- Ahh!- nyögött fel hangosan Jason.

- Látványosabban nem bírsz szenvedni?- kérdezte a rossz idegállapotban levő Skye.

- Nyugi! Jason te meg fogd be a lepcses szád, ha nem akarod, hogy rád szabadítsam az erőimet és bevarázsoljalak rengeteg mélyébe- vonta fel szemöldökét Rose.

- Te nem is tudsz olyat!- szólt vissza a fiú.

- Oké, de akkor nem adok a csokibékámból!

- De ne! Adjál!- nézett rá bociszemekkel a fiú. A lány szimplán felröhögött.

- Légyszi ne itt szerelmeskedjetek!- szólt a két barátjára Eugen.

- Jugyinnyó ne pofázz, nem áll jól!- rikkantotta a folyosón közeledő mardekáros csoport.

- De neked se öcskös!- nyomott egy barackot Al fejére barna hajú bátyja.

- James,hagyjál!- küzdött testvérével a fiú sikertelenül.
Barbara és Scarlett lemaradva sutyorogtak, míg Scorpius barátjának próbált segíteni, Antoinette pedig Lilyvel fogadott, hogy ki fog hamarabb a földre kerülni.

- Fiúk, befejeztitek!- lépett a két testvér közé Bara.
- Nem!- szorította meg Al fejét James.
- Kijelentettem, nem kérdeztem!- rántotta meg a fiú talárját mire James a földre, Albus pedig Scorpiusra esett.

- Esküszöm én megölöm ezt az idiótát, ha nem ér ide egy percen belül! -zsörtölődött Sarah Johnson órájára pillantva.
Pillanatokkal később felbukkant a folyóson Aaron Berett
.
- Késtél! És hol van Night?- hadonászott. A fiú röhögve végigmérte a lányt majd megszólalt.

- Nyugi van sárvérű! Majd jön, ha jön. Ha most nem lenne fontosabb az, hogy ne bukjak le már rég halott lennél! - nézett rá gyilkos tekintettel.  - Egy Hugrás sárvérű lány fenyeget egy Mardekáros aranyvérű fiút. Ugye figyelembe vetted az erő viszonyokat -húzta gúnyos mosolyra a száját.

- Igen. Nagyon is! -térdelt a fiú ágyékába, erre ő fájdalmasan nyögött.

- Most térjünk a lényegre!- lép oda Aaron, miután összeszedte magát, és Night is megérkezett.

- Na végre. Érdekeljen hol voltál? -kérdezte Sarah a nemrég érkező fiú felé intézve a szavait.

- Nem kéne. De a lényeg, hogy megvan az emberünk!

- Akkor jó! Halljuk!- mosolyodott el a lány.

- Scarlett Malfoy - mondta a fiú.

- Hogy mi?- a lány nem hitt a fülének. - Normális vagy te? Túl kockázatos. A bátyja folyton a sarkában van.

- Miért? Te kire gondoltál? -kérdezte idegesen Alexander.

- Barbara Boston- válaszolta a lány.

- Miért is?- kérdezte a fiú.

- Mindenkit jól ismer, zárkozott, sötét, befolyásolható és mindenki hallgat rá. Ez sokkal fontosabb- válaszolta a lány.

- Miért is?- szólt bele Aaron is.

- Azért, mert...- a mondat végét elharapta, mivel a társaság épp melletük haladt el.
A szemükkel követték amíg át nem mentek, majd Sarah kijelentette.

- Mindegy! Akkor az lesz aki a leghamarabb egyedül marad- zárta le a témát majd a másik irányba elviharzott. A fiúk meg váltottak pár szót majd mentek a dolgukra.

