{•-•} Midoriya szemszöge {•-•}

Bele fájdul a szívem ahogy láttom Shotot, és Kotat sírni miattam.

-Kérlek szépen. Így csak nehezebb lesz.
Sírtam már én is hiszen nem birnék távol lenni tőlük és most. Lehet meg is halok igazából nem a haláltól félek, hanem attól hogy többé nem láthatom Shotot, és Kotat abba bele halnák hiszen ők a mindeneim!

-Nem. Mit kérsz Izuku tőlünk? Halod magad?
Engedjünk egyenes a halálba vagy mi? Mit vársz most tőlünk?
Szeretlek felfogtad? És itt van a fiad is, őt is csak úgy itt tudnád hagyni?
Tudom igaza van Shotonak de... Egyszerűen nem tudok azzal a bűntudatal együtt élni hogy én bántottam hiszen... Megütöttem istenem.

-Kérlek szépen kicsim. Tudod hogy nem maradhatok mostmár veletek hiszen... Néz magadra mit tettem veled?
Mondtam szomorúan Shotonak majd oda mentem hozzá és megsimogattam az arcán azt a részt ahol megütöttem és nagyon csúnya neki.

-Az nem te voltál Izuku. Hallottad All Might is megmondta hogy te nem tehetsz róla. És nem érdekel inkább elviselem azt hogy naponta megversz, mint hogy tudjam hogy elküldtelek a halálba. Kérlek Izuku ne hagy itt minket.
Kérlelt Shoto egyre jobban. Annyira fáj-fáj őt így látnom.

-Nem mehetsz el. Apuciii nem hagyhatsz itt minket. Apuciii.
Sírta Kota majd oda jött és megölelte a lábam hogy maradjak. Szívem szakad de nem maradhatok mi lesz ha megint elborul majd az agyam? Nem bírnám ki azt hogy ha megint bántanám őket.

-És... Mi lesz ha megint elborul majd az agyam? Mi lesz ha megint bántalak? Vagy ha Kotat bántanám? Shoto szerelmem, életem színe tudod hogy nagyon nagy kockázat lenne ha maradnák.
Mondtam sírva majd közelebb húztam magamhoz Shotot és egy szenvedélyes csókot nyomtam ajkára, úgy csókoltam mint még soha hiszen lehet nem lesz legközelebb.

-Mi lenne ha... Találnánk egy olyan megoldást mi mindenkinek jó?
Szólalt meg Bakugou a kisebb sok után.

-Mire gondolsz szívem?
Kérdezte Kirishima Bakugout.

-Hát hogy Deku nem költözik All Mighthoz hanem All Might költözik Dekueghoz az nem lenne jó? És akkor együtt maradnátok és ha Deku esze megint elborul All Might ott lesz hogy le állítsa.
Mondta Bakugou kis gondolkodás után.

-Bakugou ez... Csodás ötlet.
Mondta hangosan Shoto majd a nyakamba ugrott de úgy hogy vigyázunk a mögöttem álló Kotara.

-Akkor apuci nem megy el tőlünk?
Kérdezte Kota felénken hiszen biztos nem szeretett volna megint csalódni.

-Igen nagy fiú.
Mosolygott Kirishima.

-Ez... Csodás.
Visitot boldogan Kota majd ő is rám ugrott.

-Ez egy megoldás. De mégis hogyan szeretnétek ezt elmondani All Mightnak?
Kérdeztem azt a kérdést amit szerintem senki nem tudott.

-Sehogy.
Hallottuk meg hirtelen egy ismerős hangot az ajtóból.

Aztán riadtan fordultunk hátra hogy nézzük meg mi az.

-All Might?
Kérdeztük egyszerre csodálkozva.

-Igen fiaim. Mindent halottam és nekem jó hogy én költözők de nem lesz nektek fura hogy sok helyre veletek kell majd mennem? Hiszen nem tudhatjuk mikor tör megint elő Midoriya fiamból az a tömérdek agresszió.
Mondta All Might sóhajtva majd leengedte az izmos alakját.

