*TaeHyung PoV*

Nagy szemekkel néztem szemeibe, amik szintén engem néztek.

- Most te mit érzel?- kérdeztem suttogva közben kezeim testén siklottak.

- Amit te- mosolyodott el. Akkor ő is boldog...és...szeret?

Mert én lehet szeretem. Igen...csak lehet.

Seo nem sokára vissza jött így elkezdődött a játék. A kis csöpség folyton apját akarta nyalogatni mert azt mondta finom róla a vaj. Nem hibáztatom. Én is szívesen nyalnám Jiminie-t.

Beharapott ajkakkal néztem izmos felső testét ahogy csillog rajta a finom és csúszós vaj. Le akarom nyalni. Vagyis legalább megkótolni.

- Am Seo nincs kedved...kimenni szedni valami szép virágot apukádnak? Nagyon szereti nem?- néztem Jiminre aki hevesen bólogatott.

- Utána Tá Oppa ad ide puszit?- hajolt az arcomba és a szájára mutatott.

- Persze- mosolyogtam és már előre az arcára pusziltam.

Ugrándozva kiment kettesben hagyva a csillogó szexységgel.

Négykéz láb megközelítettem és vadmacskás mosollyal ültem az ölébe.

- TáTá mit csinálsz?- nézett rám ártatlanul, de szemeibe játékos fény csillant.

- Éhes vagyok- döntöttem kicsit hátrébb és szinte már a szemeimmel kezdtem falni kidolgozott testét.

- Mire éhezel?- simogatta meg a derekam.

- Rád- mondtam egyszerűen.

Nos Park Jimin örülj eljutottunk addig, hogy beismertem rád vágyom...de ez biztos, csak vágy lenne?

Ajkaimmal lassan hajoltam mellkasára és egy kisebb nyálas puszi után elkezdtem lenyalogatni róla a finom, csillogást adó vajat.
Halk sóhaj szaladt ki dús ajkai közül.

Nyelvem lassan, de határtalan élvezeteket nyújtva siklott puha bőrén, ezzel is jobban fokozva a hangulat amit akkor okozotam mikor elkentem a vajat.
Jimin te egyszer a nyelved munkáját nem akarod megmutatni? A kicsike Tá ami nem is olyan kicsi eléggé türelmetlen mostanában. Nem? De biztos? Ah..hát jó...
Szegény kicsi TaeTae megint nem kap kielégülést. Lassan feladja a szolgálatot.

- Oh Chim az mi?- néztem le ártatlan szemekkel nadrágjára ahol ágaskodott nemessége majd átszakítva a nadrágját.

- Szerinted? Tenisz labda!- forgatta a szemét.

- Az nem nagyobb?- néztem fel rá huncut mosollyal mire nem tudott válaszolni.

Kim Tá 1, Park Apu 0

- Folytatsd inkább- sziszegte akár egy kígyó.

- És mi lesz ha nem?- fontam nyaka köré a karom.

- Bajok. Nagy nagy bajok- siklott keze félgömbömre és lágyan masszírozni kezdte azokat.

- Milyen bajok? Meg büntetsz?- löktem kicsit előre csípőm.

- Igen- lehelte a nyakamra.

Megborzongva túrtam hajába. Többet akartam. Sokkal többet. Folyamatosan mozgatva a csípőm elegáns hangokat válltotam ki belőle. Imádom egyszerűen ezt az izgató magas hangot. Mintha nem lennének heréi komolyan. Olyan orgazmusom van és majd még lesz is  tőle.

Kezeim közbe nyakáról lecsúsztak izmos hasfalára. Annyira kidolgozott és kemény a hasa. De ahogy érzem máshol keményebb sokkal.

Akaratosan martam ajkaira amit viszonzott is azonnal. Annyira imádom azokat a húsos, telt ajkakat. He lehetne megszakítás nélkül harapnám, nyalnám, tépném, húznám.

- Tá Oppa!- futott be Seo a nappaliba. Huh ha egyszer lerakunk téged aludni babám.
Vajon mennyire vékonyak a falak?

- Igen?- néztem felé mintha egy perce nem is azon gondolkoztam volna, hogy miket fogok csinálni én egy szobában az én Chim-emmel.

- Szép?- mutatott a kezében lévő tulipán csokorra.

- Nagyon gyönyörű- mosolyogtam. - Leszedted anyu virágait igaz?

- Nem. Leestek maguktól- mosolygott ártatlanul.

- Annyi szerencséd van kedvenc virágom. Gyere vázába rakom neked- vettem el és egy vázát keresve bele raktam. Felvittem a szobájába, ami jelen esetben Kuksi szobája és leraktam az éjjeli szekrényre.

