Harry szemszöge

Nem tudtam megszólalni, nem tudtam mit mondani.

Csak Xenát tudtam nézni. Ahogy az összetört arcát kezeibe temette. Lassan közeledtem felé. Kék szemeivel lassan tekintett fel rám.

- Harry... Ne. - sírt fel és halványan megrázta a fejét.

- Kicsim, nincs semmi baj. - guggoltam le mellé és átkaroltam. A sírás miatt rázkódni kezdett ami miatt összetört a szívem. Szörnyű így látni azt akit szeretsz. Újból szerelmemre néztem és akármennyire aggódtam érte a düh eluralkodott rajtam.

Hevesen fel álltam és Zaynre szegeztem a tekintetem aki már térsen volt lehajtott fejjel mögötte a többiekkel.

- Mit csináltok? - szólalt meg Xena összezavarodottan. Liam mélyen belenézett a szemébe, majd tisztelettel szólt hozzá.

- Csak egyetlen egy angyal létezett az egész világon az pedig az anyánk volt... Eddig a pillanatig. Te vagy a fényhozónk Xena. Tisztelnünk kell téged. - fejezte be.

- Nem... Én ezt nem akarom. - motyogta. Hirtelen rám tekintett.

- Harry, kérlek csinálj vissza. Én ezt nem akarom. - szemei újból könnyezni kezdtek.

- Nincs választásod Xena. -állt fel Zayn. Elkezdett felé lépdelni, de a karjánál fogva visszatartottam.

- Ne is gondolj arra, hogy a közelébe mész. - szűrtem ki a fogaim között.

- Hagyd! - szólalt meg Xena. Összevont szemöldökkel néztem rá, de elengedtem Zaynt. Árgus szemekkel figyeltem minden mozdulatát.

- Szegény halott anyád biztosan azt akarná, hogy így maradj. - Xena a fejét oldalra döntötte, majd félelmetesen kezdte fixírozni Zaynt.

- Látom benned a sötétséget. - kezdte halálos komoly hangon. Mintha teljesen más lenne. - Te ölted meg. - suttogta.

- Valóban én voltam. - nevetett fel. - Szomorú, hogy csak most jöttél rá. - ekkor meg akartam ragadni és csak halálra verni, de a következő pillanatban Xena megragadta a nyakánál fogva és a falhoz vágta.

Szemei arany színben pompáztak. Bevallom megijesztett.

- Harry, itt a kés! - kiáltott Louis felmutatva az Istenek kését.

Újból Xenára vezettem a tekintetem. Visszatért a gyönyörű kék szeme és a megtört arc kifejezése. Elé léptem, kezeim közé fogtam az arcát ezzel arra kényszerítve, hogy rám nézzen.

- Megoldjuk ezt. Együtt. - suttogtam ajkaira, majd egy apró csókot adtam neki.

- Harry! - hallottam meg egy mély, túlságosan is ismerős hangot. Lassan fordultam Apám felé.

- Mit keresel itt? - kérdeztem értetlenül. Rossz előérzetem volt.

- Xenáért jöttem. - mikor ezt kimondta újból csak a düh a vezetett.

- Nem viszed őt sehova. - toltam magam mögé. - Csak a holt testemen keresztül.

- Liam. - mikor kimondta a nevét a három fivérem lefogott.

- Nem! Nem érhetsz hozzá! - kiáltottam fel, majd a másik pillanatban mindenhol csak sötétség volt.