Alastor mosolya most sem lankadt le arcáról, ám látványosan más, mint eddig. Jóval jobban láthatóbb rajta a szomorúság és még valami amit Angel nagyon jól ismer, amit nem akar elhinni. Vágy.

-Szóval, miről akarsz beszélni?-kérdezi motyogva Angel Dust ahogy házi állatát kezeibe veszi, s le ül az ágyára, keresztbe tett lábakkal. Alastor követi, elé ül egy székre, s alig hallhatóan felsóhajt. Még sosem volt ilyen helyzetben és nem tudja mit kéne tennie, mondania. Talán előbb kérjen bocsánatot? Vagy mondja el mit érez?

-Te is tudod kedvesem.-Angel Dust megremeg, mint mindig amikor így szólította őt Al. Az egyetlen gond ezzel az az, hogy nem csak őt hívta így. Ez pedig kést szúr a nem létező szívébe. 

-Ne hívj így.-mondja halkan a pók démon, kezeiben oedig Fut Nuggets szinte remegni kezd egy pár pillanatig, mintha pontosan tudná Angel baját.

-O-oké.-a rádió démon nem tudta leplezni meglepődöttségét, egyszerűen lehetetlen lett volna. Nem tudta, hogy zavarja ha így hívja őt. Igaz, ritkán hívta így, lehet ezért nem szólt rá eddig. -Szóval, én szeretnék bocsánatot kérni a viselkedésemért. Én nem úgy gondoltam azokat a dolgokat amiket hozzád vágtam. -Angel Dust hangosan felhorkant, Fut Nugetset pedig a saját kis ágyához viszi, majd Alastor elé sétál és rá mosolyog. Fájdalmasan, hamisan.

-Ne sajnáld. Tudod igazad volt.-két felső karját a tarkójára teszi miközben azon van, hogy ne sírja el magát megint. El kell löknie őt magától. -Valóban nem vagyok képes változásra és tudod mit? Valóban lefeküdtem azzal a pöccsel.  Tudod, kicsit még bűn tudatom is volt. De aztán rá jöttem, hogy ez vagyok én. és mi értelme van megváltozni ha nincs miért? Szóval, többé ne akarj emiatt bocsánatot kérni. Egy kurva vagyok, mert más kép nem tudom túlélni a poklot. Nos, még valami amiről beszélni szeretnél?-kérdezi, fenn hangon. Alastor nem képes megszólalni. A mosolya le hervad. Angel Dust elérte, hogy a nagy Rádió démon vigyora le hervadjon arcáról. S, hogy érzi magát ettől? Szörnyen. Megszokta már a másik folytonos vigyorgását, s most enélkül csak még üresebbnek érzi magát.

   Alastor fel áll a székből majd az ágyra taszítja a pók démont, olyan nagy erővel, hogy még a fejét is eléggé beverte. Fájdalmasan kap kezével a fájó ponthoz, ám Alastor itt még nem végzett. Angelre mászik, teste minden súlyával azon van, hogy az alatta lévő még csak a kisujját se tudja majd megmozdítani.

-Még is mit művelsz te barom?-kérdezi felháborodva, de Al nem szólal meg. Sajnos nincs elég keze, hogy le tudja fogni teljesen a másikat, pont ezért jön jól, hogy olyan hatalmas démon ő. A semmiből tűnik fel egy kis fekete lyuk az ágy mellett, s abból pedig fekete csápok jönnek ki amik már azon is vannak, hogy le fogják Angelt aki felháborodva próbál ellen állni, ám már késő volt. Teljes mértékben lefogták ez pedig nem kicsit zavarta. Legszívesebben felrobbant volna. -Alastor azonnal engedj el.-sziszegi Angel, miközben még mindig próbálkozik ki szabadulni a csápok és Alastor kezeinek fogságából.

-Nem menekülsz tovább, Anthony.-az alatta fekvő démon szemei ki tágulnak, remegni kezd ajkaival egyetemben,, szemeit pedig lehunyja. Régóta nem hallotta, hogy bárki is így szólította volna őt. Ilyen kedvesen, megbocsátóan, fájdalmas. Nem gondolta volna, hogy ennyi érzést ki lehet fejezni valaki nevével. Alastor bebizonyította, hogy lehetséges.

