Azt hiszem hivatalosan is bejelenthetem, hogy a világon arra a legrosszabb ébredni hogy az egész feneked ég és sajog. Ez volt az első gondolatom reggel amikor kinyitottam a szemem. Harry már nem ölelt , inkább a kényelmesebb verziót választotta és a hátán feküdve , vagy inkább elterülve aludt. Felé fordulva jobban végig mértem a testét. Izmos karok , tökéletesen kidolgozott has , és a tetoválásai mindezt csak kiemelik. Ritka az olyan ember Angliában akinek természetes napbarnított bőre van ,de azt hiszem ő ezek a kevesek közé tartozott. Arcára vezettem tekintetem ami most békés volt , nem tűnt ijesztőnek , morcosnak vagy kötekedőnek, egyszerűen úgy írnám le mint a teljes megnyugvást. Az ablakon beszűrődő napfény talán csak rásegített erre a hatásra. Ajkai résnyire el voltak nyílva ami ugyan csak csodás látvány volt. Azt hiszem nekem teljesen elment az eszem épp azt a pasast elemzem ki aki tegnap este , könyörtelenül elfenekelt úgy hogy szerintem ma le sem fogok tudni ülni. Vinnem kell magammal egy párnát a munkába meg jeget. Aprót bólintottam , jelzésként magamnak hogy jó ötlet a párna és a jég majd lassan elkezdtem kimászni az ágyból,vigyázva hogy fel ne ébresszem a szörnyeteget.

-Told vissza a segged az ágyba és bújj hozzám-motyogta Harry , rekedt és mély reggeli hangján. Hátra pillantottam rá de szemei még mindig csukva voltak ,szóval tovább másztam ,hogy végre kiszállhassak az ágyból. - Talán süket vagy , vagy csak vágysz a verésre?! - ordította , most már biztos voltam benne hogy fent van így nem láttam értelmét ellene harcolni.

-Sajnálom , azt hittem álmodban beszélsz - megfordultam majd tettem amit kért , mellkasához bújtam , épp úgy ahogy a csajaim szoktak hozzám. Már értem miért szeretik ezt a lányok , tényleg megnyugtató hallgatni ahogy lélegzik , ahogy dobban a szíve,miközben ő gyengéden cirógatja a hátam. Várjunk mit csinál? Most komolyan gyengéd velem? Én nem értem , egyszer egy barom máskor meg kedves és törődő. Talán elmezavaros. 

-Hogy van a csinos kis popsid? - kezét levezette fenekemre majd kicsit sem óvatosan belemarkolt ,mire felszisszentem. Így is eléggé fájt és most csak jobban. - Hm kisebesedett - kuncogott fel , pontosan nem értettem hogy min. Talán azon hogy sebesre verte a fenekem? Igen , sajnos a gyűrűk az ujjain elég sokszor megvágták bőrömet miközben ütései sem voltak kellemesek 

-Készülnöm kell dolgozni - mondtam inkább csak a mellkasának,nem igazán figyelt oda rám így megköszörültem a torkom.

-Hallottam csak fáradt vagyok, tudod nehéz dolog megnevelni az ilyen kis pofátlanokat mint te-húzta mosolyra száját majd lehajolt és egy puszit nyomott az ajkaimra. 

-Szóval nem én vagyok az első akivel ezt csinálod? - néztem fel rá kérdőn. Lehet hülyeségnek hangzik de többet akarok róla tudni. Félre ne értsetek nem azért mert vonzódok hozzá hanem csak egyszerűen kíváncsi vagyok , mindig is az voltam bármiről is legyen szó. Arcát néztem de még csak meg se rezzent , a plafont bámulta,ezek szerint még az is érdekesebb nálam.

-Hát valamilyen szinten első vagy , mert te vagy az első akinek ennyi mindent elnézek szóval hálásnak kéne lenned - Felém fordította fejét , szemeibe nem fedeztem fel semmilyen érzelmet, ugyan azzal a hűvös tekintettel nézett rám mint mindig. Azt hiszem a válasza egyszerre nyugtatott meg és keltett bennem félelemet. Megnyugtatott mert ezek szerint akkor velem engedékeny és megrémisztett mert ez azt is jelentette hogy ennél sokkal durvább is tud lenni. Mi van ha a könyve saját tapasztalaton alapszik? 

-A könyved...szóval te..te..-Nem bírtam a szemébe mondani hogy ölt már embert. Inkább élnék abban a tudatban hogy ő csak egy elme zavarodott srác mint hogy tisztában legyek vele hogy ő  emberek életét oltotta ki. 

