-17-
*TaeHyung PoV*
Kicsit megijedtem, hogy mennyit hallott, de... ezek szerint mindent. Oh TaeHyung csak ilyenkor tudnád befogni a szádat. De mi a fasznak foglalkozok egy ilyen kis faszfej törpével? Nekem nem jelent semmit. Ha durcizni akar hát durcizzon. Meg mi az, hogy sosem lesz az enyém? Ki mondta, hogy nekem ő kell? Kicsit el van tévedve a kicsike. (kicsike XD nem tudom megállni XD)
Letrappoltam vissza a konyha és a már kihűlt levesemet megettem.
- Minden rendben?- érdeklődött JungKook
- Persze- vontam vállat.
- V nekem ne hazudj. Nem kell elmondanod min vesztetek össze, csak tudod, hogy még egy hónapig itt lesz és nem mindegy, hogy azaz egy hónap veszekedésben és feszültségben telik, vagy mosolyogva- simította meg a vállam öcsém mire vérszegényen elmosolyogtam.
- Néha elgondolkozok azon nekem kellene-e e téged Hyungnak hívnom- kuncogtam és a mosogatóba raktam az üres tányérom
- Ne. Nem akarom magam öregnek érezni- mosolygott és megölelt.
- De én nem vagyok öreg, hogy engem meg Hyungnak hívsz?- nevettem hitetlenül.
- Nem. Na gyere este van már. Szunya- húzott fel az emeletre és beterelt a fürdőbe, hogy zuhanyozzak.
Ledobáltam a ruháim és zuhany helyett most egy kádforró vízbe helyeztem hátsó felem.
Lehunytam szemim és próbáltam ellazulni. Persze, hogy nem ment, mert akárhányszor lehunytam a szemim a kemény és érzelemmentes tekintete jut eszembe. Ennyire megbántottam volna azzal, amit az udvaron mondtam neki? De én... hazudtam neki... magamnak is hazudok... Igazából imádtam a csókját és szívesen mennék tovább is. Fáj bevallani, de ő az első, aki iránt nem csak vonzalmat és vágyat érzek. hogy csak megdugjam utána meg mehet az útjára. De hogy mit? Azt ne kérdezd, mert nem tudom. Az érzelmeim változása egyenlő jelenleg egy terhes nőével. Egyszer boldog vagyok, máskor sírni akarok utána meg dühöngök. Nincs magam felett kontrollom.
A telefonom csörgése zavarta meg az érzelmeim kibontakozását.
- Hm?- vettem fel meg sem nézve ki az.
- Tae...baj van...- motyogta a vonal másik végén YoonGi.
- Mi az?- keltem fel hirtelen eddig fekvő helyzetemből és kicsit kilocsoltam a vizet, de nem érdekelt.
- Azt... hiszem... tetszik valaki- suttogta még, úgy hogy én is alig hallottam.
- Mi? Kicsoda?- lepődtem meg.
Vett egy mély levegőt majd elkezdte mesélni mit csináltak az előadóiban Jiminnel. Teljesen sokkolva hallgattam végig. Sóval Jimin lenne?
- Vagyis aki tetszik az...- és itt a telefonom lemerült. Értetlen fejjel néztem a kezembe lévő készülékre. Ma minden ellenem van?
Lassan kiszálltam a hidegre hűlt vízből és felvettem a pizsamám. Szóval Jimin tetszik YoonGinak. Vagyis már ő sincs nekem. Ez így kurva jó mondhatom. Aki eddig mellett voltak valamilyen szinten elvesztem őket. Erre a gondolatra összeszorult a szívem a gondolatra. Tényleg mindenki elhagy? Mit tettem, hogy ezt érdemlem?
Visszamentem a szobába ahol Jimin már édesen szunyókált. Akaratlanul elmosolyodtam a látványán. Miért melengeti meg ennyire a szívem? Miért nem találom vele kapcsolatban a válaszaimat? Miért kel ennyire megzavarnia az életem? Na, nem baj. Csak egy hónap Tae. Utána már csak akkor látod, ha muszáj lesz.
Le akartam mellé feküdni, de a takarómat is sikeresen magára húzta. Ah, a kis szemét. Ahelyett, hogy most felkeltettem volna, hogy veszekedjek vele, helyette inkább lefeküdtem és közelebb csúsztam, hozzá. Mikor megérzett a hátának simulni felém fordult és átölelt így kaptam takarót is. elmosolyodva simultam karjaiba és el tudtam nyugodtan aludni.
Az este folyamán ismét meglátogatott a bizonyos egyetlen „szerelmem" és most hihetetlen, de befejeztük. Végre úgy keltem fel, hogy ugyan éreztem, hogy nem csak álmomban mentem el, mert a bokxerem nem kicsit nedves volt, de ő is és szinte éreztem magamban élvezetének cseppjeit. Mosolyogva keltem ki Jimin mellől és elmentem a fürdőbe hideg vízzel lezuhanyozni. Igaz nem emlékszem sokra, de a hangjára igen. Énekelt nekem mielőtt barmi is történt volna. A hangja akár egy angyalnak.
