- Gyerünk támadj! - mondta Daniel. Már vagy három hete edzek vele. Nagyon kivagyok. Nem mehetek iskolába. Mindent maga tanít. Csakis dolgozatokra mehetek be. Mindenki úgy néz rám mint valami elkényeztetett kislányra akinek elég gazdagok a szülei ahhoz hogy ne kelljen órákra járnia. Pedig nem is tudják milyen rossz! Éjjel nappal edzenem kell! Szó szerint!! Még éjjel is felkelt és meglepetés támadásokat indít amikor pihenőn vagyok azzal a címszóval hogy "egy démonnak mindig készen kell állnia!" Most komolyan ki találta ki ezt a hülyeséget? 

Jelenleg a szobámban pihenek habár ennem kéne hisz ebéd idő van de egyáltalán nincs erőm lemenni. Inkább fekszem a szobámban minthogy kimenjek és minden sarkot meg kelljen vizsgálnom hogy nehogy ott ólálkodjon az az elmebeteg állat! Mostanában emiatt alig eszem. Ha ez így megy tovább nem elég hogy nagyon durván le fogok fogyni de még erőm se lesz hogy megvédjem magamat az ellen a szemét Daniel ellen. De ha jobban belegondolok ebédidő van ezért persze hogy nincs itt de mióta elkezdődött az edzés azóta nem is láttam Dave-et! Még este sem. Valaki azt mondta hogy átment egy időre egy másik szobába. A vicces hogy nekem egy kukkot se szólt róla. Pedig a szobatársa vagyok! Vagyis eddig az voltam.. És szerintem az elmúlt időben nagyon jól összebarátkoztunk úgyhogy nem értem miért nem szólt erről az egészről. Habár ez fura mert azt sem láttam mikor pakolt össze. Áh mindegy most nem bírok gondolkozni.. túl fáradt vagyok. A szemeim túl nehezek hogy nyitva tartsam őket. 

- Ez nem lesz jó! Most nem aludhatok!..vissza kell mennem a tornaterembe... mielőtt...... elkezdődne.... az... óra.... 

ÖÖöööö hello! :D Bocsi hogy ilyen sokat kellett erre a rövid részre várni.. csak nagyon el vagyok mostanában havazva DÖK-ös feladatokkal meg egyéb melókkal szóval bocsi.. :) Remélem ez a rész is tetszett :) Ha igen akkor ezt egy vote-al jelezzd :D Na megyek aludni xD Remélem várjátok a folytatást :D