Ruháink között kutakodtunk, hogy mit vegyünk fel, mikor meglátott Lau egy fekete és egy vörös ruhát.

- Ez lesz az – emelte maga elé a feketét, majd a kezembe adta a másikat – Tied meg ez.

- Nem dönthetek másképpen? – nevettem fel.

- Nem. Vedd fel, aztán megcsinálom a sminked és a hajad.

- Igen is – úgy tettem, ahogy mondta. Először begöndörítette a hajamat, majd felrakott nekem egy szolid sminket. Utána én készítettem el az ő sminkjét, majd kiegyenesítettem a haját.

- Kész vagy – mosolyogtam rá.

- Köszi. Csinálunk egy képet?

- Ne kérdés – oda álltunk a tükör elé, készítettünk pár képet – Menjünk lefele lassan, mert idő van.

- Induljunk – így is tettünk.

- Cipő – kiáltottam fel, és vissza mentünk érte. Felvettük őket, és végleg leindultunk. Az ebédlőben volt mindenki.

- Ez gázos – jelentette ki Lau, mivel mindenki minket nézett.

- Az.

- Gyönyörűek vagytok – dicsért meg Bence minket.

- Köszönjük – mondtuk egyszerre.

- Induljunk – jelentette ki Áron, majd összekulcsolta az ujjainkat. Parton sétálunk 10 perce nagyjából, mikor egy étteremhez értünk. Bence előre ment Lauval, majd utánuk mentünk be. Evvel kezdődött el az első randink. Egy négy személyes asztalhoz vezettek minket, majd leültünk. Mindenféle dolgokról beszélgettünk miközben vacsoráztunk. A kifizetésnél volt egy kisebb veszekedés, hogy kifizesse, végül a fiúk tették. Nekünk nem engedték.

- Van kedvetek sétálni? – kérdezte meg Bence.

- Van.

- Akkor menjünk – tovább indultunk a móló felé. Miközben sétáltunk Áron egyfolytában a telefonját nyomkodta, illetve nem tűnt túl boldognak. Ez nem csak nekem tűnt fel, hanem a barátnőmnek is. Leültünk a móló végén, ahonnan ráláttunk szinte az egész Balatonra. Lauék beszélgettek, míg én a tavat néztem. Kezdtem meg unni, így csináltam egy snapet, amire ezt írtam: „Jó lenne a randi, ha figyelnél rám....". Kiraktam és vártam hátra észre veszi, de nem tette. Arra lettem figyelmes, hogy fel áll és elmegy. Belül összetörtem, amit észre vettek a többiek, miután láttak a snapet.

- Csajszi – ölelt át a barátnőm.

- Sajnálom Szasza, nem tudom, mi lehet vele. Menjünk utána, jobb ötletem nincsen – találta ki Bence.

- Nekem se, menjünk – vissza indultunk. Az étterem felé mentünk, mikor megláttam, hogy egy szőke csaj megöleli, vagy megcsókolja. Rám néztek, és mindent leolvastak az arcomról. Nem bírtam nézni, így elfutottam, szerencse, hogy tornacipőben jöttem. Futottam, ahogy csak tudtam. Könnyeim kezdték elhomályosítani a látásomat. Telefonom csenget és csenget csak, így lenémítottam. Elhaladtam a szállás előtt is, majd tovább mentem. Majd 1 óra után találtam egy elhagyatottabb részt, ahol kevés ház volt. Leültem a kövekre, levettem a cipőm, és a lábam a vízbe lógattam. Egyre keservesebben sírtam és sírtam, míg nem tudtam. Szomorúan néztem ki a fejemből. Elővettem a telóm és megláttam a rengetek nem fogadott hívást, SMS-t. Mobil netet inkább be sem kapcsoltam. Snapen csináltam pár képet és lementettem privátban. Mikor készlettem, megint hívott valaki. Nem más, mint Lau. Felvettem, hogy ne aggódjon annyira.

- Hol vagy? Jól vagy? – kérdezgette.

- Nem vagyok jól – felsírtam.

- Hol vagy? Mond el és oda megyünk.

- Ne! Ne gyertek – jelentettem ki.

- Miért? Ez nem segít semmin. Mindenki aggódik rám.

- Nem hiszem, nem szeretnek engem.

- Ne beszélj hülyeségeket. Böde már a rendőrséget akarja hívni. Kérlek, mond el hol vagy.

- Rendben. Valami elhagyatott helyen, van itt egy bolt – próbáltam körül írni a helyet, de sötét volt már.

- Merre mentél?

- Háztól egyenesen, majd balra egy húsz perc séta után.

- Megyünk érted. Maradj ott.

- Csak te és Böde gyertek – mondtam.

- Jaj, te lány. Rendben – evvel letette és vártam. Kezdtem fázni, és a fejem is fájt már a sok sírástól. Ahogy lecsuktam a szemem, megjelent előttem Áron és a csaj, ahogy falják egymást. Miért kellett neki ezt csinálnia? Miért kellett megbántania? Nem értem őt. Gondolkozásomat egy autó fényszóró zavarta meg. Reméltem, hogy Lauék. Láttam, hogy valaki fut felém.

- Szasza – mondta, majd megölelt – Nagyon megijesztettél minket.

- Hugi, gyere ide – tárta ki a karját, majd szorosan megölelt – Megverem a gyereket, hogy megbántott.

- Hagyd, nem éri meg – csönd lett, majd beszálltunk az autóba, és vissza indultunk a házhoz. Nem akartam, mert tudtam, hogy nagy veszekedés lesz a vége. De valamikor túl kell esni rajta. Böde leparkolt majd beindultunk a házba.

Sziasztok!

Itt a kövi rész, ha tetszett vote-ol😊

Szaszaa16