A napok gyorsan teltek és az év vége is eljött. Pár nappal ezelőtt volt egy kis balhé az iskolában konkrétan itt volt Voldemort. Mogus fejében? Azt hiszem. Tehát így mi a fasz!? Haló! Elnézést, de nem ez a világ legbiztonságosabb helye? A lényeg hogy Harry Potter és a kis csapata megmentette az iskolát. Hurrá. Éljen éljen.
Oké tényleg durva, ami történt meg hát, ja, elsősként legyőzte a sötét nagy úrt de egy! Már kisbabaként is "legyőzte" vagy mi. Kettő Voldemort tiszta gyenge most úgy, hogy ja én inkább az iskola biztonsági rendszerén vagyok kiakadva. Először egy troll most meg ez! Jövőre mi jön? Óriás pókok vagy mi a lőcs?

Nah mindegy jelenleg az utolsó vacsoránkon vagyunk itt. Há utolsó vacsora érted. Szóval, ja az utolsó itt a Roxfortban. Dumbledore felállt, hogy elmondja a beszédét és kihirdesse, hogy melyik ház nyert.

-Ez az év is elszállt. Így ismét eljött az ideje hogy átadjuk a házkupát. A verseny állása a következő. A negyedik helyezett a Griffendél 312 ponttal. -mondta amit gyér taps követett. Dracoval gonoszan összenéztünk és szinte telepatikusan megbeszéltük, hogy milyen szánalmasak.- A harmadik a Hugrabug 352 ponttal.-újabb taps.- Második helyezett a Hóllóhát, akik 426 pontot gyűjtöttek.- Kisebb újongások és taps. Ezek szerint..- az első helyezett 472 pontos eredménnyel a Mardekár ház.-Szinte azonnal felsikítottam és boldogan öleltem magamhoz a mellettem ülő Dracot majd utána egyből nagybátyámra pillantottam aki büszkén mosolyogva nézett rám és tapsolt.- Gratulálhatunk a Mardekár szép teljesítményéhez, azonban!-emelte fel ujját mire össze ráncolt szemöldökkel néztem a professzorra.- Nem feledkezhetünk meg a közelmúltbeli eseményekről. Néhány diák jutalom pontokat érdemel. - Meglepődve és egyben értetlenül néztem Dracora aki csak a szemöldökét ráncolta, majd nagybátyámra pillantottam, aki ugyan olyan értetlenül nézett a professzorra mint én.-Az egyik, Hermione Granger aki éles eszével megmentette társai életét. 50 pontot kap.-hatalmas éljenzés.

-Mi van!?-akadtam ki.

-Nyugi még így is mi vezetünk.

-A másik az ifjú Ronald Weasly. Aki olyan bravúrosan sakkozott, ahogy előtte még soha senki az iskolában. 50 pont.

-Nah jól van ám! Azért mert sakkozott!?

-Jutalom jár, az ifjú Harry Potternek.

-Hát persze.- nevettem fel már kínomban.

- Odaadásáért és kivételes bátorságáért. Gazdagodjon a Griffendél ház 60 ponttal.

-Elmegy az össze a faszomba.- néztem Dracora aki ugyan olyan idegesnek tűnt.

-Végezetül. Bátor ember az, aki szembe mer szállni az ellenségeivel, de még bátrabb az, aki baráttal, száll szembe. 10 ponttal jutalmazom Neville Longbottomot.-Idegesen haraptam be alsó ajkam hisz így utolértek minket. Hatalmas éljenzés ment a Griffendél asztalnál én pedig a szememmel ölni tudtam volna.

-Amennyiben számításaim helyesek helyénvalónak tűnik, hogy némiképp megváltoztassuk a díszítést.-mondta Dumbledore majd tapsolt egyet és a nagyterem már a Griffendél színeiben pompázott.- A Griffendél az első a házak között.

-Én ezt nem fogom tűrni!-álltam fel idegesen.

-Várj ne!- fogott karomra Draco.

-Nem fogom hagyni az igazságtalanságot!

-De fogd vissza magad különben ki is csaphatnak. -figyelmeztetett én csak gonoszan csillogó szemekkel elmosolyodtam és a tanári asztal felé vettem az irány. Perselus figyelmeztetően nézett rám, de most nem érdekelt semmi azért a gerinctelenségnek is van határa. Mire oda értem Dumbledore elé már mindenki elhallgatott és érdeklődve figyelt.

-Már elnézést, de ez még is mi a volt?- tettem csípőre kezeimet.

-Hogy érti Miss Piton?-kérdezte az igazgató.

