A tegnap délután nagyjából eseménytelenül telt. Ebéd után telefonáltam anyáéknak, hogy megnyugodjanak, hogy még élek és válaszolgattam a húgom üzeneteire, aki még mindig bombáz a táboros képeivel. A lányokkal hosszasan kielemeztük Bogiék randiját, majd beszámoltunk neki a városban történtekről. Iszonyú sokat nevettünk és rengeteg pattogatott kukoricát benyomtunk. A fiúk kihasználva a jó időt kimentek focizni, de mi inkább a hűvös szobában maradtunk és megnéztük a Kellékfeleség című filmet. Donáttól szomorú búcsút vettünk, legalábbis mi lányok. A fiúk nem vették olyan komolyra a dolgot, fehér zsepit lengetve búcsúztatták el az idősebb Hegyi fiút. Estefelé csak punnyadtunk, nem igazán volt kedvünk úgy nagyjából semmihez. Talán ez az oka annak, hogy már 11-kor mélyen aludtunk. Reggel arra keltem, hogy Bella ugrál az ágyamon, mint egy félőrült és valami brutál nagy hírről hadovál.

-Mit akarsz?-kérdeztem tőle kissé morcosan.

-Képzeeeeeld mi történt!!-ordítozta önfeledten. Ekkor egy párna csapódott a fejéhez, majd Bogi morcosan kibújt a takarója alól.

-Normális vagy Bella?? 9 óra van! Mi ilyen fontos?-mondta totál kómás fejjel.

-Levi elhívott egy randira!!-kiáltotta és örömében ugrálni kezdett az ágyán. Na erre kipattant a szemünk és rögtön csatlakoztunk mi is az örömugráláshoz.

-De hogy?? És mégis mikor?-kérdeztem.

-5 perce...igazából az egész éjszakát átdumáltuk és most írt, hogy nincs-e kedvem lemenni vele a strandra-válaszolt Bella.

-És ugye igent mondtál?-kérdezte Bogi.

-Még nem írtam vissza.

-Na akkor meg mire vársz?! Válaszol már!-sürgettem Bellát.

-Jól van nyugi, de úgy izgulok-mondta Bella miközben bepötyögte a választ.-Úristen már vissza is írt!

-Mutii-mondta Bogi és kikapta Bella kezéből a telefont.-"Fél óra múlva találkozunk a parton".

-Csak fél óra?? Na húzzál gyorsan fésülködni-mondtam és a fürdő irányába lökdöstem Bellát. Amíg ő bement készülődni, én is kiválasztottam a ruhámat. Felkaptam a sötétkék alapon fehér pöttyös egyberuhámat, felkaptam hozzá egy sarut és a tükör előtt állva kontyba rendeztem a hajamat.

 Bogi egy szoknya-póló összeállítás mellett döntött, hosszú haját pedig szabadon hagyta a vállára omlani. Ekkor Bella lépett ki a fürdőből egy farmersortban és egy amerikai mintájú haspólóban.

-Jó leszek így?-kérdezte tőlünk.

-Tökéletes! Na de indulj, mert el fogsz késni a randidról-mondta neki Bogi, majd miután szorosan megöleltük, szó szerint kilökdöstük az ajtón.

-Jut eszembe, Bencével mi van?-kérdezte tőlem Bogi. Már a neve hallatára is elpirultam.

-Nem sok, tegnap este beszéltünk egy kicsit messengeren, pecázni mentek a haverjaival, csak ma délután jönnek vissza-válaszoltam.

-Mit csináljunk?-kérdezte Bogi tanácstalan arccal. Ahogy a szemébe néztem, rögtön éreztem hogy egyre gondolunk ezért elkezdtünk rohanni a fiúk szobája felé.

-Basszus-mondtam kissé lihegve-,nem tudjuk kivágni az ajtót és felébreszteni őket, mert kívülről nem is nyílik az ajtó.

-Nem baj, ez is megteszi-mondta, majd hangosan dörömbölni kezdett az ajtón. Kb. 10 másodperc elteltével Gabo dühös feje jelent meg az ajtóban, majd beengedett minket a szobába.

-Na mi van, titeket nem keltett fel a gerlepár egyik tagja az ágyatokon ugrálva?-kérdeztem az álmos tekintetű fiúktól.

-Nem igazán, de ez a szerencsétlen addig zörgött valamivel, amíg fel nem keltett. Csak mi úgy gondoltuk, hogy inkább visszaalszunk de valakik megint megzavartak-mondta Kornél a fejével felénk biccentve. Mellékesen megjegyezve, mindkét fiún csak egy boxer volt, ezért tökéletes rálátásom volt kockás hasukra.

-Nem fogtok belehalni-mondta Bogi, majd felkapott az asztalról egy pohár vizet , és nemes egyszerűséggel leöntötte vele a fiúkat. Na én ekkor kezdtem el iszonyatosan röhögni, mert Kornélék döbbent arckifejezését látva nem tudtam mást csinálni. Miután a fiúkat sikeresen rávettük a felkelésre elindultunk következő áldozatunkhoz, Esztihez. Hiába kopogtunk az ajtaján, nem nyitott ajtót, ezért felhívtuk. Két csöngés után fel is vette, majd közölte hogy éppen fut, 1 óra múlva jön, és ránk is rakta a telefont. Így hát Bogival együtt elindultam reggelizni.

-Nyami-mondtam, amikor megláttam a kirakott amerikai palacsintákat.