-Ha arra gondolsz hogy öltem már embert , akkor a válaszom igen. Öltem már de az a mocsadék megérdemelte - Arca a higgadtból átváltott dühösbe , mintha csak egy régi emléket elevenített volna fel.

-Szerinted én is megérdemlem a verést pedig..-Hirtelen elhallgattam amikor rájöttem ,hogy miről is fecseg a szám. Néha gondolkoznom kéne mielőtt beszélek.

-Pedig mi?! Szerinted talán nem érdemel büntetést egy engedetlen ember aki folyton felbassza az agyam?! - Túl gyorsan került fölém és fogta  le kezeimet ,amitől ismét csak pánikolni kezdtem.

-Nem úgy értettem...sajnálom , tényleg sajnálom csak kérlek ne üss meg - A szemeimet össze szorítottam várva a fájdalmat. Nem érdekelt milyen szánalmasnak tűntem a könyörgésemmel , csak ki akartam jutni kezei szorításából. Egyik kezével elengedte kezeimet ,de sajnos voltak olyan nagyok a kezei hogy egy kézzel is lazán fogságban tudta tartani mindkét kezem. Szabad kezével az éjjeli szekrényre nyúlt majd csuklóimon újra éreztem az ismerős érzést. Az övével kötözte ki kezeimet az ágy támlájához , teljesen kiszolgáltatott helyzetben voltam.

-Szóval szerinted nem volt jogos a fenekelés - csípőmre ült és úgy figyelte a testem. Így hogy fölém magasodott még ijesztőbbnek tűnt. Már épp emelte a kezét amikor megcsörrent a telefonja , frusztráltan sóhajtott egyet majd kezébe vette a készüléket és felvette. Percekig ordibálva és káromkodva telefonált. Valami munkáról volt szó , nem nagyon értettem meg belőle mást. Amikor kinyomta a telefont újra nekem szentelte a figyelmét. - Most megúsztad , de majd este befejezem , nem fog egy ilyen kis pöcs nekem pattogni - kioldozta kezem majd leszállt rólam. Ezután mindketten felöltöztünk , én bementem a fürdőbe hogy elvégezzem reggeli rutinomat majd azzal mentem is le a konyhába. Azt hiszem hozzá kell szoknom ,hogy ilyen otthonosan mozog nálam , most éppen müzlit evett egy bögre kávé kíséretében. Amikor megláttam csak szemet forgattam és követtem példáját a müzlivel és kávéval. Leültem én is az asztalhoz és enni kezdtem , ő a telefonján olvasott valamit.

-Mért vagy mindig ilyen merev? - Kaptam be egy kanállal a müzliből. Akkor sem fogom feladni , tudni akarom hogy hogyan vált ilyenné , hiszen biztosan nem ilyennek nevelték , senkit sem nevelnek pszichopatának. Harry rám emelte tekintetét majd felnevetett. Csak most vettem észre hogy ilyenkor elő jönnek a gödröcskéi amik eszméletlen aranyossá teszik a mosolyát.

-Attól hogy leszoptál még nem fogom kitálalni neked az élet történetem - Figyelmét újra a telefonra irányította. Azt hiszem nehezebb lesz belőle válaszokat kiszedni mint gondoltam , főleg ha ilyen faszfejként viselkedik. Remek már én is káromkodok miatta , ez a srác a legrosszabbat hozza ki belőlem. Megettem a reggelimet majd a kávémat is megittam , a koszos tányért és bögrét szokás szerint az asztalon hagytam. Felálltam és elkezdtem felhúzni a cipőmet , mármint húztam volna ha nem szólal meg őnagysága. - A házad olyan mint egy romhalmaz , ideje lenne rendet raknod és takarítanod magad után - Annyira utálom hogy folyton csak kritizálni tud. Ha ennyire nem tetszik neki akkor hagyjon engem békén.Szép kis álom de úgy néz ki nem tervezi hogy békén hagy. Csak sóhajtottam egyet majd vissza mentem az asztalhoz , megfogtam a koszos tányért és bögrét majd a mosogatóba tettem.

-Így megfelel? - Néztem rá , a hangnemem kissé gúnyos volt de remélem nem tűnik fel neki. 

