18. Fejezet Angel

Otthon aztán átöltöztem egy macinaciba és beföltem az ágyamba hogy, végre aludjak egy keveset. Pár órával később felriadtam, mert valaki csöngetett. Ki az isten verése lehet az, mert biztos hogy, megölöm! Oda caflattam az ajtóhoz és kinyitottam. Nem volt ott senki csak egy levél és egy doboz. Mi a szar? Bevittem és ellenőriztem a tartalmát. Gázmaszk fel biztos ami biztos alapon. Előszőr a dobozt nyitottam ki. Egy másik, tölgyfából készült doboz volt benne. Kinyitottam és egy fehér pisztoly volt benne amire az volt gravirozva hogy, Angel. Ez fura, aztán a levélért nyúltam. Egy üzenet volt benne. „ Azért hogy, szárnyalhas angyalom!" MIA fene?! Ezeket azonnal elviszem Alexnak hogy, vizsgálja át őket mert itt nekem valami nagyon nem tetszik.

Nem sokkal azután hogy voltam Alexnél hívott a diri. Korepetálnom kell azt a nyomorék Adam-et és mivel „lúzer vagyok" nem mondhattam nemet. Össze pakoltam a szülséges füzeteket és elindultam. A kocsival jóval arrébb leparkoltam és gyalog indultam tovább. Aztán a ház előtt félvettem a szokásos arcom amit akkor mutatók ha a suliban vagyok és bekopogtam. Erre se kép se hang, nem válaszolt senki. Akkor csöngessünk be. Elgeztem csöngetni de, még így is csak a hatodikra nyitott ajtót Adam. Álarcot fel és mehet.

- Szi-szia Adam. Én lennék az aki majd ko-korepetálni fog. - mondtam nyögve-nyelősen.

- Te, na ne röhögtes.-annyira nagyra van magával pedig nem is értem hogy, miért. Oké jól néz ki de, ennyi. Na na várjünk egy pillanatot mi az hogy én azt gondolom hogy jól néz ki!? Lehet a fáradság és ha az így van minnél hamarabb ki kell magam aludni.

- De én. - feleltem bátrabban. De ézben kell tartanom hogy nem fedhetem fel magam elötte. Semmi képen sem!- Esetleg nem akarsz be engedni? - tettem fel egy udvarias kérdést ha ár ő kő bunkó ahoz hogy fel tegye.

- Had gondolkoznak, Nem! Inkább ad ide a füzeteidet és utánna huzzál el innen!- hogy minnél kevesebbet legyen a közelembe ez a paraszt oda adtam neki a füzeteket. - Most pedig tünés!- és rám vágta az ajtót. Ekkora parasztot még nem hordott a hátán a föld! Nem is érdekelt hogy mi lesz vele elindultam vissza a kocsihoz. Pár perccel később már az autó volánja mögött ültem becsatólt övekkel. Elkeztem ki tolatni a zsákutcaból. Ráhajtottam a főútra és elindultam. Csak egy pillantást vetettem a visszapilantóra miközben elindultam. Mögöttem Adam ált döbbent arcal. Baszki Lebuktam!

*****
És itt is a kövi rész remélem tetszet. Itt EnikKun3 köszönöm a figyelmet. Sziasztok.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top