-Még jó, hogy korlátlan mennyiségű kaját lehet enni-mondta Bogi, és közben jól megpakolta a tányérját tojásos omlettel. Egy bőséges reggelit követően úgy döntöttünk hogy ma sorozatmaratont tartunk, ami abból áll, hogy végignézzük a Hazug csajok társasága jó néhány évadát. Mivel a fiúk valami miatt nem akartak velünk tartani, ezért inkább biciklit béreltek, és leléptek. Így hát bekuckóztuk magunkat a szobánkba, és megcsörgettük Esztit, hogyha már futni ment, szaladjon el a boltba popcornért és chipsért, mert hát úgy az igazi.

-Remélem nem kezdtétek el nélkülem-kiáltott be a szobánkba Eszti.

-Kaja nélkül? Ugyan már-mondtam, és gyorsan kikaptam Eszti kezéből a kajákat, majd rácsaptam az ajtót szegénykére. Bogiból kitört a nevetés, miközben Eszti az ajtón dörömbölt.

-Hát ti tudjátok, de a gumicukor még nálam van-ordította Eszti, ezt követően pedig 5 másodpercen belül bejutott a szobánkba.

-Remélem dinnyéset vettél-mondta Bogi és nyújtotta a kezét a gumicukorért.

-Nem, a kedvencünket vettem-mondta Eszti és előkapta a szatyrából a zöldalmás kedvencünket.

-Ide vele-kiáltom és gyorsan lenyúlom a gumicukrot.

-Naaaa, tedd már középre-mondta Bogi miközben az asztalra helyezte az Eszti által hozott nasikat. Miután kényelmesen elhelyezkedtünk elkezdtük a maratont. Kb. 2 óra lehetett, amikor megcsörrent a telefonom.

-Szia Bella...milyen a randi?-kérdeztem, miközben kihangosítottam a telefont.

-Nagyon jó, de majd ha visszaérünk elmesélem. Figyi, csak azt akartam mondani, hogy nagyjából vacsiidőre érünk vissza-mondta Bella, miközben a háttérben mintha víz csobogott volna.

-Oké rendben, de figyelj már! Hol vagytok? Mert elég furcsa hangok vannak ott a háttérben-kérdeztem.

-Nem...hallak....rendesen-mondta, majd megszakadt a vonal. 

-Na ez furcsa volt-mondta kérdő tekintettel Bogi.

-Remélem nincs semmi bajuk. Azért megcsörgetem Levit-mondta Eszti és már tárcsázta is Levi számát.-Ki van kapcsolva.

-Ez kezd para lenni-mondtam, és gyorsan megcsörgettem Kornélt, hogy hátha tudnak valamit a gerlepárról.

-Foglalt-mondtuk egyszerre Bogival, mert ő közben Gabot csörgette.

-Most mit csináljunk?-kérdezte Eszti kissé ingerülten.

-Nem tudunk mást csinálni, csak várni, hogy hívjanak. Addig is szerintem menjünk le kajálni, hogy ne ezen kattogjunk-javasoltam.

-Oké-mondta Bogi és elindult a lift felé. A kicsit késői ebédünk elfogyasztása szokatlanul csendesen telt, és még a palacsinta se derített jobb kedvre minket.

-Na jó lányok, én megőrülök ebben a várakozásban-mondta Eszti és elkezdett fel alá sétálgatni a folyosón.

-Nyugi Eszti, minden rendben van velük-nyugtatta őt Bogi, majd felém fordulva suttogva hozzátette,  hogy "remélem". 

-Szerintem menjünk vissza a szobánkba-mondtam, és elindultam az emelet felé. Ekkor megcsördült Bogi telefonja. Azon nyomban köré sereglettünk, Bogi pedig kihangosította a telefont. Gabo volt az.

-Na végre-szólt bele Eszti, miután fogadtuk a hívást.

-Hello lányok, bocsi nem volt térerő-szólt bele Gabo.

-Mégis hol voltatok, hogy nem volt térerő?-kérdeztem kérdő arckifejezéssel, bár a fiúk ezt úgysem látták.

-Erdőben. Otthon mizu? A gerlepár már visszaért?-kérdezte Kornél.

-Nem, még nem. Azt mondta Bella, hogy kb. vacsorára érnek haza, de amikor megkérdeztük hogy hol vannak, akkor megszakadt a hívás-magyarázta a fiúknak Bogi.

-Ti nem tudjátok hogy hova mehettek?-kérdezte Eszti.

-Nem, de tuti jó helyre mentek. Na mi elköszönünk, mert tekerünk haza. Kb. 2 óra múlva ott leszünk. Addig is vigyázzatok magatokra-mondta Kornél, majd bontották a vonalat.

-Na, legalább miattuk nem kell aggódnunk-mondta Bogi, miközben beléptünk a szobánkba.

-Jaja, addig is folytassuk a sorozatot-mondtam, és visszakapcsoltam a műsort. Nagyjából fél óra múlva pittyegett a telóm. Bence írt:

Bence: Szia, hol vagy?

Én:Szia, a szobánkban. Te hazaértél már?

Bence: Igen.

Kicsit rosszul esett, hogy nem írta, hogy találkozzunk, de a következő pillanatban kopogtak az ajtónkon. Az ajtót kinyitva Bencével találtam szembe magam, akinek a kezében egy szál vörös rózsa volt....

Sziasztook, hosszas idő után meghoztam nektek a következő részt. Sajnálom, hogy ilyen sokat kellett várnotok rá, csak mostanában összejöttek a dolgok. Remélem tetszeni fog, a véleményetek pedig kommentben fejezzétek ki! +Mindjárt 1K megtekintés!! Köszönöm nektek <3

Ui: Boldog május elsejét mindenkinek!