Bármennyire is aggódtam a vonatút miatt, végül minden félelmem elszállt. A vonat utolsó kocsijába szálltunk fel, és onnan csodáltam a Tizenkettedik Körzetet. Mikor bent mászkálsz a Főtér környékén, vagy a gyártelepnél, nem látod a szépségét. De innen, a vonatból gyönyörű.

Az épületek aprónak tűnnek, és szinte elvesznek a fák között. A Tizenkettedik Körzet Panem legkülső körzete. Innen még látom a kerítést, azon túli erdőt. Látom a Rétet, sőt nagyjából be tudom tájolni a házunkat. Hirtelen elszorul a szívem. Mert én ide többé nem jövök vissza.

Egy könnycsepp akaratlanul legördül az arcomon, én pedig gyorsan letörlöm. De késő. A Papagáj látta. És látom a gúnyos mosolyt az arcán. Ez a nő egy szadista. Szerintem pezsgőt kortyolgatva fog röhögni, mikor meghalok az első tíz percben. Ja, és közben épp lenyúzza valakiről a bőrt. Teljesen reális az elképzelés.

A vonat szélsebesen száguldott. Beértünk egy alagútba. Katniss odajött mellém.
-Figyeld az alagút falát -mondta.
Néhány másodperccel később a vonat elszáguld egy graffiti mellett. Egy fecsegőposzáta volt az. Kérdőn meredtem Katnissre.

-Nem én csináltam -nevetett Katniss -Ez a Harmadik Nagy Mészárlás előtt jelent meg itt. Azóta nem szedték le. Ezt csak neked mutattam meg eddig -fordult felém.
-De... Miért?
-Mert látom benned ugyanazt, amit az én mentorom látott bennem annak idején.

Kínosan elmosolyodtam.
-Benned azt látták, hogy gyenge vagy? Hogy úgysem fogod túlélni? Hogy egy szánalmas lúzer vagy, akit öt percen belül megölnek a...
-Nem -vágott közbe Katniss -Látom az elszántságodat. Nem hátrálsz meg, nem akarsz elfutni. Látom benned a bátorságot, Stiles. Önként jelentkeztél a viadalra. Kiborítottad Ms. Kinley-t -fordította arrafelé a fejét, ahogy én is. A Papagáj minden szavunkat hallotta. Ez látszott abból is, hogy természetellenes magasra emelte az orrát, a nyakát ezzel kis híján kitörve. Csak nevettem.

-És végül, de nem utolsósorban, látom a ragaszkodásodat. Ragaszkodsz az emberekhez, akikben bízol. Különben nem jelentkeztél volna Kathleen...
-Kathy. Legyen inkább Kathy.
-Rendben, Kathy helyett a viadalra.
Katniss szavai elgondolkodtattak. Ha ezek tényleg mind megvannak bennem, miért nem vettem eddig ezeket észre?

-De hát... Én nem vagyok bátor. Sem túlságosan elszánt. Hűséges még talán, de bátor...
-Na idefigyelj -fordult felém Katniss -Elméletben a mentorod vagyok. Ha azt akarod, hogy a gyakorlatban is mentoráljalak, tarts be egy szabályt. Ne kételkedj magadban! Megértetted, Stiles?
-Igen, megértettem.
-Örülök neki -mondta, majd felállt mellőlem, és átment a vonat egy másik részlegébe.

Az alagútnak vége szakadt, és beértünk a Tizenegyedik Körzetbe. A tenyeremet a ablaküvegre támasztottam, és tátott szájjal bámultam a tájat, mint valami kisgyerek. A búzamezők aranysárga lepelként borították be a földet, amerre csak a szem ellátott. Itt ott egykét gyümölcsöst is felfedeztem, és hirtelen rájöttem, hogy Panem gyönyörű ország. Mégha az itt élőknek annyira nem is. Külső szemmel nézve csodálatos.

A vonat fékezni kezdett, majd begördültünk egy apró és szürke vasútállomásra. A miénkkel ellentétben itt tömegek álltak, és integettek, hangoskodtak. Mindenki fekete bőrű volt. Az iskolában tanultunk a körzetekről. A Tizenegyedik volt az élelmiszertermelő körzet. A lakosság túlnyomó része fekete. Illetve gyakoriak errefelé a felkelések, lázadások.