- Baba hét óra. Fürdés, tejcsi és alvás- vettem az ölembe a boldogan csillogó szemű babát és bevittem a fürdőbe.

- Tá Oppa fürdessz velem?- ölelte a lábaimat Sei miközben a vizet engedtem neki.

- Nem nem. Én már nagy vagyok hozzád- térdeltem le hozzá és elkezdtem le venni a ruháit.

- De kérlek- nézett rám édesen.

- Sajnálom édesem nem- ráztam meg a fejem és kápótlásul agyon puszilgattam.

- Oppa- nevetett és bele mászott a vízbe.

- Bombát?- mutattam neki az illatos fürdő bombát.

- Az robban?- pislogott nagyokat.

- Hát egy kicsi- dobtam a vizet mire az elkezdett pezsgni.

A fürdőben vízhangzott Seo édes kacagása ahogy a vízben feloldódi kis gömböt nézte. Akár csak egy igazi boldog kisgyere. De ilyen apa mellett én is boldog lennék. Szerető családban van, de azt bánom hamarabb született minthogy Jimin elkötelezte volna magát. De akkor most nem ismerném. Minden esetre egy nagyon kedves kis kislányt ismerhettem meg benne. Hiányozni fog.

- Oppa neked is csengő lesz a gondolataidon, hogy ne menjenek el mint apának- fújt egy adag habot az az arcomba.

Oh drága Seo, ha tudnád apukáddal együtt hányszor elmegyünk gondolatban...is.

- Na nekem nem kell csengő mert én itt vagyok mindig- kuncogtam.

A gyermeki mosoly le nem hervadt az arcáról. Imádom. Erőt ad. Feltölt.
Jimin meg majd kitölt.

Na ne. KIM TAEHYUG TE MOST BEISMERTED, HOGY PASSZÍV LESZEL?
Nos...csodák mégis csak vannak.

- Seo mosdassalak?- tereltem el a furcsa gondolataimat.

- Igen- emelte fel a kezeit hogy nyugodtan.

Pici tusfürdővel meg mostam mindenhol jó alaposan. Idő közben a kezébe vett egy gumi kacsát és azzal kezdett játszani.

Kuncogva hagytam hagy élje ki magát majd kivettem és egy törölközőbe bebugyolálva vittem Kook szobájába.

- A hercegnőset vagy a máriosat?- mutattam felé a kis pizsamákat.

- Maro- csillogtak szemei és össze kuporodott a törölközőben.

Mosolyogva adtam rá majd picit vízes haját kifésültem és felfogtam, hogy este ne legyen melege.

- Mesélsz nekem Tá Oppa?- feküdt el.

- Mit meséljek?- takargattam be és az ágy mellé húztam egy széket

- Mesét- fordult felém és a plüss oroszlánomat megölelve hunyta le a szemeit.

Kicsit gondolkoztam mesét választva majd a Hófehérke meg a hét törpe mellett döntöttem.

A mese végére már az álmok mezekén járt így mehettem én is zuhanyozni.
Hallottam Jimin már végzett míg meséltem így lekapcsolgattam mindenhol a villanyt.

Lassan mentem a szobába remélve nem alszik. Gyanum beigazolódott mert sötétben is láttam, hogy a plafont bámulja.

- Nem alszol?- kérdeztem suttogba és bebújtam mellé.

Mihelyts lefeküdtem átölelte a derekam és magához húzott.

- Jimin...- suttogtam meglepődve.

- Sh Tá maci- lopott tőlem édes csókot majd hajamba bújva szuszogott.

Mosolyogva bújtam védelmet nyújtó ölelésébe és mellkasának hajtottam a fejem

- Jó éjt Kicsim- puszilt meg.

- Jó éjt....szerelmem- az utolsó szót úgy suttogtam, hogy valószínüleg nem hallotta. Nem baj az. Nem kell még tudnia mert nem vagyok benne biztos.

----6 nap múlva (alvás idő)-----

- Na jó éjt Seo- puszilgattam a kislányt. - Holnap korán jön anya.

- Rendben. Jó éjt Tá Oppa- ölelt meg. - Jó éjts Apuci

- Legyenek szép álmaid Angyalkám- fektette le édesapja azaz Jimin, kislányát.

Énekeltünk neki majd átmentünk a szobánkba. Ezen a héten végig együt aludtunk. Új rekord. 