-Megmondtam hogy nekem ne pofázz vissza, ezek szerint este dupla adagot kérsz - Az a nyugodtság a hangjában a frászt hozza rám minden egyes alkalommal. Most már tényleg felhúztam a cipőmet majd arra rá a kabátomat. - Hol marad a búcsú csókom? - Persze, mit is gondoltam,majd csak úgy egy szimpla sziával utamra ereszt. Oda léptem hozzá majd megcsókoltam , ajkai lágyan simították enyéimet ami újfent megnyugtatott. A csókunk nem volt hosszú ,sem túl érzelmes, tényleg csak egy búcsú csók volt. Olyan amit talán a házasok szoktak váltani reggel , amikor a boldog férj elindul a munkába. Azt hiszem beteges hogy egy házaspárhoz hasonlítom magunkat. Egyel talán mért beszélek rólunk? Nincs is olyan hogy MI , csak ő meg én. Még elmormoltam neki egy sziá-t majd elmentem dolgozni. Beérve a kiadóhoz ugyan az fogadott mint minden nap, nem is tudom mit vártam.

-Hello Louis , milyen volt az estéd? - Üdvözölt Mary , rámosolyogtam, közben a kabátom feltettem a fogasra. Nem értettem mért kérdez az estémről , általában csak köszön nekem én meg vissza köszönök. Talán Harry elmondott neki valamit? Bár miért mondott volna neki bármit is? Nem is ismeri. 

-Egész jó , miért? - Fordultam Mary felé közben pedig megigazítottam a pólómat.

-Nem is tudom , csak úgy eszembe jutott. Na és az a göndör dögös ma is bejön? - A szemei felcsillantak ,ekkor esett le. Bejön neki Harry , pedig ha tudná hogy milyen valójában. Egy erőszakos , egoista , öntelt barom , és én még is meg akarom ismerni. Nahát Louis , neked is van ízlésed. Várjunk , ízlésem? Az én ízlésem a lányok felé irányul , istenem kikészít ez a srác.

-Nem , legalább is remélem hogy nem - Ezzel én lezártnak tekintettem a témát és bementem az irodámba. Harry kézirata ott virított az asztalomon , nem volt más esélyem szóval nekiálltam újra olvasni. 

Hatalmas ajtó csapódásra kaptam fel a fejem. Igen , szokásom úgy bele merülni egy könyvbe hogy teljesen kizárom a külvilágot.

-Mi a fasznak van az a kurva telefon ha nem vagy képes felvenni?! - Tenyerelt az asztalomra Harry , a nyakán kiduzzadtak az erek, és ha lehetne szerintem még gőzölgött is volna a feje.

-H..Harry...te..mármint én nem hallottam , le van némítva a telefonom - Félve néztem a szemeibe , attól tartottam hogy akár egy pillantásával is meg tud ölni. Nem tévedtem túl sokat , a pupillái tágak voltak így alig lehetett látni a gyönyörű zöld pigmentet szemében.

-Hát akkor hangosítsd fel te szerencsétlen! Ma kurvára kihúztad nálam a gyufát! - lenézett a kezemben tartott kéziratra majd nemes egyszerűséggel rántotta ki onnan. -Ezért nem vetted fel?! 

-I..Igen..én..b..belemerültem - Össze vissza dadogtam , olyan voltam mint egy óvodás kislány akit leszidnak a szülei. Harry mély levegőt vett , mintha csak saját magát nyugtatná le. 

-Tudod kicseszettül elegem van belőled , nem fogadsz szót , vissza beszélsz és még hülye kérdéseket is felteszel. Szerinted mivel büntessem meg azt aki ilyen csúnyán viselkedik? - Nagyot nyeltem , most nekem kéne megmondani hogy ő mivel büntessen meg? Idilli beszélgetésünket Mary törte meg és hálát adtam az égnek hogy sosem szokott kopogni.

-Elnézést ha zavarok , csak hoztam a kávét - letette a bögre kávét az asztalomra majd mosolyogva Harryre nézett- Önnek hozhatok valamit? - rebegtette meg szempilláit , istenem még a hülyének is feltűnik hogy bejön neki Harry.

- Igen , kotont és síkosítót , szeretnék valakit jól seggbe baszni - Mary lefagyva bámult Harryre de nem ő volt az egyetlen. Magamban vagy tíz imát elmormoltam hogy az a valaki ne én legyek. - Látom ezzel nem tudsz szolgálni szóval kettesben hagynál minket? - Mary azt hiszem ekkor tért vissza kábulatából mert, rendezte vonásait és csak bólintott egyet majd ki is ment.

- Ezt most muszáj volt?! - Basszus Louis , gondolkozz már mielőtt kinyitod a szádat. Harry keze rögtön csattant az arcomon, a hirtelen jött ütéstől az arcom is elfordult. Oda kaptam a kezem és masszírozni kezdtem a fájó területet. Harry mindeközben rágyújtott. Elegem van belőle! - Ezt fogod csinálni ezentúl?! Megversz hogy befogjam a számat?! - Ordítottam és közben felálltam a székemből , csak úgy forrtam a dühtől , azt hiszem még életemben nem voltam ilyen frusztrált.

