21. Fejezet
Az előző rész tartalmából...
- Sajnálom! ... de szeretlek és nem tudok nélküled meglenni! Kérlek bocsáss meg nekem!
Lily: Szívem! Légyszi gyere át, tudod az új címem, megismételhetnénk a múltkorit!
- Mit csináltál vele?!
- Oh... én csak át hívtam magamhoz egy kicsit szórakozni!
- Jace kérlek mond, hogy ez nem igaz!
- Oh! Dehogynem igaz! ... mutassak bizonyítékot?
- Engedjenek el! Azonnal!
- Valaki segítsen! ...
A szemeim újra kékek lettek, a torkomból egy üvöltés szakadt ki. ... majd elvesztettem az eszméletem
- Mi ez a szag?
- Ez semmi jót nem jelent! Nagyon gyorsan meg kell találnunk őket!
Lassan a kilincsre tettem a kezem és egy nagy nyelés után benyitottam... amit ott találtunk, az örökre beleégett a fejembe...
------------------------------------------------
Kíra szemszöge:
Ahogy beléptünk az ajtón, az a látvány fogadott, hogy Jace farkasként habzó szájjal és vérvörös szemekkel járja körbe Kristalt, aki ki van kötve egy oszlophoz és már vérben úszik alatta minden, Lily meg nézi és röhög rajta... de mikor meghallotta az ajtó nyitódását, felénk kapta a fejét.
- Oh! Nézőink is vannak! - Gúnyosan elmosolyodott. - Gyertek beljebb nyugodtan és élvezzétek a műsort!
- Nem azért jöttünk, hogy a művedet megtekinthessük, azt elhiheted! - Szólok neki vissza.
- Pontosan tudom, hogy miért jöttetek! - Majd Kristal és Jace felé fordult. - Jace! Kapd el őket! - A farkas felénk fordult és látni lehetett a szemében, hogy egyáltalán nincs magánál... bele se merek gondolni, hogy Lily mit adhatott neki, hogy ilyen lett!
- Mit csináltál vele?! - Kérdezte Lilytől Scott, miközben Jace minden mozdulatát követtük, ugyan is ilyen állapotban kiszámíthatatlan és bármelyik pillanatban támadhat...
- Csak egy kicsit kísérleteztem rajta! - Nézegette meg a körmeit, mintha azok olyan érdekesek lennének. - Ti lehettek a következő alanyaim! - Nézett ránk a rikító sárga szemeivel.
- Jaceel most ne foglalkozzunk, az a lényeg, hogy kiszabadítsuk Kristalt, utána foglalkozhatunk csak vele! - Szólt hátra a többieknek Scott.
- Öld meg őket! - Szólt oda Lily Jacenek.
- Ne! - Kiáltott fel fájdalmasan Kristal, ahogy minket nézett. Gyorsan cselekedtem, Jace ahogy megindult felénk, én is megindultam felé, de kikerültem, mielőtt még nekem támadt volna és elszaladtam mellette egyenesen Kristalhez. Gyorsan kiszabadítottam és elindultam vele a többiek felé, akik most az épp önkívületi állapotban lévő Jacet próbálták megfékezni. Ahogy sikerült egy percre is de elterelni Jace figyelmét mi azonnal el is tűntünk onnan.
Kristalék lakásán...
Miután sikeresen megérkeztünk Kristalékhez azon kezdtünk el veszekedni, hogy most mi tévők is legyünk...
- Nekem lenne egy ötletem! - Szólalt fel Kristal aki mind ez idáig csendben volt.
- És mi lenne az? - Kérdezte Tom.
- Üzenjünk hadat!
- Háborút akarsz?! - Akadt ki Walter.
- Szerinted van más lehetőségünk, amiben mindenki életben marad, de az a kis hülye kurva nem? - Kérdezett vissza jogosan.
- Nincs, de akkor is kell lennie más megoldásnak is! - Motyogta az orra alatt. Oda álltam mellé, és a kezem a vállára tettem.
- Nem lesz semmi baj! - Mondtam neki nyugtatóan. Ebben a pár hétben elég közel kerültünk egymáshoz Walterrel, aminek titkon örülök is.
- Remélem is! - Mondja olyan halkan, hogy csak én halljam.
- Jól van, akkor valakinek valami más ötlete esetleg van? - Kérdezte össze csapva a kezét Scott. - Senkinek? - Nézett végig a társaságon, de rajtam és Walteren meg állt a tekintete és szúrósan figyelte az összekulcsolt kezünket. Melegséggel töltött el, hogy Walter megfogta. - Jól van, akkor ha senkinek nincs ötlete hát hadat fogunk üzenni Lilynek!
--------------------
- Ennyien nem leszünk elegen Lilyék ellen! - Mondta Scott miután vissza tért. - Több farkasra lesz szükségünk! - Nézett mindannyiunk szemébe.
- Én fel tudom keresni azt az Alfát, aki megharapott, talán tud nekünk segíteni! - Mondom bátyámnak.
- Én rám és a falkámra tudod hogy számíthatsz! - Bújt közel Scotthoz barátnője Kelly.
- Jól van, akkor mindenki intézkedjen! - Itt hatásszünetet tartott, majd újra megszólalt. - Itt vér ontás lesz! - Vörösen szemivel nézett körbe a kis társaságunkon...
--------------------
Mindenki készülődött, sürgött forgott, én is épp indultam volna az Alfám keresésére, mikor észre vettem, hogy Kristal egyedül ül a fotelban, és figyeli ahogy mindenki csinál valamit, még a bátyja is, aki nem is farkas. Oda mentem hozzá, és leguggoltam elé.
