Nos. Ez úgy van, hogy a francia teremben találtunk egy kötött nyuszit, amiről egyből elkezdtük Vudu-babának nevezni. Mikor megtaláltuk, óra elején valamelyikünk elsütötte azt a viccet, hogy: ,,Dobjuk ki az ablakon, és nézzük meg ki hal meg!" (hát ez elég perverz nem?). Kitaláltunk egy olyan játékot, hogy akihez hozzáér a Vudu-baba, azé az átok, és annak oda kell rúgni valaki másnak, ezzel tovább adva azt. Ez a Vudu-baba olyan szinten hozzánk nőtt, hogy már külön emberként tekintettünk rá. Bár a tanárt nagyon idegesítette. Ám egy nap...

Eltűnt...

Hogy megemlékezzünk róla, amikor jelentettük ki hiányzik, őt is felsoroltuk.