- Mész fürdeni előbb?- fordultam felé mire válasz helyett csak megcsókolt. Már nem volt fura viszonozni neki. Ezen a héten többször mentem el a kezei alatt mint másnak. Mikor Seo alszik nincs menekvése ahogy nekem sincs.
Vagy ő kényeztet tökéletes nyelv munkájával vagy én őt próbálom a felhők közé repíteni.

Most is egyre inkább az ágy felé közeledtünk, de megállt.

- Chim?- néztem rá kérdőn.

- Mit érzel?- kérdezett rá arra amitől már az elején féltem.

- Ne..nem tudom...- dadogtam. Nem voltam biztos abban, hogy szeretem. Hitegetni meg nem akarom mert az fádalmas lenne.

- TaeHyung...vonzónak találst külsőleg?- kérdezte szemeimbe nézve.

Gondolkoznom sem kellet azonnal rábólintottam. Hisz csak rá kell nézni és az ember menten elcseppen.

- Belsőleg?

Erre szint úgy bólintottam. Teljesen megfogott a stílusa és a videlkese.

- Akkor? Nem szeretsz?- lett egyre lehangoltabb és ellépett tőlem.

- Jimin...tudod képtelen vagyok szeretni bárkit is...- hajtottam le a fejem.

- Nem Tae, nem vagy képtelen. Csak nem akarsz szeretni- fogta meg a kezem. - Én szeretlek.

Teljesen forróság öntötte el az arcon. Jól estek a szavai nagyon. Végre valaki a családomon és a barátaimon kívül aki szeret és elfogad olyannak amilyen vagy.
De szörnyen érzem magam amiatt, hogy nem tudom viszonozni. Még az érzéseimet, sem tudom kifejezni, akkor hogy kezdjek kapcsolatot.

Na meg persze a hűség. Amit ezek szerint nem nagyon sikerült belém nevelni. De hogy is lennék az, hisz anyám már a születésemnél elhagyott. Nem ismerem azt a szót hogy hűség. Számomra az nem létezik.
Ezekkel persze meg nem akarom Jimint bántani. Sokkal jobbat is talál mint én. Aki majd szereti és mellette van nem egy ilyen "mindenkivel csinálom aki mozog" fiúval.

- Mond ki amire gondolsz- szólalt meg hirtelen.

- É..én..- ráztam a fejem nemlegesen, hogy én bizony ki nem mondom.

- Mond ki!- mondta határozottan, de halkan. Nem emelte fel egy pillanatra sem a hangját.

- Figyelj Jimin...megpróbálom- vettem egy mély levegőt. - Anya kiskoromba már elhagyott minket így számomra a hűség szó nem kapott több jelentést minthogy valami amit meg kellene tartani. Mindig is egy nőcsábász voltam, de néhány éve mióta tudom meleg vagyok a fiúk felé is kacsintgatok. Soha senkivel nem voltam egy éjszakánál többet. Mindig váltogattam mindenkit kivéve Suga és Kook. Amikor beléptél a Wc ajtón aznap azt hittem te is olyan leszel mint a többiek. Hogy egy két szó és már alattam vagy. Hamar beigazolódott, hogy tévedek. Te nem adtad olyan könnyen magad, de a végére én hódoltam be neked. Teljesen elvetted az eszem Jimin. Rólad fantáziálgattam este, reggel...szóval mindig. Beleloptad magad a gondokataimba. Az első csókom, amit tényleg szívből tettem veled volt. Az ajkaid elvarázsoltak és a csókod lett a drogom. Féltékeny vagyok azokra akiket te szeretsz, de igy hallva- csuklott el a hangom, mert még kimondani is furcsa volt. - Akit te szeretsz az én vagyok...ez számomra..kimondhatatlan érzés. Valaki aki szeret olyannak amilyen vagyok és valaki aki meg tudott változtatni. Igaz míg ide eljutottam nem volt könnyű, hogy mostmár nem csak magamnak, de neked is bevallom, hogy SZERETLEK MINDENNÉL JOBBAN PARK JIMIN

Az utolsó mondat után patakokban kezdett folyni a könnyem végig szántva az arcomon. Ideges voltam a reakciójára. Az egészet a szemébe mondtam, de valahogy nem láttam benne a válaszokat amiket kerestem. Lehajtottam volna a fejem de a keze nem engedte. Álam alá nyúlt és vissza fordította az arcom az ő irányába. Két keze közé fogott és letörölgette könnyeim.

- Szebben nem is tudtad volna mondani- eresztett egy halvány érzékeny mosolyt és lassan vette birtokba ajkaim amik ezentúl az övé. Csak az övé mert Jimin az enyém...én az övé.

