" Csak akkor győzhetünk, ha először magunkat győzzük le"

A diákok izgatottan várták a mai meccset. A Hollóhát és a Mardekár csap össze, ezért volt miért izgulni. Jason arca falfehér volt, de Scarlett-en nem látszott az idegesség jele. A fiúba a kviddiccsapattársai beletuszkoltak egy kis tojást bundás kenyérrel, de ő magától nem evett volna semmit. A Mardekáros lányt viszont nem kellett bíztatni. Jóízűen megevett egy egész szendvicset és még két bundáskenyeret. Megivott hozzá két pohár töklevet, miközben Barával és Nette-vel beszélgetett.

- Csak szerintem lett sötétebb a hajam a nyáron?- nézte göndör fürtjeit a Barbara.
A negyed éves Roxanne felnevetett. Az elmúlt egy évben eléggé megváltozott, és nem éppen a javára
.
- Nincs vele semmi Barbara. Csak majd mosd meg gyakrabban. Attól kifakul- tanácsolta Albus.

- Persze, persze. És akkor minden ásványi anyagot kimosok belőle. Kösz majd máskor- húzta fel az orrát. Pillanatra Scarlett felnézett majd kissé aggodalmas fejet vágott.

- Hol van Scorp?- Nette hirtelen megfordult, Albus hátraesett és Roxy is abba hagyta a nevetést.

- Megvan, legyél nyugodt. Láttam Wilsonnal kimenni a konyhakertbe. Remélem a meccsig nem is látom. Örülhet hogy még nem téptem le a fejét mert tegnap elszakította a zászlót.

- Csak te hívod Wilsonnak Eugént- fontoskodott Albus.

- Mért? Te meg Jugyínyinek- kontrázott torz hangon a lány.

- Fejezzétek be. Nem akarok vitát a verseny előtt- fújtatott Scar.
Végszóra valaki felnevetett és a következőt hallották.

- Mi van Cooper? Most is a pálya közepén fogsz szerencsétlenkedni, vagy meg is közelíted a karikákat? De még akkor sem tudnál védeni, ha meginnál egy egész fiola Felix Felicis-t -mondta gúnyosan a Hugrabugos fiú.
Jason ökölbe szorította a kezét és látszott, hogy nagyon mérges, de nem szólt semmit. Szinte az egész Nagyteremben érezni lehetett a feszültséget. Végül Jason megitta  a maradék töklevét és elment. Miután kiért a teremből, visszatért az élet. A diákok elkezdtek nevetgélni, beszélgetni, néhányan még az evést is folytatták. A négy Mardekáros is úgy döntött ideje menni, tehát elköszöntek Roxanne Weasley-től majd kiballagtak. A kijáratnál belefutottak Skye-ba, aki két unokatestvérével beszélgetett. Barbi lenézően pillantott a két fiú felé. Ők ugyanezt viszonozták, csak csodálatot is tükröztek íriszeik. A lánynak eddig szinte minden fiú ellenszenvét és csodálatát sikerült kivívnia.

- Skye, jössz? Kéne a fésűd- fogta meg a lány kezét Bara.

- Oké. Öhm akkor jövőhéten fiúk. Oks?- a választ már nem hallotta, mert az így elgyámoltalanodó fiúkat elnyelte a tömeg.
Scarlettnek is mennie kellet.

- Sok sikert!- ölelte meg Antoinette a szöszi barátnőjét.

- Köszi!- szorongatta meg Scarlett.
Al és Nette elmentek felkutatni a két fiút, a lányok meg bementek az első emeleti mosdóba. Bara a táskájából kivette pálcáját és ledobta a folyosón. Odabent csak két elsős volt, akik amint meglátták a náluk sokkal nagyobbakat félve kirohantak. A griffendéles lány csak a fejét rázta.

- Elég szeleburdik a kicsik.

- Hagyjad. Mi is ilyenek voltunk- rángatta a fésűt dús loboncában.

- Ilyenek?- tette karba kezeit a lány.