Lementem a konyhába már teljesen felöltözve és szendvicset készítve magamnak azt eszegettem az asztalnál ülve. Jimin is nem sokára felkelt, de minden előzetes nélkül ment el mellettem. Igazából nem érdekel. Remélem boldog lesz Sugával. Anya szólt, hogy apa keres így engedelmesen mentem fel a szobába és felhívtam. Kb fél órát tudtam vele beszélni, de utána készülődnöm kelett, meg már Jimin is bejött a szobába így inkább már búcsúztam.
Éppen ruhát keresgéltem mikor Jimin megszólalt.
- Tudsz adni egy pulcsit?- kérdezte halkan.
- Mit?- néztem, rá mert tényleg nem hallottam.
- Egy pulóvert- motyogta halkan.
- Tudtommal egész nagy a hangod nem motyogni kellene- dobtam neki is egyet.
- Bocsánat- mondta kicsit hangosabban, de még mindig halkabban az átlagtól.
Megforgattam a szemem és menni akartam lefelé mikor meghallottam halk szitkozódását.
- A francba már- morogta és a pulcsi zipzárjával, babrált. Hehe nem tudja felhúzni? De kis cukor falat.
Unottságot tettetve vissza, de belül fangörcsöltem milyen kis szerencsétlen a drága. Elvettem kezeit és felhúztam neki (khm..XD) a pulóver zipzárját.
Nagy, hatalmas mogyoró barna szemekkel nézett rám.
- Kö-Köszönöm- mondta zavartan.
- Van mit, de majd behajtom rajtad- borzoltam össze a nem rég beállított haját.
- KIM TAEHYUNG!- kiabált rám, de én már nevetve a lépcső alján tartottam.
Már majdnem lent voltam, amikor megéreztem a hátamnak csapódni alakját és ezzel egy időben zakóztunk le mind ketten a maradék lépcsőfokokon. Eddig lehunyt szemeimet kinyitottam és azt láttam pont alatta vagyok. Az ő szemében is elég furcsa fény csillogott. Na de akkor az enyémben? Teljesen Deja vu érzésem támadt. Újra meg akartam csókolni. Érezni azokat az isteni párnákat az ajkaim. Ahogy kiéhezett nyelvemet masszírozza, tapasztal ízlelő szervével. Ahogy alsó ajkamat kényezteti párnáival.
Át akarom élni újra és ezt a tudtára is adtam.
- Csókolj meg- suttogtam halkan, mert anya azért még biztos a konyhában vannak, de lehetőleg Kook is. Vagy ő nem éppen most akarjon lejönni.
- Csókolj meg te- vágott vissza pimasz mosollyal. Ah letörlöm és mindjárt azt a pimasz vigyort.
- Egyszerre?- ajánlottam kompromisszumot mire cukin elmosolyodott és közeledni keztünk egymás ajkai felé.
Már csak néhány centi választott el a mennyországtól, de pont akkor kellet valakinek megszólalni.
- Megyünk- trappolt le a lépcsőn Kook mire mi szégyenlősen szétrebbentünk. Nem láthatott semmit csak azt, hogy mint két hülye ülünk a lécső alján és lehetőleg mindketten őt szidjuk. Valószínűleg nem csak én akarom azt a csókot nagyon. Lehet most elárultam magam, de ezek szerint ő is hazudott.
Ch tudtam, hogy nem csókolok rosszul.
Az ajkaim aranyat érnek Bitch!
Lassan összeszedtük magunkat és elindultunk az iskola felé. Kook és Jimin elől lépkedtek nevetgélve és beszélgetve. Nem sokára csatlakozott hozzánk Suga is. Beállt mellém, de mi csendben mentünk a két fiatalabb után.
- Tae, amit tegnap mondtam...- kezdett bele, de félbe szakítottam
- Nem haragszok. Csak nyugodtan. Ha tetszik neked örülök- villantottam felé hamis most, de ezt nem láthatta, mert viszonylag őszintére sikeredett.
- Huh pedig már azt hittem haragudni fogsz amiért tetszik az öcséd- sóhajtott nyugodtan.
Egy ideig nem esett le mit mondott majd elképedt fejet vágva fordultam felé.
- KOOK?
*Jimin PoV*
- Hiányzik apukád?- simította meg a vállam Mrs. Jeon miután Tae felment valószínüleg az apjával beszélni.
- Kicsit- mosolyogtam halványan.
- Gyorsan el fog telni azaz egy hónap- bíztatot mire a mosolyom kicsit nagyobb lett, de már közel sem olyan őszinte.
