7.fejezet

Elladora egyedül ült a hálótermüknél és nézet ki az ablakon. Kint látta ahogy Hagrid gondozta a tökös kertjét látta ahogy a tiltott rengeteg mellet elfut egy barna macska aki ki köpött mása volt McGalagony animágus alakjának egy bagoly repült el a tiltott rengeteg felett és itt hirtelen rá tört Elladorára a felismerés.

-Nem írtam anyáéknak.-suttogta majd gyorsan pergamenért és pennáért nyúlt és írni kezdett.


Kedves anya és apa

Sajnálom, hogy csak most írtam de teljesen ki ment a fejemből. Csak, hogy tudjátok nagyon jól vagyok és nagyon jól érzem itt magam. Karácsonykor találkozunk.

Ölel

Elladora


Gyorsan össze hajtottam a levelet és a bagolyház felé siettem átadtam Lüsszának a levelet aki ki repült az ablakon.

Ezek után a nagyterem felé vettem az irányt és amint be léptem a nagy ajtón rögtön megláttam az asztalnál ülő barátaim.

-Hol voltál?-kérdezte Remus.

-Írtam anyáéknak.-felelt Elladora.

Elladora szedet magának ebédet majd Jameshez fordult.

-Hol a híres nevezetes Sirius?

-Hogyha engem kérdezel az egyik csajával lóg.-felelt James elgondolkodva.

-Szegény lányok.

-Ja.


-Megyek.-mondta Elladora este kb.két percel az után, hogy testvére elment.

Ki lépve a Griffendél klubhelyiségéből Elladora kijárat felé vette útját. Kilépve a parkba Elladora farkassá változott  és céltudatosan elindult a fúrja fűz felé. A fúrja fűzhöz érve megérintette a fát és bement az alatta lévő átjároba, majd hosszú gyaloglás után a szellem száláson találta magát szembe vele egy vérfarkas a testvére Remus.

Remusnak tágra nyíltak szemei mikor meglátta magával szemben a farkassá változott testvérét, de nem bántotta inkább magát kezdte el marcangolni.

Hamarosan elkezdet felkelni a nap és Remus is kezdet vissza változni.

-Mondtam, hogy ne gyere velem.-mondta Remus.

-Nem akartalak egyedül hagyni.-sóhajtott Elladora.

-Köszi.-ölelte magához ikrét Remus.

Elindultak vissza a Roxforthoz ám vissza fele úton valami meg magyarázhatatlan történt Elladora egyszer csak mikor a tiltott rengeteg felé fordul olyan fájdalmat érzet a lábában amilyet még soha nem birta tovább tartani magát össze rogyot s már csak Remus aggódó tekintetére emlékezet.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top