- Jó, rosszabbak. De segíts már egy kicsit- nézett hatalmasra nyílt barna szemeivel Skye-ra.
Ő felnevetett, majd laza tíz perc alatt simára és kétszer annyira dúsra fésülték a haját. Ezt megtoldva Barbara egy zöld csattal hátra tűzte elől lévő tincseit. Boldogan pattantak ki a helyiségből de a Mardekáros lány egyből megdermedt.

- Hol a táskám?- nézett az ajtó sarkába.

- Másik oldal- fogta meg Skye a vállát és fordította a másik irányba.

- Köszi. Megzavarodtam. Mindig ez van, ha sokáig nem megyek folyosókra. Elvesztem hogy melyik mikor a bal, és a jobb.

- Megesik- mosolygott- Akkor megyünk?-mutatott a lépcső irányába.

- Te mehetsz. Nekem még be kell fejeznem a restaurálást. Nem aludtam jól az éjjel. Végig egy homályos alak beszélt hozzám. Azt hiszem kezdek megőrülni- sóhajtott majd integetve a másik irányba indult hatalmas loboncával.

Scorpius a konyhakertben sétálgatott, mikor beleütközött Eugénba. A fiú mosolyogva pislogott rá.

-Mi az Malfoy?- kérdezte Wilson.

- Semmi- nézett rá értetlenül a szőke.

- Jól vagy? Nem vitték meg el az eszedet?- pöccintette meg a fiú fejét, erre  dühösen odakapott.
- Nyugi öcskös -nevetett Eugén.
Scorp duzoggni kezdett. Erre a másik fiú csak megragadta a vállát
.
- Scorpius, ha ezt csinálod akkor sosem lesz barátnőd. De ha akarod segíthetek.

- Miben?-nézett a fiúra reménykedve.
- Szerzek neked egy barátnőt. Mondd meg a lány nevét és máris a tiéd- a fiú fájdalmasan felnevetett.

-Nem annyira egyszerű az. És különben sem tetszem neki - válaszolta a Malfoy fiú.

- Miért? Ki az? - mosolygott diadalittasan Eugén.

- Mindegy. Nem mondtam semmit - legyintett.

Nette és Al hagyták hogy magukkal sodorja a kiáramló tömeg. Viszont a fiú kissé megtántorodott amikor nekiment egy nála jóval magasabb lánynak. Antoinette még időben elrántotta hogy el ne dőljön. A végzős lány megfordult majd felvont szemöldökkel bámult a két Mardekárosra. Albus gyorsan megfogta Nette felkarját és elrángatta a tömegből. Átvágtak a parkon, és valahol a rengeteg szélén megálltak. A lány furcsán nézett a fiúra.

- Most mit csinálunk itt? - kérdezte értetlenül a fiút.

- Várunk -nézett a konyhakertek irányába.
Két alak közeledett akik lázasan beszélgettek. Scorpius láthatóan megkönnyebbült amikor meglátta a két barátját.

- Potter! Végre. Ez nem akar békén hagyni!- mormogta a fiú, és barátja nyakába ugrott.
Nette felnevetett. Majd a két fiúról Eugénre vándorolt a tekintete. Halovány pír jelent meg az arcán, majd odasétált a fiúhoz és a vállára támaszkodott.

- Na már megint mivel fárasztottad ezt a jómadarat? - kérdezte a lány szórakozottan.

- Csak segíteni akarok neki becsajozni -vonta meg a vállát.
Erre a lány elkezdett röhögni. Majd hirtelen a fiú felé fordult.

- Te Eugén. Mit kapott tőled ez a csodabogár hogy elszakította Barbi zászlóját? - kérdezte Nette.

- Mi? Szóval ezért láttam errefele. De ez nekem most új- mondta Eugén.

- Csakugyan?- vonta fel a szemöldökét a lány, majd kikapta a srác kezéből a kis követ amit dobált, és teljes erőből Scorpius fejéhez vágta.
Ő elvesztette az egyensúlyát és lefejelte Albust, majd egymásra borulva a földre estek. A két hatodikos nevetve rántotta fel a két fiút akiknek teljesen vörös volt a fejük.

- Szemét vagy Antoinette Newt-  sziszegte a fogai között Albus. - Higgyétek el hogy ezt megérdemeltétek-vonta meg a vállát Nette, majd Eugénba karolva elindultak a pálya felé.
A két fiú utánuk loholt.

