hallom egyre élesebben szerelmem hangját.-Todoroki-kun kérlek szépen...tudjuk hogy ez nehéz neked...de Izuku ezt biztos sokkal nehezebben fogadná...hiszen tudod milyen viszonyba vannak.  hallom meg tökéletesen Mirio senpai hangját. Vajon miről beszélgetnek? És nekem miről kell tudnom? Annyira kíváncsi voltam hogy ki nyitottam a szemem és rögtön Shoto mesebeli arcát láttam meg, bár minden nap így kezdődne.-Izuku jól aludtál? kérdezte Shoto kedvesen majd le ült mellém és hozzám bújt.-Igen Shoto. De...min veszekedtetek az előbb? Baj van? kérdeztem a három személytől és közbe ide oda kapkodtam a fejem.-Nézd Midoriya....valamit el kell mondanunk. nézet rám szomorkásan Tamaki senpai majd meg szorította a mellette helyet foglaló szerelme kezét.-Mondjátok csak nyugodtan. mondtam kedvesen, már egyre kíváncsibb vagyok vajon miről nem kellene tudnom.
-Midoriya de ígérd meg hogy nem fogsz butaságot csinálni. kért meg Mirio senpai.
-Ígérem. De mire ez a nagy felhajtás? Biztos nem lehet annyira rossz dolog. nem nagyon értem hogy  viselkednek így. Aztán mielőtt Mirio senpai el kezdte volna el engedett egy gondterhes sóhajt.
-Midoriya...tudod hogy All Might egy ideje nem nagyon hőskődöt ugye...? kérdezte Mirio senpai.
-Tudom hogy már egy ideje nem hőskődik All Might de azt nem hogy miért. vajon mire szeretne senpai ezzel célozni?
-Ugye azt is tudjuk hogy a fiaként tekint rád, és szerintem ezért nem mondta el neked. De...én úgy gondolom hogy meg érdemled hogy tud az igazad. mondta Mirio senpai akadozva.
-Még mindig nem nagyon értem hogy mire szeretnétek ezzel ki lyukadni. néztem össze vissza a három személy közt.
-Lehet hogy All Might föl hagy a hőskődésel és vissza vonul,ez pedig azt jelentené hogy neked kell át venned a helyét...ezt el is szerete volna mondani neked...de ugye látta hogy boldog vagy így nem terhelt téged ezzel is. mondta nyugodtan Tamaki senpai de azért lehetett látni az arcán a szomorúságot és a fájdalmat.
Annyira meglepődtem hogy még válaszolni sem tudtam. Mégis hogy lehet az hogy All Might vissza akar vonulni? Hiszen ő az első számú hős.....a béke szimbóluma....nem hiszem el. Ez hogy lehet? És mégis én....én vegyem át a helyét? Mondjuk számítottam rá meg tudtam is, de azt nem hogy már ilyen korán.
-Hé Izuku jól vagy? kérdezte Shoto majd megsimitota óvatosan a hátam.
-Shoto így.....mégis mi lesz velünk? néztem kétségbeeseten szerelmemre.
-Mi lenne? Hiszen szeretjük egymást és szerintem addig nincs baj ameddig itt vagyunk egymásnak. Figyelj Izuku én mindig itt leszek neked melletted. nézet a szemembe Shoto majd adott egy kisebb csókot a számra.
-Igazad van és köszönöm. De azt még mindig nem értem hogy akkor Eri-chan hogy került a képbe? És ti mégis hogy kerültök ide? néztem senpai-aimra érdeklődve, de azért még mindig nehezen hiszem el azt amit az előbb mondtak nekem.
-Emlékszel mikor meg támadták az UA-t? kérdezte Mirio senpai kedvesen.
-Persze else tudnám felejteni. mondtam el az igazat.
-A gonoszok ligája szövetkezet egy bizonyos "nyolcszoros megtisztulás" néven elterjedt gonosztevővel. És hát megvivtunk velük bár....a gonoszok ligáját nem láttuk de nem is az a lényeg aztán rá találtunk Eri-chanra így kimentettük és hát onnantól meg tudjátok. Figyelj Midoriya....én bízok benned. Te még All Mighton is túl fogsz tenni. mondta Mirio senpai aztán csönd lett mindenki várta hogy mit fogok reagálni. Nagyon meglepődtem de úgy Istenes hogy még azt is elfelejtettem hogy fiú vagyok-e vagy lány, vagy hogy hogyan hívnak. Aztán pár perc néma csend után végre meg tudtam szólalni de csak egy mondatot tudtam ki nyögni.
-Mi lesz ezután? néztem nagy szemekkel rájuk.
-Még nem tudjuk mit hoz a holnap de addig ameddig itt vagyunk egymásnak bármit le tudunk győzni. mosolygott rám biztatóan Shoto majd bele ült az ölembe.
-Igazad van Todoroki-kun. Bár mi hárman szerintem még ma vissza menyünk japánba Aizawa sensei-hez és All Mighthoz. mondta Tamaki senpai pár másodperc múlva.
-Biztos szeretnétek menni? kérdezte Shoto a szerelmes párt.
-Igen. És így legalább ti is tudjátok kicsit élvezni a nászútotokat. mondta Mirio senpai egy kacsintásal a végén.
-Ha ennyire szeretnétek de Eri-chan amúgy hol van? kérdeztem mert még ma nem is láttam a kis csöppet.
-Még alszik de szerintem mindjárt föl kelltem hogy minél előbb otthon legyünk. mondta mosolyogva Tamaki senpai majd el is indult hogy föl keltse Eri-chant. Addig mi segítetünk Mirio senpai-nak össze pakolni, és olyan fél óra múlva már csak ketten voltunk a hottel szobába.
-Izuku nagyon nehéz volt ez a nap és fárasztó. Nincs kedved mondjuk úgy el menni körül nézni vagy maradjunk itt? kérdezte tőlem Shoto miután vissza fészkelte magát az ölembe.
-Nekem most mindegy Shoto. Bár szerintem azért vehetnénk valami édességet és tudod csinálhatnánk utána valamit. próbáltam be Shotonal hát hiszen mégis csak Shotorol beszélünk aki maga a megtestesült gyönyör és gyermeki ártatlanság.
-Örülnék neki. De neked biztos jót tenne szívem? kérdezte aggódva, jaj egyem a kis gyermeki lelkét még ilyen helyzetbe is értem aggódik.
-Tudod mi nem tenne jót nekem? Ha nem szerethetnélek feltétel nélkül. mosolyogtam rá majd közelebb húztam magamhoz hogy egy forró és szenvedélyes csókot adjak neki.
-Szerintem el dőlt mint fogunk este csinálni. mondta Shoto majd egy egyszerű mozdulattal le szállt rólam és ment is öltözni.

~Sziasztok. >\\\< És gome hogy így megkésve ide állítók nektek egy ilyennel de szólni szeretnék hogy lehet hogy mostantól gyakrabban hozok majd részeket hiszen már minden dogát meg írtunk és így lesz időm írni. Csak ennyit szeretem volna. Remélem ez a rész is izgi lett.