Elôször is köszönjük a szép új borítót @Otaku_Kpopper_SOTI <3 <3

"-Taroltunk ma... Találtunk egy s mást, szóval hazahoztunk amit tudtunk. -Mondtam neki.

-Akkor ez azt jelenti, hogy ma jól berugunk. -Mondta Yoongi és töltött is egy-egy pohár jó fajta skót whiskey-t."

*YOONGI POV*

Nammal elég jól felöntöttünk a garatra. Egyáltalán nem tartottunk mértéket és csak vedeltünk, mint az igáslovak.

-F-Fogalmhamm semm vohlt róla, hogyh *csuklás* a testhem ehnnyi alkoholt képes elnhyelni! -Próbáltam Namjoonnak magyarázni.

-Yoongi... Nekhemm mostt mennem kellh.- Mondta Joon. -A srácokkhal ish akkharok ihnni. -Nyögte ki.

-Okk. -Kibotorkált az ajtón, de lefejelte az ajtófélfát. Csak nyögött egyet, majd eltûnt. Lehet nem mattrészegen kéne elmenni inni GD-hez, abból még születhetnek problémák. Mondjuk egy jó kis májtranszplantáció. Nagyon unatkoztam csak ültem magamban és éreztem, hogy az alkohol hatása kezd gyengülni. Nem mondom, hogy józanultam, csak kevésbé voltam részeg. Eszembe jutott, hogy megígértem Jiminnek, hogy benézek hozzá. Bár lehet nem részegen kéne, de így  csak viccesebb lesz. Amikor odaértem az ôrt nem találtam ott. Nem foglalkoztam vele amíg meg nem hallottam a sóhajtozást odabentrôl. Csak nem?!

*JIMIN POV*

Bámultam magam elé amikor ajtónyitódást hallottam. Azt hittem Yoongi, vagy az ôr hozza a vacsorát. Abban nem tévedtem, hogy valóban az ôr volt. De nem volt nála semmi, csak egy eszelôs mosoly az arcán. Az ajtót becsukta, de nem zárta be. Gondoltam itt a lehetôség. Kíváncsi voltam mit akar és miért nem a kaját hozta.

-Hol van a v~

-A vacsorád? Már adom is! -Szakított félbe majd az ágyamoz jött és elvágta a - korábban újra megkötött - kötelet a lábamon. Nem tudtam mi célja lehet vele, de örültem a - mint késôbb kiderült pillanatyi - szabadságnak. Megfogta a vállamat és a hasamra nyomott, úgy, hogy a lábaim lelógtak az ágyról. -U-Ugye nem akar... -gondoltam magamban, de hamar csalódnom kellett, hisz igenis azt akarta. Megpróbáltam lelökni magamról, de csak annyit értem el, hogy megkötözött kezeimet hétracsavarta és az egyik kezével pedig a hátamra nyomta azokat. A másik kezével lehúzta rólam a nadrágom és alsóm. Próbáltam ellenállni, de sehogysem sikerült, akárhogy küzdöttem erôsebbnek bizonyult. Végül a másik keze elengedte a nadrágomat, és kioldotta az övét. Pár pillanattal késôbb megéreztam ahogy a hideg bôre az enyémhez nyomódik.

-Gyere picim! -Mondta és tágítás nélkül belémnyomta a férfiasságát. Ordítottam belülrôl, de nem adtam ki hangot, nem akartam megadni neki ezt az örömöt. Legkevésbé sem vágytam rá, hogy egy ilyen gusztustalan senki vegye el a szüzességem, akinek még a nevét sem tudom. Bárcsak Yoongi tette volna! Egy másik helyen... Egy másik pillanatban... Máshogy... Arcomon folytak a könnycseppek és a levegôt is nehezen vettem. Testemet megfeszítettem, hogy valamennyi méltóságom megtartsam, már amennyit egy ilyen után hagynak az embernek. Azonnal elkezdett hatalmasakat lökni, és minden alkalommal tövig hatolt. Úgy éreztem kiszakadok. Meghallottam nagy nyögéseit, amik betöltötték a szobát. Az ajtó felé fordítottam a fejem, és próbáltam szabadulni, de reménytelen volt. A nyílászáró kinyílt és Yoongi lépett be rajta. Megkönnyebbültem, hogy itt van és megment.