Sarah már alig várta, hogy megkínozhasson embereket. Szerette nézni ahogy az emberek szenvednek. Bellatrixszel folyton ezt csinálták, csupán szórakozásból. Most legalább szenvedni láthatja az ellenséget is, amitől melegség töltötte el a szívét. Ez olyan volt neki, mint mikor mások ajándékot kapnak. Ahogy az idő telt, Bellatrix is megérkezett. Az akció csak akkor indult be igazán, mikor Aaron jelentette, hogy egy szőke lány egyedül mászkál.
A szíve hevesen kezdett verni, szörnyen izgatott volt. Mindjárt megmutatthatja, hogy milyen erős is valójában, és az öccséről is megtudhat információkat, hogy végleg ő uralkodjon a világon.  Ahhoz, hogy egy lépéssel közelebb legyen a céljához, még bele kell másznia az egyedül mászkáló szöszi fejébe, hogy jöjjön a hetedik emeleti Szükség Szobájába, aztán kezdetét veszi a vallatás.

A lány megérkezett. Lassan, kissé imbolyogva belépett a szobába.

-Jajj, Sarah egyszerűbb lett volna az Imperius-t használnod - nevetett fel szórakozottan Bellatrix. Tudta, hogy Sarah belemászott Scarlett fejébe és a saját tudatával irányította ide a Malfoy lányt.
  Leültették egy székbe és megkötözték. Most kezdődik csak a buli gondolta magában Sarah.

- Bella, te faggatod? - nézett Bellatrixre Sarah.

- Persze - húzta ördögi mosolyra a száját.

-Na kislány, ha nem akarod, hogy bántsunk minden kérdésemre az igazat mondjad! Minket ugysem tudsz átverni. Első kérdés: ki tud a legjobban közületek varázsolni? - kérdezte a nő.

- N...nem tudom - mondta dadogva Scarlett.

- Nem hazudunk! -kiáltotta Bellatrix.
Sarah tudta, hogy ő jön. Előhúzta a pálcájat és a szőkeségre mutatott vele.

- Crucio! -ordította Sarah. A szöszi fájdalmasan felsikított.

- K..körülbelül mindannyian ugyanannyira erősek vagyunk, e..e..eddig még sosem hasonlítottuk össze az erőnket- mondta Scarlett, miközben úgy érezte, menten meghal a fájdalomtól.

- Pff...ostobák! Na ezért nem alkamazunk Roxforti diákokat! Becsületesség, társiasság, persze. Álomvilágban élsz kisdrágam- köpött Bella a lány arcába.

- Ez nem igaz! Ne ócsárold a barátaimat, se engem!- sikított fel Scarlett, miközben erős fénysugár tört ki belőle.

- Hát...úgy látszik kifogtunk egy erős példányt- vonta fel a szemöldökét Bellatrix- csak az az egy gond, hogy az érzelmeidet már nem tudod kezelni. Azt nem tanítja meg ez a szenny iskola- hajolt egyre közelebb Scarletthez.  A lány eközben egyre nagyobb fájdalmakat érzett. Egyre fényesebben tört elő belőle a fénysugár. Scarlett próbált minden erejével küzdeni a Cruciatus átok ellen, de csak gyengébb lett.

- Bella, be kéne fejeznem, mert egyre jobban ragyog és be kell valljam, nem egy könnyű préda- jegyezte meg Sarah összeszorított foggal.
Látszott rajta, hogy nehezére esik még mindig tartani a Cruciatust, pedig az a hír járja, ebben még Bellánál is jobb volt.

- Akkor fejezd be és folytassuk a vallatást- mordult a boszorkány.
Sarah abbahagyta az átkot, mire a Malfoy lány remegve pihegett a földön fekve.

- Na drágám, és mi van ezzel a Cooper fiúval?- tette fel új kérdését Bella.

- Semmi, nem mondok semmit- nyögte Scarlett.

- Te bajod, drágaságom. Pedig úgyhallottam Malfoy vagy. Úgy elbeszélgettem volna már egy rokonnal. Mindegy, apád sem volt a szívem csücske- nevetett fel a vérfagyasztó kacaján az őrült boszorka.
Scarlett megfogadta, hogy bármilyen fájdalmat érez, ő nem fog megtörni és nem mond semmit. Néha ezt megbánta és elég hosszú volt a délután...