Csókunk egyre vadabb és követelőzőbb lett. Most már végig fektett az ágyon izmos termetével pedig felém kerekedett.
Tudtam, hogy nem fov most egy egyszerű szopásnál megállni. De nem bántam. Nagyon akartam, hogy végre érezhessem.

- Jiminh...- motyogtam halkan.

- Mi a baj?- simította meg az arcom mert a hangom elég félősre sikeredett.

- Én...én még...tudod- sütöttem le a szemeim. Szégyen kimondani, de a fenekem még szűz.

- Ígérem vigyázok rád. Ha fáj azonnal szólj- csókol ajkaimra és tovább haladt a nyakamra.

Ajkai és nyelve könnyű szerrel térképezte fel a nyakam minden szegletét. Éreztem egy két érzékenyebb helyen meg is jelölt lilás szívás foltokkal.

Pólóm nyakát kissé lentebb húzta és elé tárult fedetlen mellkasom. Vagyis egy része.

Kulcscsontomra hajolt és szebbnél szebb szavakat suttogott bőrömre. Ha azt akarja, hogy lelkileg elfollyak akkor közel jár.

Lekerült a pólóm és a fülemhez hajolt.

- Gyönyörű vagy kiscica- puszilt halló szervembe és ajkaival már a mellbimbómnál ügyködött.

Próbáltam minnél jobban vissza fogni a feltörekvő nyögéseimet, hogy Seo-t azért ne keltsük fel.

- Mehet hangosabban. Kook szobájából, sem hallatszik semmi- mosolygott mintha tudná mire gondolok.

Elpirulva haloványan bólintottam.

Újra felső testemre hajolt és leszedte rólam a nadrágom. Már eléggé izgalmi állapotban voltam így mielőtt tagomhoz hajolt volna magam alá fordítottam.

- Vadmacska- mosolygott ajkába harapva.

- Miáu- karmoltam kuncogva mellkasába és szó szerint letéptem róla a pólóját. Meglepődött, hogy lettem ennyire bátor.

Egyszerű. Ezzel a részzel nincs bajom mert nem annyira idegen, de a popsi dugimugi már annál inkább. Attól kicsit tartottam, de bíztam benne és tudom, hogy nem okoz nekem fájdalmat.

Lassan ő is boxerben feküdt alattam elködösült tekintettel. Teste má most tele volt szívás és fog nyomokkal. El sem hiszem, hogy ezek az én nyomaim.

- Nya gyere cicusom- fordított meg és nagyon lágyan helyezett a matracra

Úgy bánt velem mint egy törékeny porcelánnal. Hisz most az is vagyok. Egy durva mozdulat és teljesen össze török egy életre.

- Szeretnéd te?- tartotta három ujját a számhoz.

- Am...bekapni?- szemeztem a most már gyűrűtlen ujjaival mert valószínüleg levette.

- Aha- simította meg másik kezével a hajam, de hamar levándorolt onnét ágyékomhoz és hüvelykujjával izgatott boxeren keresztül.

Felsóhajtottam és bekaptam ujjait. Kéjesen sóhajtozva és lehunyt szemekkel mozgattam nyelvem, hogy minnél nyálasabb legyen.

- Jóh..el...elégh- nyögte ki neheze és kihúzta ujjait. Lassan kinyitottam szemeim és azt láttam, hogy a boxerem már nincs rajtam.
Ez nem csak kicsi, de varázsló is.

- Ha fáj szólj azonnal- tette terpeszbe lábaim és mutató ujjával megkereste a bejáratom. Picit körözött körülötte majd szép lassan feldugta első ujját teljesen. Ez még nem fájt, de nem éreztem azt a bizonyos gyönyörbe fulladó élvezetet.

Picit mozgatta amitől már erotikusabbnál erotikusabb hangokat csalt ki belőlem.

- Mégegyet- néztem rá könyörgően. Értette amit akarok így kihúzta majd kettőt tolt vissza immáron kicsit lassabban.

Hálas voltam a lassúságért mert ez már fájt. Fájdalmasan felnyögtem és az alattan lévő lepedőbe markoltam.

- Nagyon fáj? Nyugalom Kicsim nemsokára jobb lesz- csókolgatott ahol csak ért. Szerencsére az érzelmes érintései hamar feledtették velem a fájdalmat így már ismét csak a kéj és a vágy vezérelt. Na meg most már a szerelem is. Új volt ugyan minden amit most csinálunk, de legalább olyannal teszem akit szeretek.

- Mehet?- suttogta elfolytott hangon a fülembe. Nyeltem egyet és bólintottam.

