Miért jött ki ma a rész, mikor csak vasárnap szokott?

Nos, mindenképpen el akartam intézni, hogy ma is kapjatok részt, ugyanis ma van a szülinapom, és ilyenkor elfog az a "Legyen mindenki boldog!" érzés, úgyhogy kirakom.

Egyébként ebbe a részbe egy jó hosszú történelemórát szőttem bele, úgyhogy tessék felkészülni Jeanne d'Arc újbóli megjelenésére... és a segédek személyazonosságára is lehet tippelni.

Március 28. kedd 14:22, a Dupain-Cheng pékségben

- Szia anya, szia apa! – köszöntötte a szüleit lehajtott fejjel a lány. Megragadott egy nagy tál csokis kekszet majd felbaktatott a szobájába. Tom és Sabine elkomorulva összenéztek. Tom már éppen indult volna, hogy a lánya után menjen, de Sabine megállította.

- Hagyd csak! – mondta vigasztalóan. – Kell neki egy kis idő. Majd pár óra múlva felnézünk hozzá - a férfi beleegyezően bólintott, majd elindult kiszolgálni a vevőket.

Marinette a nappaliban vette észre, hogy sütit hozott, így egy nagy sóhajjal kivette a tartalék camembert-et a hűtőből és felment a szobájába. Mivel nem volt suli, házit sem adtak, így a lány élvezhette volna a szabadságát és tervezhetett volna valamit, de semmi ereje sem volt. Ledőlt a pamlagára és úgy maradt. Nem is vette észre, hogy Plagg előröppent.

- Mari...? – kérdezte a kwami kíváncsian. A lány nem mozdult, de a keze felemelkedett és az asztalára mutatott.

- Ott a camembert-ed. Teljes guriga – a lány egy pillanatig várt, majd hozzátette – edd csak meg. Megérdemled – azzal visszasüllyedt a depresszió tengerébe. Plagg megköszörülte a torkát.

- Hát, én, izé... - idegesen megvakarta a lábát. – Én nem a camembert-et akartam. De azért köszi – tette hozzá gyorsan. – Csak, gondoltam, szeretnél róla beszélni... vagy valami ilyesmi – mondta. Látszott rajta, hogy nemigazán gyakorlott az ilyen kibeszélős társalgásban, de próbálkozik. Marinette lassan felült és felé fordult.

- Tényleg? – kérdezte, és Plagg-nek koncentrálnia kellett, hogy állja a lány tekintetét. Marinette ijesztően festett pandamaci-szemekkel.

- Igen. Tudom, hogy szerintetek... mármint Tikki, Macska és szerinted az én tanácsaim fabatkát sem érnek, de egyet mondhatok – a kis kwami elhallgatott, mintha nem lenne biztos a mondandójában, de úgy döntött, folytatja. – „Ha egyszerre két embert szeretsz, válaszd a másodikat, mert ha az elsőt igazán szeretted volna, nem szerettél volna bele a másodikba."

Marinette lassan eltátotta a száját és kimeresztette a szemeit, amitől még feltűnőbb lett a pandamaci-effektus.

- P-Plagg... te most Johnny Depp-et idéztél?! – a lány maga sem hitte volna, ha nem előtte történik.

- Ja – a kis kwami keresztbefonta maga előtt a mancsait. - Egyébként is észveszejtő Fekete Macska lett volna belőle... - Marinette egy ideig csendben volt aztán kinyögte:

- Jó. Ezt a témát most hanyagoljuk - a lány újra kényelembe helyezkedett. – Nem akarsz beavatni, hogy mi is történik az életemben úgy mostanság...? – a mondat vége csöpögött a szarkazmustól.

- Ja, miért ne? – próbált meg lazának látszani a kwami. – Szerintem ez már úgyis a Jeanne-hadművelet része... - tette hozzá, mintha magának beszélne. Marinette hirtelen ült fel, ami Plagg-et Frankenstein-re emlékeztette... az volt aztán a nehezen legyőzhető akuma!

- A Jeanne-hadművelet – suttogta Marinette. – Tikki azt mondta, hogy mondjam el neked, hogy indíthatjátok a Jeanne-hadműveletet. De pontosan mi is ez?

