- Igen na és? – ledermedtem... ennél rosszabb már nem is lehetne!!!! Ha rájön, hogy én egy démon vagyok akkor talán még meg is öl!!! Mit csináljak? 

- Jól vagy? Falfehér lettél.. – A fenébe!!! Ez nem lesz jó! Gyerünk Lia csak természetesen!

- Sz-szóval angyal vagy..... – nem merek a szemébe nézni

- Még sose láttál angyalt? Pedig nem úgy tűnt nekem, hogy nem tudnál a természetfeletti lényekről.. inkább mintha félnél tőlem.. – már kezd gyanakodni! Gyorsan találj ki valamit!

- Á! Én félni? Méghozzá tőled? Na ne nevetess! Nem félek az arkangyaloktól! – próbáltam bátran mondani..

- Á tényleg? – egy lépéssel közelebb jött.. aztán még eggyel.. én meg ugyanennyit tettem csak hátra, amíg neki nem ütköztem a falnak.

- Nekem nem úgy tűnik. – két kezét a falnak támasztotta, hogy ne tudjak elmenekülni.

- P-pedig nem ám – néztünk farkasszemet.. aztán elkezdett egyre közelebb jönni

- Nekem nem úgy tűnik.... démon. – elkerekedett a szemem.

- Te tudtat?!

- Mikor már beléptél már akkor tudtam. – Rám mosolygott azzal a mosollyal, ami még szexi is lett volna ha nem akartam volna behúzni neki egyet.

- Csak, hogy tudd nem tudom mit gondolt az igazgató amikor felvett ide téged de jól jegyezd meg amíg te ide jársz addig egy másodpercre sem lesz nyugtod tőlem. – elővillantotta azt az ellenállhatatlan félmosolyát, hátralépet és elkezdett kipakolni a bőröndjéből. Én lerogytam az ágyra és a hallottakon gondolkoztam míg el nem aludtam...

Ua9mVC����F