Berakta a harmadikat is amitől már a könnyeim kicsordultak. Lecsókolta a sós cseppeket és lassan mozgatta. Fájt. Iszonyatosan fajt, de tűrtem mert tudtam, hogy ha megfutamodok nem fogom megérezni azt a gyönyört amit ő ad nekem.

Kihúzta ujjait és az ott lévő űrt egy nagyobb dologgal akarta kitölteni. Szinte már spárgában voltam annyira terperszekdtem. Ledobta a boxerét és így is merev farkán húzott néhanyat.

- Kész vagy?- nézett rám.

Maga biztosan bólintottam és derekára fontam a lábaim.

Lassan közelebb férkőzött és még lassabban hatolt belém. Először félig ami már akkor rossz volt aztán teljesen amitől szinte azonnal elvesztettem a fejem.

Vergődtem és vonaglottam a fájdalomtól. Próbált nyugtatni és nem mozogni de ahogy ficankoltam éreztem mozog.

- Jimin ah- nyögtem össze szorított szemekkel.

- Kicsim nincs baj. Nyugalom- simogattam az oldalam ami hatásos volt. Picit lenyugodtam, de még mindig teljesen ráfeszült a fenekem hatalmas méretére.
Mi ez már hogy kis emberhez nagy szerszám?

Piciket kezdett lökni amiket egy idő után meguntam és vele ellentétesen kezdtem mozogni. Felmorrant és fejem mellett támaszkodva lökött erősebbeket.

Körmeimet a hátába mélyesztettem, ahogy egyre erősebben, gyorsabban, és mélyebben lökte magát belém.
Kezeim a fejem mellé hullottak az erőtlenségtől mert minden erőfeszítésemet a derék mozgásomba vittem.

Lassult a tempója amit egy elégedetlen nyögéssel díjaztam. Próbált mélyebben és eltalált valamit.

- AH...JIMIN....OTT!- kiabálltam, de egy csókkal befogta a számat.

- Meg vagy- suttogta remegő ajkaimra és remegő testemet megfogva a derekánál ismét gyorsított, de most már csak a prosztatámat célozta.

Egyre jobban éreztem a csúcsot. A szorító ézést a hasamba ami egyszer csak atalakult fehér élvezetté és vulkánként tört ki közénk szorult férfiasságomól.

Nem sokkal Jimin velem együtt elérte a mennyországot és kicsit erőtlenül hullott rám.

Nyekkentem egyet, de még mindig erősen fogtam lábaimmal.

Kihúzódott belőlem és megcsókolt.

- Sajnálom a kezdetleges fajdalmat- suttogta a fülembe.

- Semmi baj...megérte- mosolyodtam el újabb csókot lopva.

Letisztított mindkettőnket zsepivel majd ránk húzta a takarót.

Átölelt én pedig kiscica módjára bújtam hozzá.

- Szép álmokat Kicsim. Szeretlek- puszilt a hajamba Chim.

- Ezek után már csak szép lehet. Jó éjt Szerelmem. Imádlak- csókoltam izzadt mellkasára és rá helyezve buksim elnyomott az édes álom a legédesebb ember mellett.

-------MÁSNAP REGGEL-------

Nyújtózva ébredtem a nap sugaraira. Hercegnőket megszégyenítő faradt mosoly ült az arcomon és csillogó szemekkel fordultam magam melletti...üres helyre.

Lelankadt a boldogságoma és körbe néztem a szobába. A mindig sarokban álló bőröndje...sehol.

Felvettem egy köntöst és lesiettem.

- Jimin?- kiabálltam kétségbe esetten.

- Szia Tae- mosolygott rám  anya. - Kit keresel?

- Jimint. Hol van?- néztem anyára ijedten.

- Kicsim...Jimin nem mondta?- sápadt le anya.

- Mit kellett volna mondania??

- Az apja megkérte egy nő kezét. Ma hajnalban indult a gépe. Jimin kiköltözött és nem hiszem, hogy vissza jönnek. Én sajnálom Tae- ölelt át anya.

Elhagyot...azok után amit mondtam és ami történt elhagyott? Ráadásul minden szó nélkül?

Gyűlöllek Park Jimin. Ha még egyszer a szemem elé kerülsz kitekerem a nyakadat.

Halii! :)

Ez lett az utolsó rész! Remélem tetszett! 😊 ha igen nyomokat hagyjatok és ha az egész tetszett akkor mindenhova nyomokat hagyni 😊
Köszönöm a kommenteket meg a csillagokat 😊
Hamarosan jövök több és jobb Ff-ekkel. Addig is sziasztok! 😊😊

U.i: A fenti sorokat komolyan ne vedd! 😉❤❤