Egyedül maradt. Itthagyták a szenvedő lányt a padlón. Mintha milliónyi kis kés állna belé, olyan elviselhetetlen volt a fájdalom. Scarlett érezte, hogy mindjárt elveszti az eszméletét. Már csak foltokat látott. Az utolsó emléke az volt, hogy hirtelen kivágódik az ajtó és két ember lép be. Vajon ők is bántani fogják? Tovább fogják kínozni? De nem. Az egyikőjük fogja és óvatosan a kezébe veszi. Talán megmenekült?

Később a gyengélkedőn ébredt. Mégis megmenekült! Hirtelen felakart ülni, de a teste minden pontjába fájdalom nyilalt. Fájdalmas nyögést hallatva visszafeküdt. Még éppen hallotta, ahogy Madam Pomfrey kisiet a szobájából, de nem várta meg, míg ideér. Hagyta, hogy
magávalragadja az édes, békét hozó sötétség.

- Hol van Scarlett?- kérdezte Scorpius fel-alá járkálva.

- Nyugalom Scorp, tuti nem halt meg, vagy ilyesmi!- próbálta nyugtatgatni Eugen, de ettől Scorpis mégjobban megőrült.

- Meghalt?!- pánikolt a Malfoy fiú.

- Nem, nem azt mondjuk, hogy meghalt, hanem azt, hogy nincs semmi baja- Albus és Barbara felállt, és odaakarták vonszolni Scorpius-t a kanapéhoz.

- Igazából szerintem se kéne itt tétlenül ülnünk- motyogta Skye és szinte lecsúszott a fotelból a földre.

- Te mit csinálsz?- kérdezte Jason felvont szemöldökkel.

- Unatkozom- nyújtotta el a végét Skye.
- De valaki mondja meg könyörgöm, hogy hol van Scarlett!- Scorpius tenyerébe temette arcát.

- Ne aggódj Scorp! Tuti hamarosan itt lesz!- mondta Nette és az egyik kezét Scorpius vállára tette.

- És mi lesz, hogyha nem lesz itt? Ugye szólunk McGalagonynak, hogy eltűnt?- kérdezte reménykedve.

- Igen persze, hogy szólunk McGalagonynak- mondta Bara.  -De előtte mutatok valamit amitől biztos meg fogtok mindenről feletkezni! És mindenki csöndben fog maradni!- nézett gyilkos tekintett Eugenra.
Mindenki bele eggyezett, majd követték a siető Barbarát. Ő egészen a földszintig rohant, majd elindult a tantermek felé. Egy ponton megállt, egy idős néni virágos festménye mellet. Innen motyogva haladt tovább. Egy meglepő pillanatban megtorpant így kis híján mindenki elesett. Felemelte a kezét és kinyitott egy tantermet.
- Lépjetek be a birodalmamba!- tessékelte be barátait az ajtón.

A szoba nem megszokványos kinézettel rendelkezett. A tanári asztal, a tábla és a székek a falhoz voltak tolva, a padokat pedig piramis módszerrel a terem közepébe pakolták fel. A falak pedig egymást fedő rajzokkal feliratokkal és firkákkal voltak tele.

- Hát most mit mondjak?- szólalt meg először Albus.

- Például hogy milyen szép vagy hogy milyen sokáig tartott megcsinálni- válaszolta csillogó szemmel Barbara.

- És sokkal tovább fog letakarítani- bólogatott a falakat nézve Jason.
- Mért akarná bárki is letakarítani?- ugrott a padokra Bara majd a pálcájával elkezdett egy feliratot festeni a plafonra.

- Te, Barbara! Ez nem fog ledőlni?- kérdezte aggódva Skye.

- Nem. Bűbájjal ragasztottam össze. Lehetetlen szétszedni vagy elmozdítani- magyarázta, majd felugrott egy lentebbi padra, hogy egy koponyát rajzoljon a fal egyik üres pontjára.
A többiek vállat vonva felültek a padokra majd megcsodálták a szobát. Amikor már rég a takarodó idején kívül jártak fogták magukat és elindultak aludni, de előtte megfogadták hogy erről nem beszélnek, főleg nem tanároknak.

Ami a szobában volt, az ott is maradt.