-Igen - Csak ennyit mondott és beleszívott a cigijébe , elé álltam és kikaptam a kezéből a cigit majd elnyomtam. A kezei ökölbe szorultak , a szemem a nyakán lévő tetoválásra irányult. Akár fogadni is mernék hogy tegnap az még nem volt ott, frissnek is tűnik , mintha még vörös lenne körülötte de ehhez nem igazán értek.

-Új tetoválásod van? - Csak a nyakát néztem , tuti hülyének néz hogy ilyen hirtelen váltottam témát de valamiért megragadta a figyelmem az a kis feketeség. Nem volt nagy szám , igazából azt sem tudtam mit ábrázol , olyan egyedinek tűnt. Harry hirtelen elkapta a nyakamat és úgy szorított neki a falnak. Talán még sem volt olyan jó ötlet kiállni magamért egy ilyen fizikailag tökéletes srác ellen.

-Tudod mit fogok most csinálni veled? - A zsebéből elő húzott egy zsebkést. A könyvében is olvastam erről , a lány hátára késsel véste bele hogy ribanc csak mert a lány nem-et mondott neki. Ekkor kicsordult az első könnycsepp , nem bírtam tovább. Nem akartam hogy velem is azt tegye. 

-Harry kérlek ne...-potyogtak a könnyeim amik végig folytak a nyakamat szorító kézfején. - Bármit megteszek csak kérlek ne bánts - Csak remélni tudtam érti amit mondok mert, a vissza fojtott zokogástól alig tudtam beszélni.

-Úgy nyafogsz mint egy kislány, ilyenkor hol az a kurva nagy szád? - A kést végig húzta remegő ajkaimon , lecsuktam a szemeimet és úgy sírtam továbbra is. - Nézz rám ha hozzád beszélek! - Kiabálására kinyitottam szemeimet majd övéibe néztem. - Tudod mit jelent az új tetkó ? - A késsel még mindig ajkaimon játszadozott,   megráztam a fejem a kérdésére de vigyázva nehogy saját magamat vágjam meg. - Ez egy rúna Louis , minden rúnának külön jelentése van , ez itt pedig a kitartást jelképezi. Minden áron kitartok a terveim mellett és senki sem mondhat nekem nemet.- Úgy suttogta a fülembe mintha egy titkot mondott volna el. Ezután rátapadt a nyakamra és szívni kezdte , szabad kezét közénk vezette és nadrágon keresztül kezdett masszírozni.

-Harry...- Nyögtem fel , éreztem bőrömön ahogy mosolyra húzza ajkait. Tudtam hogy szereti ha a nevét nyögöm és azt hiszem én is kezdem megszeretni ezt a tevékenységet. Teljesen megőrültem ugye? Egyre hevesebben masszírozott , a csípőmet előre löktem jelezve hogy többet akarok. Szerencsére értette célzásomat , kigombolta nadrágomat és rutinos mozdulattal nyúlt be boxerembe. Hatalmasat nyögtem amikor marokra fogott és elkezdett pumpálni. Kezeimet hajába vezettem és egyre csak nyögtem. Hirtelen kihúzta kezét , a hiány miatt felmordultam majd rákaptam tekintetem. A telefonjával szerencsétlenkedett majd miután elolvasta az ezek szerint olyan fontos üzenetet, hogy még engem is itt tudott hagyni ilyen állapotba , eltette kését és nekem dobta a kabátját.

- Húzd fel , hazamegyünk, a tiédet Mary leöntötte ha még nem említette volna - Pislogtam még párat majd össze gomboltam a nadrágomat és felhúztam kabátját , mentát és csokit éreztem kabátján. Ez amolyan tipikus Harry illat volt , amikor reggel hozzá bújtam akkor is ezt éreztem. Nem mertem azt mondani hogy a munka időm még bőven nem ért véget csak csendben követtem Harryt , útközben mondott valamit Marynek majd mentünk is tovább a parkolóba. Két autó állt ott , ugyan olyanok voltak a legutolsó milliméterig. Range Roverek voltak , feketék és a frászt hozták rám. Harry amikor az autókra pillantott megtorpant, az arcára néztem , hirtelen félelmet láttam átsuhanni rajta. Mi lehet az amitől még a nagy Harry is megijed? 

*** 

Köszönöm a kommenteket , erőt adnak hogy tovább írjam a történetet , imádlak titeket xx 

***