Scarlett izgatottan belépett az
öltözőbe. Rajta kívül még egy lány volt a csapatban. Lynn Taylor. Fiatal, szemüveges, kusza haja volt. Ő volt a csapat fogója. Odalépett és köszönt.  
- Szia Lynn.

- Oh. Szia Scarlett- köszönt vissza.

- Jól vagy?- kérdezte ijedten a lány sápadt arcára nézve.

- Ami azt illeti, hirtelen rosszul lettem. De biztos hogy jobban leszek- mondta a Malfoy lány, és mély levegőt vett, hogy jobban legyen.

- Ne szóljak, hogy rosszul vagy?- fogta meg Scarlett kezét.

- Ne! Jól vagyok!- erősködött, de belül érezte hogy gond van.

Gyorsan átöltözött majd beengedték a fiúkat és várták a meccs kezdetét.

Jason kissé émelygedt és rosszul érezte magát. Nem igazán tudott koncentrálni. Az öltözőben ült és hallgatta ahogy újra átveszik a taktikát. Majd hirtelen kitárult az ajtó és két negyedikes lány lépett be. Az egyik kezében egy üvegcse volt fehér folyadékkal a másik kezében pedig pálca. Néhány szót váltottak a csapat kapitányával, majd odaadták az üveget, és kimentek. Az erős fiú odalépett Jasonhoz majd a kezébe nyomta az üveget.

- Idd meg Cooper. Stresszoldó- kérte a fiú.

- Kösz, David- mosolygott bizonytalanul majd felhajtotta a fiolát. Hirtelen minden baja távolinak tűnt és pezsegni kezdett ereiben a vér. Felkapta seprűjét és odapattant a többiekhez.

Az ajtók kitárultak és a két csapat belépett a pályára. A seprűk könnyedén felemelkedtek, és kezdődött a játék. Percekkel a kezdés után Skye is felért a lelátóra Rose, Fred és egy másik lány gyűrűjébe.
- Miről maradtam le?- kérdezte kissé izgágán.

- Eddig semmiről, csak Barát nem látom. Biztos mindjárt jön- legyintett. Abban a pillanatban védték ki a mardekár első támadását.

- Hol van Barbara?- kérdezte Scorpius.

- Nem tudom. Azt hittem már itt lesz- aggódott Nette. Barbara a meccs közepére be is esett.

- Te meg hol a fenébe voltál?- ordított Al.

- Volt fontosabb dolgom- túrt csapzott hajába a lány.

- Ha nem zavar akkor egyébként mindjárt veszítünk- tájékoztatta őt Roxanne.

- Jó, majd megpróbálok odafigyelni, de tudod nem én játszom. Jó, de na.- duzzogott a Boston lány.

- Valami gond van? -kérdezte félve Scorp.

- Igen. Az sok- pislogott, mert a sírás kerülgette. Hirtelen hatalmas moraj zúdult fel.

- Mi a?-akadt ki Nette. A hollóhát fogója ugyanis elkapta a cikeszt így erős 340-110 re győztek.
A tömeg egyből leözönlött a pályára. A csoport odarohant az igen rossz színben levő Scarletthez.

- Tesó, ez nagyon béna volt- kezdte a fiú.

- Uram ég. Scarlett jól vagy?-ugrott oda hozzá Roxy.

- Nem, nem annyira- válaszolt falfehéren a lány.

- Gyere, felviszünk a gyengélkedőre- nyúlt a karja alá Skye.

Elindultak volna, ha nem hallanak meg egy hangot a hátuk mögül.

- Várjatok! - kiáltotta az ismeretlen lány.

- Valamit el kell mondanom nektek. 
- De még azt sem tudjuk, hogy ki vagy és Scarlett nagyon rosszul van - hadarta Bara idegesen, mert a szöszi már az ájulás szélen állt.
Közben Jason is odament hozzájuk.

- Képzeljétek... - kezdte idegesen a lány
- Valaki megtámadta a szüleimet a múlt éjszaka.

- Te jó ég! - kiáltott fel Roxy.
- És ezt miért mondod el nekünk?

- Azért, mert egy bizonyos Bellatrix Lestrange volt az. A nevem pedig Eleonora Diamond.