Letusoltam, megtörülköztem csakhát elfelejtettem ruhát hozni. Nem kellett félnem attól, hogy valaki meglát ruhátlanul, ígyhát bátran kitártam az ajtót, ruhakeresés céljából. Viszont amikor kinyílt az ajtó, nem az a látvány tárult a szemem elé, mint amit gondoltam, hogy látni fogok. A szobában egy piros melegítős lány állt, Csenge pulcsijával a kezében. Amint megláttam, a kezemben lévő törülközőt magam elé rántottam.

-Ó, te jó ég!-kapta a kezét a szeme elé.

Értetlenül álltam, de ő sem tett mást.

-Te ki vagy?-kérdeztem mikor végre felocsúdtem a döbbenetből.

-Újvári Hanna!-mondta még mindig a kezét a szeme elé tartva.

-És egész pontosan mit csinálsz itt, Újvári Hanna?

-Én csak ezért jöttem-tartotta fel egyik kezével a fekete pulcsit, míg a másikkal a látószerveit takarta.

-Oké, akkor meg van...-szóltam, és szerintem azt is hallotta, hogy engem ez a helyzet egy kicsit szórakoztat.

-Már megyek is-bólintott.

Vadul elkezdi rángatni azt ajtót, de az nem nyílik, mivelhogy az kifelé nyílik, Hanna pedig a másik irányba rángatta. Végül megszántam és kinyitottam neki az ajtót.

-Kifelé nyílik, Újvári Hanna. Kifelé-néztem mogyoróbarna szemeibe mosolyogva.

-Köszi-bólintott, és mád ki is sietett a faházunkból.

Visszasétáltam az ágyamhoz, hogy felöltözzek. Hanna má nem tért vissza. Kár, mert megkedveltem. Körülbelül egy óra múlva feladatot kapunk.

.............................................................

Sziasztok!
Örömmel tudatom, hogy visszatértem. Régen volt rész, ami miatt bocsánatot kérek.
További szép estét!

By:Lola