Gyorsan...sajnos...lehet még csak most jöttem, de nem akarok elmenni. Hozzám nőttek...legalább ha itt vagyok apa siránkozását sem kell hallgatnom, hogy nem találja az igazit. Remélem valakit össze szed Amerikába
Ilyen gondolatokkal ittam ki a csészém maradék tartalmát és elmentem zuhanyozni mielőtt bementem volta a szobába. Langyos vízzel letusoltam majd belőttem egy kis zselével narancs hajkoronámat.
Elégedetten néztem a tükőrbe. Elég jól kitettem magamért
Már csak egy pulóver kellett volna, de nem volt egyszerűen olyanom ami ment volna ehhez.
Félénken betipegtem a szobába. Tae kelletlenül elköszönt az apjától és ment készülődni.
Idegesen toporogtam, de kissé halkan megkérdeztem.
- Tudsz adni egy pulcsit?- néztem rá félénken.
- Mit?- nézett rám.
- Egy pulóvert- motyogtam még mindig
- Tudtommal egész nagy a hangod nem motyogni kellene- vágott hozzám egy fekete zipzáros pulóvert.
Oh ha tudnád mik beleférne abba a nagy számba.
- Bocsánat- kértem bocsánatot, de csak szemet forgatva ment volna ki.
Elszorult torokkal vettem fel a pulcsit. Az ujjai kétszer akkorák voltak mint a méretem. Mikor próbáltam összehúzni akkor mindig vissza csúszott az ujja és lehetetlen volt rendesen összezipzározni.
- A francba már- morogtam és pici ujjaimmal próbálkoztam, de felesleges volt.
Hallottam lépteit ahogy közeledett felém majd kezeimet elvéve felhúzta helyettem a tökéletesen meleg pulcsit.
- Kö-Köszönöm- jöttem teljesen zavarba.
- Van mit. De majd behajtom rajtad- borzolta össze tökéletesen beállított hajam.
- KIM TAEHYUNG!- ordítottam és futottam utána mert érezhette, hogy eléggé kiakasztott.
Apró, tacskó lábaimat szedve ráugrottam így sikeresen lezuhantunk a lepcsőröl. Uh remélem nem esett baja...
Eddig lehunyt szemeimet kinyitottam és az alattam fekvő angyalra pillantottam. Ő is megvolt lepődve, de hasonlóan gondolkozhatott mint én. A tekintete elég sokszor lesiklott ajkaimra, de mielőtt megszólaltam volna megellőzött.
- Csókolj meg- szemezett ajkaimmal. Meglepődtem és csak meredtem rá, de hamar rendeztem vonásaim. Kezdeti döbbenetem hamar át áltozott magabiztos és perverz mosolyra.
- Csókolj meg te- próbáltam rá szexyn nézni ezzel jobban ingerelve. Szinte hallottam ahogy nyel eggyet.
- Egyszerre?- kérdezte édesen mire muszáj voltam mosolyogni.
Egyszerre hajoltunk egymás ajkaira. Magamban imádkoztam, hogy ne zavarjanak meg mert azért még is ritka alkalmak egyike ez, de sikeresen elárulta magát. Tetszett neki a múltkori csókunk. Oh TaeTae ha tudnád nekem is mennyire tetszett ajkaid kényeztetése. És egyéb helyeken is szívesen fogadnám.
De persze az ég utál engem és akkor kellett lejönnie Kooknak is.
Idegesen rebbentünk szét. Ah Kook egyszer le foglak csapni. Majd ha felérek hozzád lábujjhegy nélkül.
Nem sokára már kint sétáltunk az utcán. Inkább Kook mellett mentem, hogy ne gyanakodjon.
- Jimin...elmondhatok neked valamit? Vagyis inkább segítséget kérnék- nézett rám kicsit komolyan.
Eddig csak boldog téma volt, de akkor komolyodjunk.
Bólintottam mire bele kezdett.
- Nekem régóta tetszik valaki...- suttogta halkan.
Ah biztos Tae-ről beszél. Megértem. Biztos azt akarja kérni hagyjam békén. Fáj, de akkor legyenek boldogok. Én amúgy is túl domináns vagyok TaeHyunghoz.
- Ne aggódj nem fogok rá mászni. Nekem ő...senki- mosolyogtam hamiskásan.
Fájt kimondani mert egy hatalmas hazugság volt, de Kook számára tökéletes TaeHyung
- Pedig azt hittem jóba vagy YoonGival- nézett rá értetlenül.
- Jóba de t...-kezdtem volna, de eljutott az agyamig mit mondott.
- YOONGI?
Halii! :)
Meg is hoztam az ígért két pov-os részt😊 eléggé hosszú lett és remélem tetszett is ^^
Ha igen hagyjatok nyomokat 😊😊
Pussz: VALAKI
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top