-H-honnan...?

-Kérdezősködtem kicsit.-mondja, miközben halkan elkuncogja magát. Nem gondolta volna, hogy ennyire meg fogja érinteni Angelt ha a nevén hívja. Igazán aranyos ahogy alatta fekszik magatehetetlenül, szánalmasan, remegve, könnyeivel küszködve. Széles vigyor terül el arcára, és szinte érzi a vágyat, hogy megcsókolja Anthonyt, majd bele harapjon karrjába, vagy pedig egy késsel csonkítsa meg.

-Al-alastor, te...?-a Rádió démon képtelen vissza fogni magát, így hát Angel meglepődöttségét ki használva nyomja száját erőszakosan a másikéra. Rá harap Angel alsó ajkára aki ennek hatására kinyitja száját miközben egy fájdalmas nyögés szalad ki torkából, ám ezzel egyúttal érzi, ahogy farka éledezni kezd Alastor durvaságától. Nem így képzelte el ezt az egészet. (Na nem mintha már mindent megtervezett volna ami vele kapcsolatos, inkább csak álmodozott róla.)Alastor elengedi Angel bal felső kezét ám nem sokáig mert végül a karján állapodik meg, s erősen bele mar. Angel bele nyög a csókba, karjához nyúlna de a felette lévő nem engedi. -Hagyd abba.-mondja nyöszörögve, mire a szarvas démon a bele mart karjához hajol, s harapni kezdi. Angel fájdalmasan felnyög.-Al... Hagyd abba.-mondja fájdalmasan, a rádió démon pedig mintha arcon csapták volna engedi el Angel, s ül fel. Végig néz az alatta lévőn, szemei kikerekednek. Csak most jött rá, hogy mit tett.

-Sa-sajnálom. Most el kell mennem.-Angel nem állítja meg. Még csak utána sem szól, el sem köszön tőle. Hagyja elmenni Alastort aki talán soha többé nem tér vissza.

   Charlie é s Veggie még sosem aggódtak ennyire, mint  most. Minden okuk meg van az aggódásra. Charlie tervei közé tartozott, hogy megpróbál úgy hatni Angelre és Alastorra, hogy kicsit közelebb lökdösi őket egymáshoz, ám visszafele sült el. Nem gondolta volna, hogy ennyire eltaszítják egymást a másiktól. Mindketten egy külön világban éltek/élnek, s talán éppen ezért nem is kellene ennyire meglepődnie, hogy terve sikertelen lett. Veggie már az elején megmondta, hogy ez rossz ötlet, talán hallgatnia kellett volna rá.

-Ne már Charlie. Egész nap a bár pult előtt akarsz lenni azon gondolkodva, hogy mit rontottál el?-kérdezi sóhajtva Veggie ahogy helyet foglal barátnője mellett. Egyik kezével rá könyököl az pultra, s megtámasztja vele a fejét. Egy pillanatra lehunyja szemeit, majd miután vett egy mély lélegzetet kinyitotta.-Figyelj, nem a te hibád. Végül is... Ő a Rádió démon, tudtuk, hogy eljön egyszer ez is. Arról nem is beszélve, hogy ha ez nem is lett volna, akkor Angel Dust miatt tört volna ki a balhé. Tudod, hogy nem éppen a hűséges fajta.-mondja miközben szabad kezével megfogja Charlie kezét.

-Te ezt nem értheted, Veggie. Angel szereti Alastort, és ugyanez fordítva is. Csak egy kis félreértés történt, plusz nem kellett volna Angelnek megfognia Al füleit. Vajon puhák voltak?-kérdezi elgondolkodva a hercegnő. Eközben az egész jelenetet Husk is végig szenvedi egy üveg wiskhey társaságában.

