Alastor szokásos vigyorral az arcán köszönti a szálloda lakóit akik még csak nem rég ébredtek fel és mentek le a konyhába, hogy egyenek valamit. Szokásos reggel volt, legalábbis a többség számára. Angel Dust mostanában furcsán viselkedik amit már mindenki észrevett, csak nem említik meg. Ennek már két hete mióta -talán- közelebbi kapcsolatba került Alastorral. Charlie nem kérdezősködik hisz ezt nekik kell elintézniük, Veggie pedig makacsabb, mint egy öszvér így kis aggodalmát is elrejti.

-Jó reggelt.-köszön Angel aki utolsóként érkezik az ebédlőbe. Ez még nem olyan meglepő, ami igazán az, az az, hogy nem tolja a flörtölős dumáit Husknak vagy Alastornak. Bár, a macska démon inkább áldásnak éli meg az ilyen perceket, mintsem amiatt aggódjon, hogy ez nem normális dolgok nála.

-Neked is, Angel. Mond, minden rendben van?-kérdezi Charlie ahogy végig néz rajta. Angel Dust minden szempontból másként fest, mintha nem is önmaga lenne de közben még is. Egy lila ing, -ami ráadásul befedi eddig mindig fedetlen mellkasát-, egy rózsaszínszínű nyakkendő, fekete nadrág és fehér színű kis magas szárú csizmával.

-Persze, miért?-kérdez vissza, s le ül mellé. Eközben Niffty felszolgálja a reggelit, ám kis termete ellenére próbál több tányért is vinni amik majd nem a földön kötöttek ki. Angel gyorsan kapcsol, s alsó két karjával épp időben meg fogja a tányérokat.-Segítek.-a hercegnő szemei szinte felragyogtak. Nem gondolta volna, hogy ezt a mondatok fogja majd hallani valaha Angel Dusttól. Ám ezzel nem csak ő volt egyedül, de mindenki közül talán a Rádió démon volt a meglepődött. Vigyora szinte az arcára fagyott. Nem tudja miként kéne most reagálni így csak csendben ül a helyén, s nézi ahogy a pók -szinte egyszerre- kiszolgál mindenkit. Veggie felvont szemöldökkel nézi Angel minden kis rezzenését.-Miért nézel ennyire?-kérdez végül rá Angel miközben kávéjába iszik.

-Mit tervezel?-kérdezi morogva, karba tett kezekkel.

-Semmit sem.-válaszol, s neki lát croissantjának, miközben bal alsó karjával kávéját kevergeti. Charlie megnyugtatóan kezét barátnője vállára teszi a kezét, s a fülébe suttog.

-Ugyan ugyan, Veggie. Angel Dust kezd változni egy minden bizonyára jobb irányba. Már a ruhája sem olyan kirívó, és láttad amikor Niffty segítségére volt? Hagyd őt, ne akarjuk, hogy visszaessen.

-De Charlie! Lehet azért ilyen, hogy a végén aztán megint bele bukjunk.

-Ugye tudjátok, hogy hallak titeket?-kérdezi Angel összehúzott szemekkel. Charlie kínos mosolyra húzza ajkait, míg Veggie továbbra is duzzogva ül vele szemben. Alastor elkuncogja magát, míg Niffty mosolyogva nézi a társaságot, Husk pedig a bár pulton fekszik kidőlve.

-Jó lenne ha elmondanád mi ez az egész.-mondja Veggie.

-Nem tervezek semmi rosszat.-fáradtan sóhajt fel, lehunyja szemeit, majd mikor nagyjából megnyugszik tovább folytatja reggelijét. Charlieban csak még inkább fokozódik a tudat, hogy Angel jó úton halad tovább. Kettő-három héttel ezelőtt már rég úgy verekednének, mint az 5 évesek, vagy valami hülye, perverz viccet sütött volna el.

A reggeli befejeztével mindenki ment a saját dolgára. Husk szokás szerint a bár pult mögött áll (amióta a Hazbin hotelbe hívta Alastor azóta ritkán hagyja el.)

-Charlie, beszélhetnénk?-megy oda Angel Charliehoz, aki mosolyogva felé fordul.

-Persze Angel. Miben segíthetek?

-Nos... Alastorról lenne szó...

-Al?-kérdez vissza Charlie mire a pók kissé kínosan félre néz, jobb felső karjával nyakára téve. A pokol hercegnője elvigyorodik, tudja mi a helyzet ha Angel Alastort említi.-Rendben. Mit tegyek?

-Oké. Akkor....

A pokol királyának lánya ugrándozva rótta a folyosókat mire Alastorra rá talált aki éppen elhagyta volna a hotelt.

-Al! Várj egy percet!-a Rádió démon vigyorogva fordul a hang irányába.

-Mi az kedvesem?

-Tudod, arra gondoltam, hogy jó lenne ha több vendégünk lenne, így csináltam plakátokat is viszont sajnos nincs időm. Angelt is megkértem szóval lesz segítséged is. Sajnos én és Veggie el kell mennünk a hotel jövőjéről beszélni, meg persze szervezni valamit, hogy minél többen jelentkezzenek. Niffty takarít, Husk pedig... Nos, ő nem hinném, hogy elhagyná a bár pultot. -Alastor kissé bele borzongott abba a ténybe, hogy Angellel kettesben legyen, ám jobban végiggondolva már volt egy-kettő olyan alkalom amikor egyedül voltak de amióta az alkut megkötötték akkor mindig csak azért voltak csak ketten, hogy Angel megkaphassa azt ami neki jár. Persze ezek inkább csak rövid puszik voltak, hogy Alastort figyelembe véve aki képtelen elviselni bárki érintését. Furcsa, hogy ez alól a pók démon egyre inkább kikerül a képből. Ha figyelembe veszi a mostani helyzetet egyre inkább az az érzése támad, hogy azt szerezné, hogy legalább a kezét had fogja meg.