*******

- A Jeanne-hadművelet egy közel hétszáz éves protokollt takar, amit bizonyos esetekben, itt lényegében a kwamicsere végett, léptetünk életbe – magyarázta Tikki tanárnős stílusban. Adrien a hátán feküdt, egy párnával az arcán, és az előző fél órát emésztette. Tikki folyamatosan válaszolgatott neki a mit lehet és mit nem lehet egy ilyen helyzetben tenni kérdésekre, és a fiúnak még mindig az járt a fejében, mikor megkérdezte, hogy mi is az a Jeanne-hadművelet-izé.

- És miért pont Jeanne? Nem volt más, jobban hangzó név?

Tikki erre a kérdésre egy elégedettet szusszantott, mintha már várta volna. Amikor újra megszólalt, a hangja tele volt büszkeséggel. – Nos, ismered Jeanne d'Arc történetét, nem?

- De igen – válaszolta bizonytalanul Adrien. Franciaországban a tanárok bebiztosítják, hogy a gyerekek alsós koruk óta kívülről fújják a parasztlány történetét. Adrien ráadásul a magántanárától aprólékos részletességgel tanulta a százéves háborút, így nyugodtan mondhatta, hogy ismeri a lányt.

- Akkor készülj fel – vigyorodott el Tikki, és úgy nézett ki, mint valami vidámparki hullámvasutas, aki épp most indítja útjára a vendégeit. – Ugyanis most nem a történelemkönyvi változatot fogod megismerni: most jön az, ami valójában történt!

*******

- Jeanne d'Arc tényleg egy parasztlányból vált szuperhőssé. A katicamintás kosztümében, amiben a csatákban is részt vett, Franciaország és a háború végének jelképévé vált. Az embereknek ugyanis elege volt az elhúzódó százéves háborúból, és Jeanne, aki egy gyors útnak tűnt a győzelemhez, minden lehetséges támogatást megkapott. Azonban valaki tudomást szerzett a kwamijáról és a talizmánról, és meg akarta szerezni magának. Így a Macskatalizmánt is aktiválták, és egy olyan ember kezén helyezték el, akiben a Mester a végletekig megbízott: VII. Károly vált hőssé. Titokban segítette a társát, és mindvégig az árnyékban maradt, nehogy az ellenség az ő talizmánjáról is tudomást szerezzen, és arra is vágyódni kezdjen. Minden tökéletesen haladt, azonban egy végzetes fordulat teljesen más fénybe vonta az eseményeket: Jeanne beleszeretett a partnerébe, Macskába. A fiú azonban tudta, hogy neki már egy hercegnőt ígértek, és biztos volt benne, hogy Katica nem azonos ezzel a hercegnővel. Károly pedig meg akarta menteni az országát, így udvariasan, bár erélyesen visszautasította a lányt. Jeanne azonban nem nyugodott ebbe bele, és egy nap a harc hevében megcsókolta a társát. A fiú megbocsátott neki és újra a bizalmába fogadta, másnap reggel azonban meglepetés várta a két fiatalt: a kwamik felcserélődtek, és senkinek sem volt fogalma, miért. Károly őrjöngött és követelte Plagg keresését, de mindhiába. Délután viszont nagy meglepetés érte mindkettőjüket, amikor megjelentek a másik kosztümében. Heteken keresztül dolgoztak a visszacserén, de sehogy sem tudták megoldani. Egy véletlen egybeesés folytán azonban Károly megcsókolta a lány arcát, miután az megmentett egy haldoklót Orleans ostrománál. Másnap visszacsere volt, aminek Károly már nem örült annyira. Szerette, hogy bármi, amihez hozzákezdett, sikerült Katica erejének köszönhetően. Ezt az elméletét megosztotta társával is, bár itt még mindig homály fedte számukra a cserék okait. Jeanne-nak ekkor támadt az ötlete a leleplezésről. Szerette Macskát, és mindennél jobban tudni akarta, ki is ő. Tikki azonban nem értett vele egyet, szerinte soha nincs elég jó ok a szándékos leleplezésre. Jeanne nem hallgatott rá, a makacssága erősebb volt és egy nap felfedte magát. Károly ledöbbent. A parasztlány, akivel annyiszor találkozott a tábori séták alatt, ugyanaz a lány volt, aki segített neki visszaszerezni az országát? És ő bitorolta előle, a jövendő király elől a nagy hatalommal bíró Katicatalizmánt?! Károly szívében gyökeret vetett az irigység és a hatalomvágy. A fiú rájött a csókok hatására és elhitette a lánnyal, hogy szereti. Amikor Jeanne megcsókolta, a fiú érezte, hogy felcserélődtek. Másnap Jeanne-t elhagyta a szerencséje és Károlyt hamar királlyá koronázták. Tikki végig mellette volt és folyamatosan próbálta meggyőzni, hogy Jeanne-nak nagyobb szüksége van a talizmánra, de Károly nem hallgatott rá. A lányt hamarosan az angolok kezére adták, mivel Károly félt, hogy Jeanne belekavarhat az uralkodásba. Túl sokat tudott. Hamarosan Jeanne már egy angol máglyán égett, mivel az angolok automatikusan őt tartották bűnbaknak, akár nála volt a talizmán, akár nem. Plagg végig mellette maradt, de soha nem árulta el neki, hogy Károly valójában nem szerette. A lány úgy égett el, hogy a kwami megígérte neki, hogy mindjárt megérkezik Károly a felmentő sereggel és megmenti a szerelmét.