- Minden rendben? - Kérdeztem tőle aggódva.
- Nem... - Válaszolta elhaló hangon. - De remélem ezek után minden rendben lesz és Lily is megfizet azért amit Jaceel tett! - A kezei ökölbe szorultak és kemény tekintettel nézett maga elé.
- Ne aggódj, megígérem, hogy minden rendben lesz! - Teszem a kezem a térdére. Felálltam és úgy néztem le rá. - El jössz velem? Meg kell keresnem azt az Alfát, aki megharapott! - Kristal erre felkapta a fejét.
- Nagyon örülnék neki, ha mehetnék veled, nem akarok egy helyben ülni! - Válaszolja és már fel is pattant a fotelból.
- Egy pillanat, szólok bátyámnak, hogy elmentünk! - Mondom neki, mire csak bólintott. - Bátyó! - Sétálok mellé.
- Mond húgi! - Néz rám mosolyogva.
- Elmentem Kristallal megkeresni az Alfámat!
- Rendben, de vigyázzatok magatokra és ha bármi van, akkor hívj! - Emelte fel fenyegetés kép az úját.
- Rendben, megértettem! - Válaszoltam neki egy kis mosollyal.
Kristallal ahogy elhagytuk a házat, valaki utánunk kiabált.
- Kíra! - Megfordultam a nevemre és Waltert láttam meg, aki felénk fut.
- Mi a baj? Mi törté... - Nem tudtam befejezni, mert megcsókolt... annyira hirtelen ért, hogy csak egy kis idő után viszonoztam csókját.
- Nagyon vigyázz magadra! - Suttogta ajkaimra, mikor elváltunk. - Bármi baj van, engem hívj, megértetted? - Nézett mélyen a szemembe. Én csak mosolyogva bólintottam. Walter lenézett ajkaimra majd vissza a szemembe és újra megcsókolt, amit most egyből viszonoztam. - Na menjetek! És tényleg vigyázzatok! - Elengedett, majd egy gyors pillantást még vetett mindkettőnkre, majd vissza ment a házba.
- Naaaaa? - Jött be a látókörömbe Kristal. - Milyen volt? - Kérdezte sunyin mosolyogva. Én csak válaszként elpirulva vállon csaptam, mire felnevetett.
- Inkább menjünk, mert még sötétedés előtt haza akarok érni! - Válaszolom neki.
- Biztos hogy jó fele megyünk? - Kérdezi Kristal mikor már egy ideje egy sűrű erdőben sétálunk egyre mélyebbre.
- Biztos! - Válaszolom magabiztosan. Ekkor megéreztem egy farkas szagot. - Áj! - Szólok Kristalnak. - Érzek valamit!
- Igen, én is érzem. - Válaszolja, de ekkor egy száraz gally megreccsent valahol nem messze tőlünk, de látni nem láttunk semmit.
- Tudom, hogy te vagy az! - Kezdek el hangosan beszélni. - Kérlek gyere elő, beszélnünk kell! - Forgolódok körbe, hátha meglátok valamit, vagy valakit... de semmi... - Ha... Sóhajtottam egyet.
- Örülök, hogy felkerestél! - Szólal meg hirtelen egy női hang Kristal mögött, mire mind a ketten ijedten fordultunk a hang irányába.
- Ki vagy te? - Kérdezi meg Kristal.
- A nevem Iria! - Válaszolja egy kedves mosoly kíséretében. - Spanyolországból érkeztem ide, hogy falkát gyűjtsek magam köré! - Itt rám nézett. - Te vagy az egyik tagja! De amint hallottam valamiről beszélni akartatok velem! - Nézett egyikünkről a másikunkra.
- Igen! - Válaszolom magabiztosan. - A barátnőm Kristal Alfa, és a barátját, aki szintén Alfa elfogta egy Béta és elkezdett rajta kísérletezni, ami miatt ellenünk fordult, ezért hadat üzentünk neki!
- Hm... - Kezdett el töprengeni. - Esetleg le tudnátok nekem írni, hogy hogy viselkedett attól amit beadtak neki? - Kérdezi egy kis idő után
- A szemei izzó vörösek voltak a szája habzott... a szeméből több mindent is kilehetett olvasni, hogy egyáltalán nincs magánál, a pupillái a háromszorosak voltak mint aminek kellene lennie, és mikor Lily aki elfogta arra utasította, hogy engem bántson, akkor mintha zavart lett volna és a léptei is bizonytalanok lettek. - Válaszol Iria kérdésére Kristal. Iria keserűen elmosolyodott.
- Én nagyon jól ismerem ezt a mérget! - Válaszolja keserűen. - A falkámnak a fele emiatt halt meg! - Kis szünet után újra megszólalt. - Ez egy nagyon erős méreg! Aki beadja neki, annak a szavára fog csak hallgatni és azokat akiket eddig ismert ellenségnek fogja tekinteni!
--------------------
Ahogy vissza értünk Kristalék házához Iriaval és a falkájával együtt a többieknek akik itt maradtak, meg akik még csatlakoztak a kis csapatunkhoz, mindent elmondott erről a méregről nekik, amit nekünk.
- Iria! - Szólal meg Kristal miután az Alfám befejezte a felvilágosítást a többieknek. - Köszönöm, hogy segít megmenteni a barátomat! - Mosolyodik el halványan.
- Szívesen teszem! - Mosolyog vissza rá, majd a szót Scott a bátyám veszi át.
- Akkor ha mindenki itt van és készen áll, akkor indulhatunk, mert kezdetét veszi a farkas háború!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top