-Nem. Biztos nem fog zavarni minket csak... Izukunak ne kelljen elmenie érte bármit eviselek.
Mondta határozottan Shoto majd elszántsággal a szemébe nézett egyenesen farkas szemet All Mightal.

-Igen biztosan nem fogsz minket zavarni All Might.
Nevetett hangosan Kota.

-Látjátok mindent meglehet oldani. Csak nem szabad pánikolni.
Mondta tőle megszokott kedveségel a hangjába Bakugou.

-Igen.
Mosolygott újra Kirishima.

-De azért ahoz is idő kell hogy egyik helyről a másikra költözek nem?
És addig a pár napig sajnálom de Midoriyat magamal kell vinnem.
Nem leszünk el sokáig maximum két nap.
Mondta All Might Shotonak, még Kotanak. Nem fogadták valami jól de még mindig jobb mintha hónapig nem látnánk egymást.

-Muszály?
Kérdezte sóhajtva Kota.

-Igen sajnos kincsem.
Mondtam Kotanak majd nyomtam egy puszit az orrára.

-Szeretlek apuci.
Mondta aranyosan Kota majd nekem is adott egy puszit az orromra.

-Jó újra így látni titeket.
Halata hangját újra Kirishima.

-Igen.  Nagyon hiányzott már ez.
Mondta Shoto boldogan majd ő is legugolt hozzánk és mind a kettőnk orrára adott egy-egy puszit.

-Sajnálom hogy meg kell zavarjam ezt az aranyos pillanatot de Midoriya fiam induljunk hogy minél előbb újra együtt legyetek.
Mondta All Might mosolyogva majd egy búcsú csókot kapva Shototol és egy hosszas ölelkezés után már mentünk is All Might házához.

-All Might... Szerinted még lesz... Esélyem újra normális lenni?
Kérdeztem kíváncsian.

-Nem tudom Midoriya fiam. Nem tudom, de reméljük igen.
Mondta All Might biztató hangon.

-Értem. De mégis... Miért pont én?
Tudontem el hangosan.

-Ez egyszerű Midoriya mert tudja hogy fontos vagy nekem. És mert valahogy megtudta hogy örökölted tőlem az egy mindenkiért ezért úgy gondoltam hogyha át állsz a gonoszok ligájához több esélye lenne neki legyőzni a hősöket. Semmi több.
Mondta All Might megvető hangon, majd az izmai megfeszültek.

-Szóval valaki elmondta neki hogy én örököltem az egy mindenkiérttet. De mégis ki mondta volna el neki? Hiszen csak négyen tudunk róla.
Mondtam kérdőn. Vajon hogyan jutott ez az információ All For One-hoz?

-Nem tudom Midoriya. De kifogjuk deríteni hiszen ha tovább hagyjuk akkor még több titok is ki tudothatodik és az senkinek sem lenne jó.
Mondta All Might vészjóslóan majd az út további részében nem nagyon beszéltünk.

Végre itt vagyunk már All Might házában és pakolunk össze mikor I eszembe jutt egy kérdés.

-All Might hogyha te hozzánk költözől akkor mégis mi lesz ezzel a lakással?
Kérdeztem All Mighttol hiszen mégis csak érdekel.

-Meg tartom Midoriya fiam hiszen nem fogok örökké veletek élni.
Röhögött All Might majd megint el kezdtünk pakolni és minden feléről beszélgetünk az alatt.

~Na sziasztok. Lehet hülyén hangzik de MEGVAN A NEVETEK. xd Na mondom is. S.B.C.D.=Sárkány, Bébi, Cápás, Dinók.❤ Tádám. Xd tökéletes név. Na de remélem ez a rész is tetszik nektek. Addig is míg nem lesz új rész legyen szép napotok. *-*~