-Adok Garangenek 50 pontot, mert okos, Weasleynek 50 pont mert miét is? Ja, igen mert sakkozott, Potternek 60 pont, mert megmentette a seggünket mivel a tanárok túl elfoglaltak, hogy ilyesmikkel foglalkozzanak. Hmm, holtversenyben vannak a Mardekárral akkor nézzük, csak adok Longbottomnak 10 pontot mert éljen a barátság ereje. A Griffendél nyerte a házkupát, kapd be Mardekár!- mondtam el leegyszerűsítve a történteket. Hatalmas csend volt az egész teremben még a professzor se tudott megszólalni. - Oké, megmentették az iskolát. -forgattam szemet.- De akkor is mi nyertük a házkupát. Úgy hogy legyen szíves.

-Khm...nos én megértem hogy igazságtalannak tűnhet de..-kezdte a prof.

-Nem annak tűnik az is!- húztam fel a szemöldököm közben sugdolózások indultak és hangos egyetértések. Ami meglepő, hogy nem csak Mardekár asztaltól hanem a Hugrabug és a Hollóháttól is.

-Nos, a kisasszony érvelését figyelembe véve. 50 ponttal ajándékozom a Mardekárt.- Hatalmas éljenzés és tapsolás követte a mondatot. Persze a Griffendélesek nem igen örültek, de hát hol nem szarom le. Vigyorogva meghajoltam és boldogan szökdécseltem vissza az asztalhoz ahol Draco egyből magához ölelt.

-Annyira imádlak.-nevetett.

-Tudom.-nevettem én is.

-Brutálisan becsicskítottad a profeszort.- tolt el egy kicsit hogy szemembe nézhessen.

-Tudom.-nevettem még jobban majd nagybátyámra néztem. Poharát megemelve büszkén mosolyogva ivott rám. Dumbledore tapsolt és a nagyterem Mardekár színekbe öltözött.-sokkal jobb.-néztem körül boldogan.

***

-A végállomáson találkozunk.- Köszönt el Persy és a tanároknak kialakított vonat kocsi felé vette az irányt.

-Menjünk.- mondtam majd hatan megindultunk a vonat felé, hogy aztán keressünk egy üres boxot. Én Draco mellé ültem velünk szembe pedig Pansy, Crack és Monstro foglalt helyet. Pansynek még az nap elmondtam, hogy mit beszéltem a fiúval és hát elég rosszul érintette, sírt is, de aztán valahogy túltette magát. Ez köszönhető volt Draconak is mivel továbbra se adott félreérthető jeleket, de nem is kerülte Pansyt, barátként viselkedett vele továbbra is.

-szóval mik a tervek a nyárra?-kérdezte Pansy.

-Őszintén nem tudom. Először is átalszok, legalább egy hetet aztán majd kitalálom.-mondtam komolyan, de a többiek mind felnevettek.-Most mi van?

-Semmi.-mondta Draco.- Csak nem is te lennél.

-Hát most nah.-mosolyogtam.- Ezek a korán kelések nem nekem valóak.

-Tudjuk.-mosolygott Pansy.

-Akkor mikor felkeltél írj és átugrom pár napra, hogy szórakoztassalak. -mondta a mellettem ülő.

-Hah pedig már örültem, hogy megszabadulok tőled.-sóhajtottam drámaian.

-ez most fájt.- tette szívére kezét megjátszva magát, ami elég vicces volt.

-Tudod hogy szeretlek.-pislogtam rá ártatlanul mire neki valami megcsillant a szemében de gyorsan be is csukta őket és kicsit megrázta a fejét.

-Persze. Ilyenkor érzem a legjobban.

-Hát most nah. Én így mutatom ki.

-De ügye azért majd velem is leszel.-kérdezte Pansy.

-Még szép. Kellenek a csajos napok.- mosolyogtam.

-Mert velem nem tudsz csajos napot tartani?- Dobta hátra a képzeletbeli haját Draco mire hangos nevetésbe törtünk ki.

-De persze majd befonjuk egymás haját meg kifestem szép rózsaszínre a körmöd.-mondtam nyálasan kicsit rájátszva.

-Komolyan ezt szoktátok csinálni?-kérdezte Crack.

-Dehogy is!-nevettem hitetlenül. Végül az egész utat végig nevettük és a nyarat tervezgettük. A végállomáson sorba elköszöntem mindenkitől Dracot hagyva a végére. Szorosan öleltem magamhoz, amit viszonzott is.

-Akkor majd írj.-motyogta a nyakamba.

-Mindenképp, meg majd én is megyek hozzátok. Hiányzik apukád.-nevettem el magam.- Imádom idegesíteni.-mondtam mire ő is elnevette magát.

-Hihetetlen vagy.-engedett el mire én csak mosolyogva vállat vontam.

-Nah helló!-integettem neki és mentem oda Perselushoz majd vele együtt haza.