___________________
~|Pár óra múlva|~
___________________

|'~(Y/N) szemszöge~'|

Pár órával később Katsuki körbe mutatta a hajót, hogy mi hol van, meghogy hol fogok aludni. Mivel csak két ágy van, és az egyik az övé, a másik pedig Izuku-é, ezért vagy az egyikükkel alszom, vagy a földön.

Nos. Alap, hogy Katsuki mellett döntöttem, mert nem én lennék, ha nem az "első látásra beleszerettem egy fiúba" típus lennék így kalózok téren.

És! már csak kell egy lányos kalóz ruha kell, mert Katsuki nekem adta a régi kalóz kalapját, amit meg kell hagyni. Nagyon is jól áll rajtam, és finom illata is van annak a kalapnak.

- Csak tudnám, hogy mitől van olyan finom illata...- mondtam ki egy kicsit hangosan a gondolatomat, egy kicsit elgondolkozva

- Mit mitől (Y/N)?- jött mellém Katsuki, és neki támaszkodott a vitorla oszlopnak -vagy kalóz nyelven hogyan nevezik-

- Hm? Oh, csak egy kicsit elgondolkodtam hangosan.- mosolyogtam rá és a tengerre néztem   - Katsuki, merre tartunk? Csak mert, egész eddig északnak mentünk és még egyszer sem fordultunk nyugatra vagy keletre.

- Egy szigetre megyünk, ahol Deku és én úgymond lakunk.

- Ezt hogyan érted? Vagyis, azt, hogy úgymond laktok ott?

- Még úgy 6-7 éve hajó törést szenvedtünk Dekuval egy lakatlan szigeten. A hajó ripityára törött az akkor tomboló vihar miatt. A maradványokból, és még néhány fából ami a szigeten van, építettünk kettő házat, és azokat berendeztük. A házak mellé csináltunk egy kisebb fürdőt, vagy felétek hogyan mondják. Egy évvel később, egy vihar az enyémet elvitte, és nem maradt annyi fa, hogy csináljunk egy új hazát, szóval beköltöztem Dekuhoz. És így néhány éve azon a szigeten élünk, egy házban.- mondta el a kis történetét, én pedig egy kisebb árgus szemekkel hallgattam végig

- Vagyis, most haza megyünk?- néztem a szemébe, mire egy halvány mosolyt és egy bolintást kaptam válaszul   - Yas. Nem kell a hajón maradni több ideig és nem kell azt néznem, hogy csak a tenger van.- mondtam ki hangosan, mire Katsuki felnevetett

- Ennyire nem tetszik a hajómon lenni? Pedig ez egy jó hajó, és nem is öreg.

- Annyira..- jegyezte meg halkan Izuku

- Nem kérdeztelek Deku!- szólt vissza neki a süni, mire a zöld hajú halkan elnevette magát

- Hé! Én nem ezt mondtam!- tereltem vissza magamra a figyelmet   - És nem is erre utaltam. Csak már egy kicsit kezd unalmas lenni, hogy csak a nagy tenger van, és semmi más.

- Hát kislány. Ez ellen nem tudsz tenni semmit. És egyébként, gyorsan hozzá lehet szokni. Meg van benne kaland, amit annyira akartál.

- Milyen kaland?- néztem rá érdeklődve, mire már megint csak elnevette magát

- Majd meglátod.- pöckölt orron és kuncogva vissza ment a kabinba

- Majd meglátom, és orron pöckölt. Hát én ezt nem hiszem el.- gondoltam magamban és egy kicsit megsimogattam az orromat

Mondjuk, arra kíváncsi vagyok, hogy a tengeren milyen kalandok lehetnek. Mert a vihar, az nem kaland, meg az sem, ha a vízi szörnyek ránk támadnak. Na akkor nekem végem van.

Viszont, ahogy anya mondta mindig, mikor kisebb voltam. "Minden élményben van egy nagy vagy kisebb kaland, csak megkell találnod, hogy ki az a kaland."