*******

- Ez megmagyarázza, miért ábrázolták olyan gyakran Johannát pirosban – jelentette ki Adrien.

- És ennek mi köze a Jeanne-hadművelethez? – kérdezte értetlenkedve Marinette.

- Nos – kezdték a kwamik. – Azután megszerveztünk egy protokollt, amit előkészületbe helyezünk az első cserénél, és ami automatikusan életbe lép, ha valamelyik hordozó pont a kwamicsere miatt jön rá a másik titkos személyazonosságára – magyarázták.

- Hm Plagg milyen felkészült vagy – vigyorodott el a lány, de a kwami csak legyintett.

- A hadművelet pont Jeanne miatt kapta a nevét. Hogy soha ne történhessen meg a következő hordozókkal az, ami vele – mondta Tikki és letelepedett a fiú mellé.

- Szóval, hol kezdjük? – kérdezte Marinette és Adrien egyszerre.

- Az első „felvonás" már lement: elmondtuk a történetet és felvázoltuk a kockázatot – a kwamik a fejükkel előreböktek. – Most ti jöttök. Kell találnotok magatoknak egy-egy segédet, apródot, vagy döntsétek el ti, mit.

- Mi?! – a két hős egyszerre ült fel.

- Hogy érted azt, hogy kell nekem egy segéd? – háborodott fel Adrien. – Elég jó Macska vagy Katica vagy akármi vagyok egyedül is! Mármint Marinette-el.

- Tudom, tudom – motyogta Plagg és a mancsaiba temette az arcát. – De kell valaki, egy háttérmunkás, aki oda tud jönni hozzád, ha baj van.

- Nincs rá szükségem – rázta meg a fejét higgadtabban Marinette. – Fogalmam sincs, ki Macska, de az biztos, hogy soha nem tudna bántani – jelentette ki teljes meggyőződéssel.

- Tudom, Adrien – kezdte Tikki kedvesen. – De akár bántana, akár nem, ez a szabály – keresztbe tette a kis kezecskéit. – És nem fogom tűrni, hogy mégegy szabályt megszegjetek!

- Gondolkozz logikusan, Mari – rázta a fejét Plagg. – Az okés, hogy magától nem bántana, de ha akumatizálódik? Tudja, ki vagy, bántani fog, elveszi a talizmánod és eljuttatja Halálfejnek. Mindezt a szabad akaratán kívül. Kell valaki, aki tudja az igazságot, és tud majd neked segíteni!

- Hát jó – a két hős sóhajtva leült. – De ki legyen az a „szárnysegéd"?

A kwamik erre csak egy vállvonással válaszoltak, és hagyták a kiválasztottaknak, hogy egész délután a szárnysegédjeiken törjék a fejüket, egészen addig, amíg mindkettőjük fejében egy-egy név kezdett el formálódni.

A következő rész tartalmából: Ekkor azonban megszólalt a sziréna. Adrien rögtön Marinette felé fordult. A lány elszántan pattant fel, készen arra, hogy valamilyen szokásos kifogással kimentse magát és rohanjon átváltozni. Adrien keze ökölbe szorult. Nem fogja hagyni, hogy bárki is bántsa az ő bogárkáját...