-Az a kettő hülye. Majd megoldják maguk.-mondja bölcsen a macska démon, s bele iszik az üvegbe. Veggie összehúzott szemekkel néz rá.-Ha szerencsénk van kinyírják egymást.-morogja a macska démon mire Charlie gyengéden elmosolyodik.

-Úgy tűnik még is csak érdekel téged Angel és Alastor.-kuncogja el magát a pokol trónörököse mire Husk morgolódva lehúzza az üvegben megmaradt italt.

-Inkább hálát adok annak a kibaszott istennek, hogy nincs itt egyikük sem.-a macska démon azonnal megbánta amit mondott amikor meghallotta a bejárati ajtó nyitódását.

-Ezt elkiabáltad.-sóhajtja Veggie.

-Helló. Husky dobj meg egy wiskheyvel.-mondja mosolyogva Angel Dust ahogy le ül a pult elé. A macska démon morogva vesz elő egy üveget majd adja oda Angelnek.

-Mond Angel, milyen napod volt?-kérdezi mosolyogva Charlie.

-Jó.-feleli a pók démon röviden. Sosem szeretett a napjáról mesélni, mert hát... Még is ki lenne rá kíváncsi, hogy milyen emberekkel fekszik le?Charlie ezzel tisztában volt még is minden alkalommal megkérdezi, hogy milyen napja volt. Igazából szerette amikor Angel Dusttal normálisan lehetett beszélgetni, de nagyon úgy tűnik, hogy a mai nap nem ezek közé tartozik. -Mond Husky ha megsimogatnám a füledet akkor dorombolsz?-kérdezi kíváncsian, mire a szólított ismét morogni kezd és összehúzott szemekkel nézi a pornósztárt.

-Próbáld meg és addig élsz te nyomorék.-Angel hangosan felröhög és a pulton átnyúlva próbálja magához húzni a másikat. Husk minden erejével azon van, hogy a másik hozzá ne érjen, ám a karok elől nem tud menekülni. Magához öleli, s jobb felső kezével a füleit kezdi simogatni. Eközben a bejárati ajtó ki nyitódik, s Alastor lép be a hotelbe. Vigyorral az arcán köszönti a bárnál lévőket ám a helyzetet meglátva lefagy. Angel Dust épp egy puszit nyomott a macska arcára, Charlie és Veggie pedig nagyokat röhögnek. A Rádió démon mindig is kívülálló volt, s ez msot sincs másképp. Az első aki megpillantotta őt az a hercegnő volt aki egyből hívná is magához Alt.

-Hey, Al! Gyere te is! Husk dorombol, nagyon aranyos!-Alastor kikényszerít magából egy mosolyt, valahogy most elég nehezen sikerült, mint eddig. Mi zavarja őt jobban? Az, hogy Angel milyen jól elvan Huskkal? Vagy, hogy még itt ennyire kívülálló?

-Bocsáss meg kedves, de sajnos sok a dolgom. Most mennem kell.-Angel beharapott ajkakkal néz a távolodó Alastor után de nem utána. Husk morogva tolja el magától Angel, ezúttal sikeresen.

-Hülye vagy, ügye tudod?-Angel értetlenül húzza össze szemeit, mire Husk folytatja.-Menj már utána te idióta.-a pók démon mosolyogva ad puszit Husk homlokára majd megy a Rádió démon után. A macska démon morogva nézi a szaladó Angelt, s egy piás üvegért nyúl.

-Ez kedves volt tőled.

-Csak azt akartam, hogy inkább őt basztassa, mint engem.-mondja, s bele iszik az üvegbe. Angel és Veggie egymásra mosolyognak.

-Ahhah persze. Na gyere te makacs macska.-mondja Charlie és barátnője vigyorogva, s mindketten elkezdik a macska kényeztetését.

Sziasztok! Remélem elég jó rész lett ahhoz, hogy dobj rá egy voteot és kommentet ha igen akkor hát tedd azt és Husk dorombolni fog xd

Husk: Nem fogok te ri-

W: *elkezdi simogatni a jobb fülét*

Husk: *dorombolni kezd*

Hamarosan jön a következő rész addig is sziasztok!

W: Te is köszönj.

Husk: Csá.