-Legyen. Még valami?

-Nincs. Sok sikert!-kiáltja majd a nem messze lévő Veggiehez rohan, kezét megragadva el is tűnnek. A Rádió démon, mosolyogva felvont szemöldökkel néz a hercegnő után míg el nem tűnik. Felsóhajt, majd Angel keresésére indul.

-Niffty kedvesem tudod hol van Angel Dust?

-A szobájában láttam utoljára. Ha láttad volna mi van oda bent! Ruhák mindenütt! Sminkes dobozok és egy halom szemét.-meséli teljesen bele élve magát az egészbe mintha csak maga előtt látná a pók rendetlen szobáját. Ez pedig egy még nagyobb vigyorra készteti. Egyszer volt már Angel szobájában és rend volt oda bent, lehetséges, hogy történt vele valami ami miatt nem figyelt a rendre? Nem... Legutóbb is azt mondta, hogy nem szereti ha nagy rendetlenség van a szobájában. De akkor mi...?

-Köszönöm Niffty kedvesem.-ezzel a pók szobájához megy. Nagy levegőt vesz, mintha valami nagy dologra készülne, pedig csak kopognia kell... Egyenlőre. -Angel be mehetek?-kérdezi, ekkor pedig egy nagy koppanást halott.

-Várj egy percet!-Alastor teszi amit kértek tőle, majd végül Angel kinyitja neki az ajtót.-Charlie küldött igaz? Figyi nem muszáj, ha nem-

-Segítek.

-Köszönöm. Akkor odaadom a felét.-ezzel átadja a szórólapok felét, s Alastorra mosolyog.

Már majd nem végeztek a szórólapok kiragasztásával/ kiosztásával amikor már Alastor nem bírta ki, hogy ne húzza félre Angelt egy kisebb sikátorba.

-Mi a baj?-a pók felvont szemöldökkel néz a szarvas démonra.

-Ezt inkább én kérdezhetném tőled. Miért rángattál be egy sikátorba?

-Miért viselkedsz ilyen furcsán? Egy hete és az öltözéked pedig...

-Mi van vele?-kérdezi morogva. Szemét lesütve fordul el tőle. Alastor tudja, hogy van valami amit ezzel Angel elakar érni, vagy mintha...

-Nem te vagy.-Angel egy szomorú mosollyal nézi tovább a földet, ezt észre véve pedig a másik odaakart menni hozzá, nem akarta így látni. Rosszat mondott? Megbántotta?

-Értem...

-Miért csinálod?

-Mert... Le akartalak nyűgözni...-mondja halkan. A Rádió démon meglepődve nézi a másikat, még a mosolya is arcára fagyott. -Mivel nálad nem működnek a flörtölős dumáim, vagy a vicceim, így arra gondoltam megpróbálok kicsit megváltozni, hogy...-Alastor lefagyva állt, a sikátorban, s hiába akart volna mondani valamit, nem ment. A szavak szinte belé fagytak, s nem is tudta, hogy miként kéne reagálnia. Rá jött, hogy miért ilyen furcsa.

-Én... Tényleg le vagyok nyűgözve.-mondja Alastor mosolyogva. Angel meglepődve néz a másik démonra, reménnyel teli szemekkel ami már régen volt jelent a tekintetében.

-Tényleg...?

-Igen. De... Nem kellene megváltoznod ha leakarsz nyűgözni. Add önmagad és mosolyogj sokat.-mondja vigyorogva, s közelebb áll hozzá.-Hidd el, hogy akkor vagy a leggyönyörűbb amikor mosolyogsz.-suttogja majd egyik kezével elkezdi simogatni a pók fejét.

-Megcsókolhatlak?-kérdezi egy perverz vigyorral az arcán.

-Nos, mivel alkut kötöttünk sok választásom nincs, nem igaz?- a pók mosolyogva hajol rá Alastor ajkaira ám nem tartott tovább néhány másodpercnél tovább. Angel szeretne továbbra is tekintettel lenni a Rádió démonra.

-Egy valamit elfejtettél, angyalom.-mondja gúnyosan elmosolyodva. -Az alkunk szerint nekem kell megcsókolnom téged.-Angel szemei kikerekednek, s szinte reagálnia sem volt ideje, a másik megcsókolja. Ha ennyi még nem is lenne elég számára még el is mélyíti a csókot. Ez pedig odáig fajul, hogy a pók démon többet akart. Két felső karját Alastor nyaka köré tekeri, míg az alsó kettővel a derekát öleli. A szarvas démon végül nem bírja tovább, s a máskkat a vállánál tolllva löki el magától. Angel Dust lihegve dől neki a sikátor falának.

-Sajnálom.

-Semmi baj kedvesem.-mondja motyogva.-Gyere, rakjuk ki a maradék posztert.-Angel Dust elmosolyodik majd végül neki látnak a maradék adagnak is. Alastor pedig egész végig a kezét fogta.

Huh, öhm őszintén szólva nem nagyon voltam biztos abban, hogy írjak több részt ehhez a kömyvhöz de végül úgy látom jónak ha kicsit külön álló részeket írok de azért még is csal valahogy össze legyenek kötve kicsit.
Szóval köszönök minden szép kommentet vote-ot és ha ez a rész is tetszett akkor vote és komi. Hamarosan pedig egy új RadioDust rész :) Addig is sziasztok!