-Azonnal hagyd abba! -Mondta mire a másik kihúzodott belôlem, elengedte a kezeimet és hátra lépett

* YOONGI POV*

Ahogy megláttam, hogy az a férfi dugja Jimint... Azt hittem megölöm! De ami meglepett és ami jobban zavart az az volt, hogy egy másik férfi tette magáévá és nem én. Kihúzódott belôle és a szoba sarkába ment. Jiminre néztem és a kis Yoongi felébredt. Ahogy ott feküdt félig meztelenelül - és tegyük hozzá az a trikó sem takart soka t- nem bírtam magammal. A tagom megkeményedett, és szörnyen feszített a nadrág. Továbbra is az alkoholtól tüzelve Jimin felé indultam. Ahogy megláttam hátulról elvesztettem az önkontrolomat. A szemeim elfátyolosodtak és annyira kívántam Jimint, hogy mögé léptem és kioldottam az övemet. Csak rémülten nézett rám én pedig a vágytól vezérelve fel sem fogtam mit teszek.

-Hyung, mi-mit csinálsz? -Kérdeszte remegve amire nem válaszoltam csak a férfiasságom a bejáratához helyeztem és lassan belé nyomtam.

*JIMIN POV*

-A Hyungod most meg fog baszni. -Röhögött az ôr a sarokból. Yoongi elkezdett mozogni bennem, ugyan lassabban, de ugyanolyan kegyetlenül.

-Yoongi kérlekh! -Mondtam neki ismét zokogva, de meg sem hallotta. Percekig csak remegve sírtam, és próbáltam felfogni, hogy mi történik... Annyira fájt a tudat, hogy Yoongi teszi ezt velem... A testem elengedtem, nem azért, hogy jobban élvezzem, csak feladtam. Feladtam mindent amit csak lehetett. Az arcomról és szemeimbôl eltûnt minden. Az érzéseim elfolytak, mint egy kis folyó, a könnyeimen keresztül. A kezeimet nem mozdítottam, csak tûrtem. Akit legjobban szerettem az árult el, már fellobbant az apró szikra, arra hogy valaki megment, hogy valami jobb lesz, hogy valami egyszer az életemben helyrejön. De nem. Kár volt ilyen naivnak lennem. Az élet megtanított valamit. Akit a legjobban szeretsz az képes a legnagyobb fájdalmat okozni, és ez a valaki nem csak, hogy képes rá, de meg is teszi. Összetörtem belül, nem éreztem semmit. Persze a fizikai fájdalmat igen, de nem éreztem mást. Csak egyetlen dolog maradt bennem. A szégyen. Szégyen és szégyen. Mikor belém élvezett kihúzódott belôlem és odaszólt az ôrnek.

-Csinálj vele amit akarsz. -Az ôr odajött hozzám és karomnál fogva a földre dobott, majd feltérdeltetett, Yoongi nem szólt semmit, csak állt.

-Szopj le! -Mondta a férfi. Továbbra is csak bámultam magam elé mozdulatlanul.

-Szopj le vagy megöllek! -Mondta és elôhúzta a pisztolyát. Yoongi továbbra is egyhelyben állt és rezzenéstelen arccal figyelt. Nem mozdultam meg, az ôr pedig egyre idegesebb lett. Megpróbálta kinyitni a szám, de nem járt sikerrel, pedig nem is ellenkeztem. Mindegy volt, ha megtörténik ha nem. Nem leszek már újra se szûz se a régi. Majd utoljára Yoongira pillantottam amikor egy hangos dörrenést hallottam, majd a mellkasomba hatoló hideg fémet éreztem. Szörnyen fájt, s  Yoongi csak nézte ahogy a forró vérem kiáramlik a testembôl és eláztatja a ruháimat. Egyre nehezebben vettem levegôt, majd a térdelésbôl a hátamra borultam és koppantam a hideg padlón. Yoongi még mindíg csak állt. Egyre nehezebbek lettek a szemhéjaim és a látásom is ködösült. Yoongi még mindíg csak állt. A testemet körülölelte  szüntelenül kiáramló vérem. Yoongi még mindíg csak állt. Végül csak úgy végeztem mint Hobi. Lehunytam a szemeimet és átadtam magam a sötétségnek. Nem láttam, de tudtam, Yoongi még mindíg csak állt.

----------------------

Annyeong!

Remélem tetszett és nem fogtok mágián égetni ;D

Amúgy ha akárki szeretne elérni más közösségi platformokon is akkor:

Instagram: game_of_jams

Twitter: game_of_jams

Facebook: Megirom dm-ben ha érdekel ;)

Have a good day!~