{•-•} Midoriya szemszöge {•-•}

* 2 év múlva. *

-Kota mit mondtam neked kicsim?
Hallottam meg szerelmem hangját mikor beléptem a házba.
-Azt hogy ne hangoskodjak. De apu te is láttad apuci olyan menő volt. Csak egyszerűen olyan gyorsan leütötte a rosszakat és aztán huss és boom már mindenki feküdt is a földön.
Láttam meg a kis csöppséget ahogy Shoto ölébe ül és úgy mutogat mosolyogva.
-Ezek szerint menő vagyok kincsem?
Szólaltam meg hirtelen a semmiből és ahogy látom mind a ketten meg ijedtek tőlem.
-Végre apuci is itthon van.
Rohant felém gyorsan Kota miután rájött hogy én vagyok az.
-Igen kincsem haza értem. De ugye jó voltál? Apunak nem okoztál ugye gondot?
Tetem fel egymás után a már megszokott kérdéseket majdnem minden nap ez van.
-Nem de képzeld apuci ma volt itt egy néni aki apuval beszélt.
Mesélte nekem boldogan a kis csöppség, milyen lány jöhetett ide? És pont Shotohoz? Furcsa.
-Tényleg szívem? És kedves volt?
Néztem kedvesen Kotara.
-Kedves volt. Azt mondta szép vagyok és még csokit is hozott.
Mosolygott szélesebben Kota majd miután le tettem rohant vissza Shotohoz.
-Hé kincsem Tamaki és Eri-chan mindjárt itt vannak, szóval nyomás öltözni.
Mondta Shoto majd föl vitte a kicsit öltözni majd vissza is jött.
-Shoto ki volt ma itt?
Kérdeztem nyugodtan bár, azért egy kicsit ideges voltam hiszen valami idegen fogdosta azt ami az enyém.
-Csak Koda volt az. Meghívott minket egy vacsorára. Én még elfogadtam.
Hajtotta le a fejét Shoto majd vissza ült a kanapéra.
-Istenem Shoto miért nem ezzel kezdted? És nincs semmi baj csak megijedtem hogy valaki bántani akart. És mikor megyünk szívem?
Ültem le Shoto mellé majd át karoltam az egyik vállát
-Hát két hét múlva. De ugye tudod hogy milyen nap van ma?
Kérdezte Shoto de mire válaszolni tudtam volna csengetek. Miről beszélt Shoto? Gyorsan keresnem kell egy naptárt...ajh de vajon hol van egy? És mi olyan fontos ma Shotonak?
-De jó hogy végre megjöttetek. Már nagyon vártam hogy induljunk. Végre újra játszhatunk Eri.
Hallottam meg a kis tökmag hangját így én is ki mentem az ajtóhoz és megpillantottam Tamaki senpai-t és Eri-chant.
-De Kota hiszen tegnap is átjöttem játszani.
Mosolygott Eri-chan, ez fura én nem is emlékszem rá hogy átjött Eri-chan de mondjuk tegnap későn is értem haza.
-Figyelj kincsem siesünk mert apa vár minket. Te meg kis herceg köszöny el és menyünk csináltam sütit is.
Halottam meg egyik senpai-om kedves hangját.
-Oké. Sziasztok szeretlek titeket.
Jött köszöni Kota majd adott mind a kettőnknek egy-egy puszit.
-Izu várj egy percet mindjárt jövök.
Futott fel a hálóba boldogan Shoto.

-Kész vagyok.
Jött le boldogan Shoto a lépcsőn és mikor le ért hozzám láttam meg mi van rajta az egyik nagyobb ingem, és egy sima boxer.
-Mi ez a nagy boldogság Shotom?
Kérdeztem mert tényleg fogalmam sincs arról hogy miért ilyen boldog ma.
-Mi...? Te...tényleg elfelejtetted?
Nézett rám szomorúan.
-Mégis...m.
És ekkor jöttem rá hogy ma van a két éves évfordulónk. Jaj uram isten hogy lehetem ennyire bolond. Én hülye most mit csináljak?
-Shoto öltöz fel!
Mondtam neki, hiszen van egy jó ötletem.
-De mégis miért?
Kérdezte Shoto értetlenül.
-Az meglepetés na de öltöz gyorsan.
Mondtam Shotonak majd ösztönzés képen rá csaptam egy kisebbet a fenekére. Ettől el vörösödöt és már ment is öltözni.

Én pedig addig gyorsan foglaltam egy asztalt egy közeli kis otthonos étterembe, tudom hogy Shoto szeret oda járni ezért választottam azt.

-Kész vagyok.
Halottam meg újra Shoto gyönyörű szép selymes hangját.
-Örülök neki, na de mostmár induljunk gyorsan Shoto.
Fogtam meg a kezét majd kezdtem el húzni magam után.

Aztán már pár perc múlva már oda is értünk az étterem elé és mentünk is be.

-Izuku miért jöttünk ide?
Fordult felém Shoto teljesen értetlen arc kifejezésel.
-Hát azért mert ma vagyunk két éve házasok. És sajnálom hogy csak ide tudtalak hozni, és azt is hogy majdnem elfelejtettem.
Mondtam Shotonak csalódottan.
-Nincs semmi baj Izuku én már annak is örülök hogy veled lehetek. Nem kell nekem étterem ahoz hogy boldog legyek, hiszen nekem itt vagytok ti.
Mondta boldog mosolyal az arcán Shoto majd át hajolt az asztal fölött és adott egy kisebb a csókot aztán vissza ült a helyére és onnantól kezdve csak beszélgetünk, nevetünk de azért egy két kisebb csók belefért aztán indultunk is haza az út nagyon jó hangulatban telt hiszen egész végig fogtuk egymás kezét.

-Szeretlek Midoriya Izuku és örülök hogy veled és a kis csöppségünkel élhetünk boldogan hárman.
Mondta Shoto miután be értünk az ajtón.
-Én is szeretlek téged Midoriya Shoto és én még boldogabb vagyok hogy veled nevelhetem föl a kis tökmagunkat.
Mosolyogtam vissza Shotora majd adtam neki egy csókot melyből több lett, és még anál is több aztán egy csodálatos együtt töltött este lett belőle mely mindig kíséreni fog még halálom után is.

~Na sziasztok növényeim tudom béna meg minden, meg hogy tegnapra ígértem de olyan szépen be aludtam hogy azt még nézni is rossz volt. Na de nem ez a lényeg hanem ameddig nem lesz új rész legyen szép napotok. (Tudom tökéletes címeket tudok ki találni. Xd)~