"Kolesz"

Augusztus 31. (Vasárnap)

Azt el is felejtettem mondani, hogy ez egy bentlakásos iskola. Tehát úgy működik, hogy a suli területén van a szállásunk, és csak hétvégente, illetve a szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) tudunk haza menni. Ez a nap volt a "koleszszoba" elfoglalásának a napja. Majd elmondom, hogy miért tettem idézőjelek közé. A bőröndömet már a gólyatábor előtt bepakoltam, de mivel voltak olyan dolgok is, amik kellettek a gólyatáborba (fésű, fogkefe, fogkrém, stb.), ezért még tegnap és ma is tökéletesítettem a bőröndömön. A suliba 14:00-ra kellett menni, mivel most még sok dolgunk van. 11-kor keltett Avril Lavigne a Rock'n'Roll című számával. Nem akartam felkelni. Fáradt voltam még a gólyatábor miatt. Amikor kinyomtam az ébresztőm, még nem keltem ki az ágyból. Aztán mikor úgy döntöttem, itt a tettek ideje, egy hirtelen mozdulattól nemes egyszerűséggel lezuhantam a földre. Elég nagyot eshettem, mert a következő pillanatban apa tépte fel a szobám ajtaját.
- Élsz még? - kérdezte.
- Igen. - nyöszörögtem fáradt, reggeli hangon.
- Rendben. - mondta, és kiment a szobából.

Feláltam a földről, és a szekrényemhez sétáltam. Kiválasztottam a mai szettem azok közül a ruhák közül, amiket nem raktam be a bőröndömbe. Egy egyszerű, világoskék farmerre és egy bordó, ejtett vállú pólóra esett a választásom. Ezután a fürdőben vállalható állapotba hoztam a hajam, letudtam a sminkelést egy kis szempillaspirállal, és a szépségápolási cuccaim azon részét, amikre minden nap szükségem van, beraktam (khm... bedobáltam) a bőröndömbe. Lementem ebédelni. Miután mindennel kész voltam, ránéztem a telefonomra. (Nem hordok órát, mert alergiás vagyok a benne található fémre, így marad a telefon.) 12:13. Még egyszer, alaposan átnéztem mindent. 13:37. Indulok, mivel negyed órára lakok a sulitól. Elköszöntem aputól egy laza "Hétvégén jövök!"-kell, amitől normál esetben leordította volna a fejem, de mivel tudta, hogy suliba megyek, és azt is, hogy bentlakásos, ezért nem lett bajom belőle.

A suliig zenét hallgattam. Mikor beléptem a suliba, egyből megtaláltam a társaságunkat. Naná, mi voltunk a leghangosabbak. ☺ Így legalább nem sokat kellesz keresni őket a jövőben. Az osztályból még hiányzott a két csendes fiú, Gréti, Ábel, és Krisz.
- Sziasztok! - álltam meg előttük.
- Szia! - válaszolták mindannyian.
Ezután szerintem nem telt bele 1 percbe, amíg megérkezett Krisz is. Aztán szintén nem sokkal Gréta, utána Ábel, majd teljesen egyszerre a két csendes fiú.

Miután mind a két osztály megvolt, kaptunk egy egyórás eligazítást. Először elmondták a suli házirendjét, mivel az ide is vonatkozik, de én nem igazán figyeltem, mert már általános iskola 5.-6. osztályára megtanultam kívülről. Ezután jött a "kolesz" házirendje, ami abból állt, mint például: este 8-kor mindenkinek az iskola területén kell lennie, este 9 után a szobák között lehet mászkálni csak és kizárólag, és este 10-kor takarodó. Miután ez is megvolt, egy kicsivel érdekesebb információkhoz jutottunk. 8 ház van. 9/a, 9/b, 10/a, 10/b, 11/a, 11/b, 12/a, 12/b. Ez persze évente vált. Ez volt az egy eligazító óra. Utána egy óra alatt körbevezettek minket. Még egy óra volt a felsőbb évesek megérkezéséig. Most már bejutottunk a házunkba. Kívülről és belülről is szép volt. Amikor még csak kívülről láttam, akkor is idézőjelek közé tettem volna a kolesz szót. De akkor még nem láttam mindent. Még be se léptünk a szobáinkba, de máris egy gyönyörű nappali tárult elénk. Miután átmentünk a nappalin, egy folyosóval találtuk magunkat szembe. Jobb oldalon 12 ajtó. Az ajtókon nevek. A folyosó nappalihoz közeli részén a fiúk nevei, a folyosó végénél pedig a lányok nevei. Minden név ABC sorrendben. Így lett az enyém a folyosó legvégén lévő szoba.

Megkaptuk a kulcsokat. Bementem a szobába. Olyan volt, mint egy kis albérlet. De komolyan. Egy kis háló, egy kis előszoba, egy kis fürdő, egy kis konyha (mini hűtővel), és egy kis étkező. Beccucoltam a szekrénybe, elrendeztem a dolgaim, bepakoltam az ételeimet a hűtőbe, és mindez után leültem az ágyamra. Ott ültem, és gondolkoztam. Nem tudom meddig volt ez a programom, de egy idő után kopogtattak az ajtómon.
- Gyere! - kiáltottam, mire Ádám belépett az ajtón.
- Hű! Neked is szép szobád van. - mondta. - És milyen rend van benne. - tette hozzá, én pedig kicsit elnevettem magam.
- Igen. Nem így képzeltem a koleszt. Pozitívan csalódtam.
- Én is. Egyébként azért jöttem, hogy megkérdezzem, nem jössz-e ki a nappaliba. Mindenki ott van.
- De, örömmel. - mondtam, és felpattantam az ágyról. Kimentem a nappaliba, ahol tényleg ott volt mindenki. Leültem egy fotelbe, és bekapcsolódtam a beszélgetésbe. Este 9-ig kint voltunk, de akkor bejött az ofőnk, és mindenkit a szobájába parancsolt. Gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam, bepakoltam a táskámba a holnapi 4 ofői kellékeit, beállítottam a telefonomon az ébresztőt 6:45-re, és végre el tudtam aludni.

"Kolesz": 5/5*** - Azta.

Osztály: 5/5*** - Örülök, hogy ilyen osztályt fogtam ki. Fényévekkel jobb, mint a régi.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top