Próbáltam leskelődni, hátha meglátom a kiválasztottat. Biztos egy izmos srác lesz az. A Tizenegyedik Körzetből jönnek a legjobb közelharcosok. A tömeg közepét figyeltem, és egyszercsak megláttam egy vörös fejbúbot. Egyáltalán nem illett a tömegbe. Békeőrök jöttek, hogy megfékezzék a dühödt emberek százait. A vörös fej pedig kilépett a tömegből.

Egy gyönyörű, hosszú vörös hajú lány volt az. Nem illett bele a környezetbe. Egyáltalán nem nézett ki olyannak, mint aki a földeken robotol. Sőt, olyannak sem, aki nagyon harcias alkat. De ez megváltozhat.

Amelia mellém lépett.
-Látod őt? -kérdezte -Lehet, hogy ő lesz az, aki az első percben elvágja a torkod.
-Maga nem normális -mondtam. Azért utál, mert kiakasztottam abban a szobában? Vagy amiért nem válaszoltam neki a pódiumon? -Nem tudom, miért utál. Nem is érdekel. De vegye figyelembe, hogy 1/12-ed esélyem van a győzelemre. Ahogy mindenkinek.
-Úgy gondolod? -villant a szeme -Nem ismered a kiválasztottakat. Lehet, hogy különlegesek. Vagy ott vannak az Hivatásosok az Első, a Második, és a Negyedik Körzetből. Őket azért képzik, hogy jöjjenek a viadalra. Azt hiszed, hogy odavonszolod magad, és legyőzöd a legprofibbakat?
-Nem. Nem hiszem. Nem gondolok semmit. Azt tudom, hogy meg kell próbálnom túlélni. Ez az egyetlen esélyem. Túlélni minél tovább. Hogy a végén a képébe mondhassam, hogy nem volt igaza -az arcom ijesztően közel volt az övéhez -Hogy nem vagyok gyenge. Bármennyire is szeretné, hogy az legyek.

Amelia hófehérre púderezett arcára kiült egyfajta undor irántam. Tudtam, hogy soha nem fog megkedvelni. Se engem, se Katnisst. Csak abban reménykedek, hogy nem lesz mondjuk valami vizsgabiztos, vagy valami ilyesmi. Az is megfordult a fejemben, hogy talán békét kéne kötnöm vele. Nem akarok haragosokat hátrahagyni.

-Figyeljen, Ms. Kinley -kezdtem -Én nem akarok rosszban lenni magával. Én csak nem akarom, hogy előadja itt nekem magát ebben a pár napban. Kössünk alkut. Ha nem mond semmi lesajnálót, vagy bírálót, akkor én sem fogok magából hülyét csinálni ország-világ előtt. Megegyeztünk?

A papagáj pár másodpercig furcsán meredt a kinyújtott a kezemre, de végül megfogta, és megrázta.
-Aztán tartsd is be az ígéreted, királykisasszony -mondta hűvösen, aztán átment ő is a vonat másik részlegébe, Katniss után.

Ismét kinéztem az ablakon, és láttam, hogy a lány már felszállt a vonatra, és már intettek a vonatnak, hogy indulhat. A tömeg hirtelen elcsendesedett, és 4-5 ember felemelte a kezét. Panem hivatalos üdvözlő kéztartásával. Pillanatokon belül mindenki követte a példáját, és a vonat kigördült az emberek százainak tisztelgésként feltartott kezei közül.

A vonat már több órája ment, én pedig csak csodáltam a látványt. A Hetedik Körzet zöldellő fáit, és erdőit, a Negyedik Körzet csodálatosan csillogó tükrű tavait, sőt, igazából még a Hatodik Körzet forgalmas sztrádáit is. Minden körzetnek próbáltam megragadni a szépségét.

Már az Első Körzetet is elhagytuk, és beértünk az alagútba, mikor Katniss visszajött.
-Készülődj, Stiles. Perceken belül leszállunk.
Mintegy varázsszóra az alagútnak vége szakadt, és a vonat egy hídon futott tovább. Én pedig ismét az ablakra tapadtam. Ott volt előttem a hely, ahová mindig is el akartam jutni. A leggazdagabb hely Panemben. Ahol nincs éhezés, szenvedés. A luxus fellegvára.

Nemsokkal előttünk a Kapitólium felhőkarcolói fénylettek a napfényben.